Vay Ádám Múzeum
| Vay Ádám Múzeum | |
 | |
| Elhelyezkedés | Vaja Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
 Vay Ádám Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 10′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 10′ 02″ | |
 | |
| A Vay Ádám Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vay Ádám Múzeum témájú médiaállományokat. | |
A Szabolcs-Szatmár megyei Vaja városában 1964-ben alapított Vay Ádám Múzeum a vajai Vay család 17. századi várkastélyában kapott otthont.
Az intézmény elsődleges feladata a Rákóczi-kor kutatása, a szabadságharc emlékének és kuruc hagyományoknak az ápolása. Kiállításai többek között a várkastély egykori berendezését, valamint Rákóczi fejedelem korát mutatják be.
Története[szerkesztés]
A kastély három szakaszban épült. A 17. század elején készül el reneszánsz stílusban a főépület, melyet az északi torony hozzáépítésével 1659-ben bővítettek. Végleges arculatát a 18. század elején nyerte el a déli torony elkészültével.
Az 1860-as években végzett átalakítás megszüntette az épület reneszánsz jellegét. A belső terekben és a homlokzaton is visszabontották a kőkeretes ajtókat, ablakokat, s helyettük a ma is látható asztalos szerkezetű ajtókat helyezték el. A homlokzaton leszűkítették az ablaknyílásokat, csúcsíves ablakokat, ablak párokat helyeznek el. Több mint egy évszázadig ezt a formáját mutatta a kastély.
Az épület első műemlékvédelmi igényű restaurálására 1960–62 között került sor. Ekkor már törekedtek az eredeti állapot bemutatására.
Az 1996–2004 között lezajlott nagyszabású helyreállítási, restaurálási munkák során még közelebb vitték a kastélyt a 17. századi arculatához.
A kormány 1543/2012 (XII.4.) számú határozatában közzétett döntése szerint a muzeális intézmény a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetében folytatja korábbi tevékenységét.[1]
A múzeum megalapítása[szerkesztés]
A múzeum létrejöttében oroszlánszerepet játszott Molnár Mátyás, a neves népművelő, akit 1957 tavaszán helyeztek Túristvándiból Vajára. Sikerült kiharcolnia, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatal restauráltatta a várkastélyt, és 1964-ben az ő vezetésével nyílt meg az épületben a múzeum. Molnár Mátyás emlékére a település és a megyei múzeumi igazgatóság már 1983-ban emléktáblát állított, és az egyik helyi iskola is az ő nevét viseli.[2]
Állandó kiállításai[szerkesztés]
2009-ben a múzeum állandó kiállításai a Rákóczi-kor egyes vonatkozásait mutatták be, különösen tekintettel a Felső-Tiszavidék szerepére a Rákóczi-szabadságharcban. Emellett természetesen nagy helyet kap a Vay család története, a család bútorai és más emlékek.
A pinceszinten lévő boltíves nagyteremben kőtár, lapidárium látható, amely a régészeti feltárás során előkerült reneszánsz köveket mutatja be. Egy ónkeretes színes üvegtábla is látható itt, mely a kastély csúcsíves időszakában volt jellemző. A kőcímer az északi torony helyreállítása során a nyugati homlokzatról került ide. A pincében látható két falfülkében tokaji és egri borok láthatóak.
A földszinti termekben rendszeresen szerveznek kortárs képzőművészeti kiállításokat, többek között a Vajai Nemzetközi Művésztelepen és a Téli Alkotótáborban készült alkotásokkal. A földszinti nagyterem időszaki kiállítások mellett konferenciateremnek is alkalmas, megőrizve korábbi könyvtári funkcióját is. A terem dísze még egy a 19. század elejéről való cserépkályha, melyet legutóbbi helyreállítás során teljesen restauráltak.
A múzeum parkjában a kor történelmi személyiségeit bemutató szoborkiállítás látható.
Művészettörténeti értékei[szerkesztés]
A második emeleti nagyterem mennyezetfreskóját 1896-ban készítette Lohr Ferenc Vay Ádám, a kastély akkori ura megrendelésére. A Vay-család ezzel a műalkotással kívánt emléket állítani a honfoglalás ezredik évfordulójának. A festőművész a nikápolyi csata (1396) egy pillanatát örökítette meg, amikor a Vay család egy tagja, Vay Titusz (Tihamér) hozzásegíti Zsigmond királyt a csatából történő megmeneküléshez. Vay Titusz e tettéért címert és pallosjogot kapott 1418-ban a királytól.
Az első emeleti boltíves díszterem stukkódíszítése, amely egyidős a kastéllyal, a Juan Cabello régész által vezetett alapos kutatások során került elő 2000-ben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ MAGYAR KÖZLÖNY • 2012. évi 161. szám (pdf). kozlony.magyarorszag.hu, 2012. december 4. [2012. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 6.)
- ↑ Molnár Mátyás Általános Iskola, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2013. április 6.)
További információk[szerkesztés]
- A múzeum hivatalos honlapja
- A múzeum a Műemlékem.hu-n
- Molnár Mátyás: A vajai várkastély; Múzeumi Ismeretterjesztő Központ, Nyíregyháza, 1966 (Szabolcs-szatmári múzeumi füzetek)
- Molnár Mátyás: Vaja, Vay Ádám Múzeum; TKM Egyesület, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- 30 éves a Vay Ádám Múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1994
- Száz éves a vajai freskó. Tudományos ülésszak, Vaja 1996. április 19.; szerk. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1997 (A Vay Ádám Múzeum Baráti Kör kiadványai)
- A vajai Vay-várkastély és múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2004
- A vajai Vay-várkastély és múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vaja, 2006
- Molnár Mátyás, a múzeumalapító. Emlékülés Molnár Mátyás születésének 90. évfordulóján; szerk. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2014
- Ötvenéves a Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye. Alapítva: Kuruc Vay Ádám Múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2015
- A historikus vár negyedszázadai; összeáll. Molnár Sándor; MNM Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény, Vaja, 2019