Vegemite

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vegemite
Vegemiteontoast large.jpg
Vegemite
Nemzet, ország  Ausztrália

A Vegemite (kiejtés [ˈvɛdʒɨmaɪt] kb. vedzsimájt) egy Ausztráliában igen népszerű, a mindennapi étkezés és szinte a nemzeti identitás részét képező „kennivaló” élelmiszer (spread) magas só- és glutaminsav-tartalommal. A sörgyártás mellékterméke: sörélesztőből készül, különféle vitaminok és zöldségkivonatok hozzáadásával, állati származékok nélkül, vegetariánusok is fogyaszthatják. Sokrétűen lehet felhasználni, de elsősorban a kenyérre, vajaskenyérre, vagy vajas pirítósra egész vékonyan felkenve fogyasztják. Íze erősen sós, umamis, kesernyés, pikáns, a glutamáttartalom miatt kissé a szójaszószra, vagy a szardellapasztára, illata kissé a barna sörre, vagy cefrére emlékeztet. Színe sötétbarna, állaga viszkózus, sűrűn krémes. Sárga címkés üvegben árulják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vegemite receptje 1922-ben lett kidolgozva Ausztráliában, miután az akkor már több éve gyártott, hozzá hasonló, de vele nem azonos angol gyártmányú Marmite szállítása akadozni kezdett az első világháborút követő gazdasági nehézségek miatt. A termék megalkotója Cyril P. Callister élelmiszertechnikus volt, aki a Fred Walker & Co. vállalattól kapott erre megbízást. Célja az akkoriban nem túl jó táplálkozást folytató ausztrálok, elsősorban a gyermekek magas B vitamin tartalmú élelmiszerrel való ellátása volt.

Fő alapanyaga a sörgyártás után visszamaradó, zagyszerű, élesztőtartalmú anyag. A hasznos alkotórészek ebből való kivonásának módszerét Callister fejlesztette ki. Az így keletkező tiszta folyadékot hagyma, maláta és zeller kivonattal, sóval és vitaminokkal dúsították, melynek végeredménye egy sós, kesernyés, sötétbarna paszta. A termék elnevezésére Ausztráliában nemzeti versenyt hirdettek, a fődíj mai árfolyamon 3500 ausztrál dollár volt. A nyertes Vegemite nevet egy kalapból húzták ki, majd még abban az évben levédették.

A Vegemite 1923-ban került a boltokba, noha a gyermekek egészégére gyakorolt jó hatást bemutató reklámkampányokat is folytattak, nem ment jól az eladás. Az időközben ismét nagy mennyiségben szállított Marmite miatt átnevezték Parwillre (a Mama és Papa szavak hasonlósága miatt), de nem javult az eladás, így visszatértek az eredeti Vegemite névhez.

1925-ben a terméket gyártó Fred Walker & Co. cég vezetője megalakította a Kraft Walker Cheese Co-t (a Kraft élelmiszeripari óriással együtt), majd nagyarányú reklámkampányba kezdtek. Aki a cég sajttermékeiből vásárolt, bizonyos mennyiség felett ajándékba kapott egy Vegemitet. 1935-ben a receptet és a gyártás jogát megvette a Kraft Food. Később reklámvers-versenyt hirdettek, melynek díjai amerikai Pontiac autók voltak. Miután egy brit kutatóintézet megerősítette a Vegemite jelentős B vitamin tartalmát, az orvosok számára engedélyezték a Vegemite tápszerként való ajánlását, a forgalom fellendült.

A 2. világháború alatt az ausztrál katonák szokásos ellátmányának részét képezte a Vegemite. Az 1940-es évek végére már az ausztrál háztartások 90 százalékában megtalálható volt. Egy rádióreklám céljára 1954-ben íródott dalocska, majd a vele készített mozi és tévéreklámok nagyot lendítettek a termék a fogyasztásán. A „Happy Little Vegemite” dalocska Ausztráliában közel hatvan év után is általánosan ismert.

A Vegemite kizárólag egy helyen készül, a Kraft Foods gyárában, a melbourne-i kikötő mellett, Ausztráliában. A pontos recept szigorú titok. Az évek alatt egyetlen változtatás történt, a sótartalmat némileg csökkentették. A kilencven éve gyakorlatilag változatlan termékből évente 22 millió üveggel állítanak elő, az egymilliárdodik üveg 2008 októberében készült el. A termék 97 százaléka Ausztráliában fogy el, a maradék 3 százalék kerül exportra. A Vegemite mára több, mint egy élelmiszer, az ausztrál nemzeti identitás és kultúra része.

iSnack 2.0[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009 körül vezették be a sajtkrémmel dúsított, lágy ízű új Vegemitet. Elnevezésére pályázatot írtak ki, a nyertes név az iSnack 2.0 lett. Ezzel a élelmiszereknél furcsa névvel a ifjabb generációkat kívánták megszólítani. Az iSnack 2.0 név ellen össznépi tiltakozás bontakozott ki, ennek hatására végül a termék a Vegemite Cheesybite nevet kapta.

