Velocipéd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pierre Michaux velocipédje 1865-ből
Velocipéd lánchajtással 1878-ból

A velocipéd a mai kerékpár előfutára.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A velocipéd tulajdonképpen a mai kerékpár előfutára. Az angol neve (penny-farthing) jól szimbolizálja a formáját, egy nagy kerék elöl egy kicsi hátul. A kezdetleges, kizárólag földön futva, lökéssel hajtható kísérletek után ez volt az első valóban közlekedésre használható szerkezet. A különbség a mai kerékpár és a velocipéd között a meghajtásban van. A velocipédek esetében ugyanis közvetlenül az első kereket hajtjuk meg. Az áttétel hiánya miatt az első kerék átmérőre a mai általánosan elfogadott 26”[1] helyett akár 56” is lehet.

Az 1860-as évek elején (1861-ben?) Franciaországban Pierre Michaux készítette el az első mintapéldányát[2]. A fából készített szerkezet a későbbi velocipédek minden elemét tartalmazta már.

Azt, hogy az új közlekedési eszközzel már valóban nagy távolságokat lehetett megtenni jól jelzi Borbély György tordai tanár útja[3]. A Kolozsvári Athletikai Club sportembere az 1880-as évek elején Kossuth Lajost keresve kerekezett velocipéddel Párizsba és vissza Torinót is érintve. Mint Borbély is írja könyvében a velocipéddel való közlekedés abban az időben nem volt veszélytelen. Az akkori utakon napi sokszori fejre eséssel végződő baleset volt a velejárója.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1"=2,54 cm
  2. Pierre Lallement, the Michaux family and their velocipede
  3. Borbély György: Kerékpáron Párisig és vissza : úti emlékek 1889, ISBN 963-8224-08-8

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elindulás egy modern velocipéddel
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Velocipéd témájú médiaállományokat.