Venceslau Brás

Venceslau Brás
Brás 1914 körül
Brazília 9. elnöke
Hivatali idő 1914. november 15. – 1918. november 15.
Alelnök(ök)	Urbano Santos da Costa Araújo
Előd	Hermes da Fonseca
Utód	Delfim Moreira
Brazília 7. alelnöke
Hivatali idő 1910. november 15. – 1914. november 15.
Elnök	Hermes da Fonseca
Előd	Nilo Peçanha
Utód	Urbano Santos da Costa Araújo
Született	Brazília, Minas Gerais 1868. február 26.
Elhunyt	Brazília, Minas Gerais 1966. május 15. (98 évesen)
Foglalkozás	Jogász

Venceslau Brás Gomes Pereira (Brazília, Minas Gerais, São Caetano da Vargem Grande (ma Brasópolis), 1868. február 26. – Brazília, Minas Gerais, Itajubá, 1966. május 15.) brazil politikus, hazája alelnöke, majd elnöke. Nevéhez fűződik többek közt Brazília belépése az első világháborúba.

Élete

Származása és pályafutása az alelnöki székig

Venceslau Brás 1868. február 26-án született Brazília Minas Gerais államában. Apja, Francis Brás Gomes Pereira a város polgármestere volt és a lakosság később róla nevezte el a várost Brasópolisnak. Az ifjú Brás São Paulóba ment, hogy jogot tanuljon. Sikeresen vizsgát tett, majd 1890-ben visszatért Minas Geraisba és ott, Jacuí e Monte Santo városában helyezkedett el, mint ügyész. Nem sokára azonban bekapcsolódott az aktuális politikába is, a város először képviselőnek választotta meg, majd a város polgármestere lett.

Brás több hivatalnoki posztot is betöltött. 1909-ben megválasztják Minas Gerais elnökévé, majd 1910-ben a választásokon sikerül megszereznie Brazília alelnöki székét. Fonseca lemondása után éles vita bontakozódott ki, hogy ki foglalja el az elnöki széket, de végül a megrendezett választásokon Venceslau Brás diadalmaskodott, 1914. őszén.

Elnökként

Brásnak és frissen alakult kormányának máris nehézségekkel kellett szembenézniük. Egyrészt megkellett fékezniük az előző kormány által okozott válságot, másrészt lekellett vernie a Santa Catarinában és Paranában elődje idején kitört lázadást. Mind a kettővel végül sikerült leszámolnia.

1914-ben kitört Európában az első világháború. A brazilokra már több évszázada nagy francia befolyás volt jelen és ezért egyre több szószólója volt annak, hogy az ország is lépjen be a háborúba. A kérdést végül a németek döntötték el. A Korlátlan tengeralattjáró-háború bevezetésével a tengeren a német tengeralattjárók nem csak a hadviselő felek, hanem a semleges országok szállító és teherhajóit is megtorpedózhatták. A brazil hajók közül is többet elsüllyesztettek, megbénítva a többek közt a kereskedelemre támaszkodó országot. Ezért végül 1917-ben Brazília is csatlakozott az Antanthatalmakhoz és belépett a háborúba. Nem sokkal ezután az európai kontinens területére küldték a Brazil Expedíciós Hadsereget. Ebbe tartozott egy kisebb szárazföldi egység, egy orvosi misszió és egy néhány hadihajóból álló tengeri egységet, Pedro Max Fernando Frontin admirális vezetésével.

Elnökként minden eszközzel próbálta segíteni a világháború hatásai miatt gyengébb teljesítőképességű brazil gazdaságot. 1916-ban kiadta az első brazil polgári törvénykönyvet, amely a következő évtől lépett hatályba. Elnöksége utolsó évét sajnos szomorú tragédia árnyékolta be, mivel az Európából átterjedt spanyolnátha több mint 15 000 embert ölt meg Brazíliában.

További élete

Brás elnökségének ideje 1918-ban ért véget. Utódja Delfim Moreira lett. Venceslau Brás, Brazília volt miniszterelnöke 98 évesen, a Minas Gerais államban fekvő Itajubában halt meg 1966. május 16-án. A hálás utókor a brazil államok területén három várost is elnevezett róla. A Paranában fekvő Wenceslau Brazt, a Minas Geraisban fekvő Wenceslau Brazt és a São Paulóban fekvő Presidente Venceslau-t.

Képgaléria

• 
• 
• 
• 

Források

• Életrajza (portugál nyelven). Historiabrasileira.com. (Hozzáférés: 2012. október 28.)
• Életrajza (portugál nyelven). Portalbrasil.net. (Hozzáférés: 2012. október 28.)
• Életrajza (portugál nyelven). Algosobre.com.br. (Hozzáférés: 2012. október 28.)
• Brazília az első világháborúban (angol nyelven). Firstworldwar.com. (Hozzáférés: 2012. október 28.)