My First Vegemite[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011 elején került üzletekbe a kifejezetten gyermekek számára kifejlesztett My First Vegemite. Sótartalmát felére csökkentették, vitamintartalmát megemelték. A termék eladása nem ment jól, ezért 2012 során forgalmazását megszüntették.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsősorban szendvicskrém formájában, reggelire, uzsonnára, vagy utiszendvicshez fogyasztják. Önmagában élvezhetetlen, erős íze és magas sótartalma miatt figyelni kell a kis mennyiségű adagolásra.

Leggyakoribb elkészítési módja a szimpla vagy dupla szelet pirítós, vajjal, vagy margarinnal megkenve, rajta késhegynyi Vegemite; körülbelül az egykor Magyarországon népszerű vegetás kenyérre emlékeztető élményt jelent. Nem csak pirítóssal, hanem normál kenyérrel, péksüteménnyel, sós keksszel, puffasztott rizslappal is ugyanolyan jó, a mellé adott vaj, margarin, vagy sajtkrém viszont nagyon fontos az erős íz lágyítása miatt. Többek között vékony sajtszelet, paradicsom, uborka, saláta, avokádó, tojás adható mellé, további fűszerezésre és sózásra viszont nincs szükség. Ízlés szerint bármilyen egyéb módon, pizzákhoz, hamburgerekhez, tésztákhoz, szószokhoz is felhasználható. Úgy tartják, egy kávéskanál Vegemite forró vízben feloldva, teaként fogyasztva kiváló szer másnaposság ellen.

A Vegemite megfelel mind a kóser, mint a muszlim Halal előírásoknak. Mivel nem tartalmaz állati terméket, vegetariánusok is fogyaszthatják.

Megítélése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ott született és ezen felnőtt ausztrálok számára napjainkban a Vegemite az otthon és a gyermekkor ízét jelenti. Mivel azonban az új bevándorlók és azok gyermekei – őrizve eredeti étkezési szokásaikat – nem, vagy csak kevéssé fogyasztják, eladása újabban csökkenő tendenciát mutat.

Más országokban csak mostanában kerül szélesebb körben megismerésre. Sokan úgy tartják, a nem ezen nevelkedett külföldiek többsége számára élvezhetetlen, akinek viszont ízlik, az nagyon fogja szeretni. Az ausztrálok szerint az, hogy elsőre sokan élvezhetetlennek ítélik, a rossz elkészítési mód, a túladagolás az oka.

Mark Webber Forma-1 autóversenyző sosem utazik megfelelő mennyiségű Vegemite ellátmány nélkül a versenyekre. Russell Crowe ausztrál színész vékony paradicsomszeletekkel szereti. Dannii Minogue énekesnő szerint kiváló szer másnaposság ellen. Barack Obama, amerikai elnök viszont keresetlen őszinteséggel rettenetesnek nevezte.

Beszerezhetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Noha a magyar ízléstől távol álló, furcsa ízű, Magyarországon nem közismert élelmiszer, szaküzletekben némi utánajárással beszerezhető.

Összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

sörélesztő-kivonat, malátakivonat, zöldségkivonat (zeller, hagyma), konyhasó, niacin, thiamin, riboflavin, folsav, színezék (E150), tartósító (kéndioxid)

  • 25.4 % fehérje
  • 19.4 % szénhidrát
  • 0.7  % zsír
  • 8.5  % konyhasó
  • energiatartalom 790 kJ (189 kcal) / 100 gramm
  • természetes glutaminsav-tartalom 1400 mg / 100 gramm (1,4 %)

Sótartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Noha a termék 8,5 százalék konyhasó tartalma magasnak mondható, a csekély mennyiségű adagolás miatt nem jelent egészségi kockázatot a fogyasztása. Napi rendszerességű fogyasztás esetén egy 220 grammos üveg egy hónapra elegendő, ebben az esetben a sóbevitel napi 0,6 grammot jelent, ami az átlag 15-20 grammos sóbevitel mellett elhanyagolható.

Glutaminsav-tartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vegemite 1,4 % glutaminsavat (nem nátrium-glutamátot) tartalmaz, mely a termék gyártása során természetes úton keletkezik. Ez önmagában igen magas értéknek számít, de a csekély mennyiségű adagolás miatt egy átlagos adag Vegemite kevesebb glutaminsavat tartalmaz, mint egy paradicsom, vagy egy falat érett sajt. Érzékeny személyeknél nagyobb mennyiség fogyasztásánál a glutamáttartalommal összefüggő mellékhatások léphetnek fel (pl. arc kivörösödése és égése, rossz közérzet, fejfájás, migrén, migrénaura), az úgynevezett kínaiétterem-szindróma.

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Normál Vegemite, többféle kiszerelésben kapható, az egy adagostól a családi változatig, de a leggyakroribb a 220 grammos üveg sárga címkével, sárga kupakkal, piros alapú felirattal.
  • Sajtkrémmel dúsított Vegemite Cheesybite.

Hasonló termékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hasonló sörélesztő alapú termék a brit Marmite, valamint a brittől különböző, Új-Zélandi és Dél-Afrikai Marmite, az ausztrál Promite, a svájci Cenovis és a német Hefeextrakt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vegemite reklámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hogyan készítsük video[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]