Vastagh László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vastagh László
Született1902. május 25.
Budapest
Elhunyt1972. január 18. (69 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiVastagh Györgyné
Vastagh György
Foglalkozásaszobrászművész
Iskolái
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (37/1-1-32)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Vastagh György portréja
Görgey Artúr portréja
Benczúr Gyula-plakett

Alsó-torjai Vastagh László (Budapest, 1902. május 25.Budapest, 1972. január 18.) magyar szobrászművész.

Családja[szerkesztés]

Székely lófő eredetű családból származott. Ifj. Vastagh György szobrászművész és Benczúr Olga képző- és iparművész fia, id. Vastagh György és Benczúr Gyula festőművészek unokája, Vastagh Éva szobrászművész testvére, Vastagh Géza, valamint Benczúr Ida festőművészek és Benczúr Gyula orvos unokaöccse. Felesége Keresztyén Piroska (1923-2001), lánya Csilla (1946)

Élete és munkássága[szerkesztés]

A budapesti Piarista Gimnáziumban tett érettségit követően előbb orvostanhallgató, majd a keszthelyi Gazdasági Akadémia növendéke. A szobrászat mesterségét apja mellett sajátította el. Első portréit 1925-ben készítette (Habsburg Ottó, Kenyeres Izi). 1926-ban mutatkozott be a Műcsarnok tavaszi tárlatán öccsét Pált ábrázoló büsztjével, melyre Bartha Károly ifjúsági díjat kapott. Ettől kezdve rendszeresen szerepelt a Műcsarnok kiállításain. Főképp portrékat, síremlékeket, állatszobrokat mintázott. Tanulmányúton járt Németországban, Olaszországban és Franciaországban. A Szent Imre szoborpályázaton, 1930-ban nyertes egész alakos fehér márvány szobrát a budapesti Piarista Gimnáziumban állították fel. Apjával 1931-ben Egyiptomba utazott, ahol a kairói Mezőgazdasági Múzeum számára állatszobrokat mintáztak. 1934-ben a Műcsarnokban ő rendezte id. Vastagh György centenáriumi kiállítását, amelyen a család művész tagjai is szerepeltek. Ő tizenkét alkotását - közöttük nagyapja mellszobrát - mutatta be.

Művészetének kiteljesedésére az 1945 utáni Magyarországon nem nyílt lehetőség. A budapesti Mezőgazdasági Múzeumban 1950-től restaurátori munkát végzett, illetve néhány portrén kívül, a múzeum és a gödöllői Agrártudományi Egyetem számára állatszobrokat mintázott.

Főbb művei[szerkesztés]

Portrék[szerkesztés]

Érmek[szerkesztés]

  • Árkövy József emlékérem (1929) Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
  • Moravcsik Ernő Emil érem (1927) Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

Domborművek[szerkesztés]

Síremlékek[szerkesztés]

  • Sasi Szabó Józsefné síremléke (1935) Budapest, Kerepesi temető
  • Magyary-Kossa Béla síremléke (1939) Rákoskeresztúri új köztemető

Egyéb kompozíciók[szerkesztés]

  • Szüret Brázay Zoltán egykori kertje (1942) Balatonarács eltűnt
  • Birkacsoport Herceghalom

Irodalom[szerkesztés]

  • Huszár-Procopius: Medaillen und Plakettenkunst in Ungarn. Budapest, 1932.
  • Művészeti lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965.
  • Magyar életrajzi lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981.
  • Születtem...Magyar képzőművészek önéletrajzai. Palatinus, 2002.
  • Barla-Szabó László: A Vastagh művészcsalád. Budapest, Ernst Múzeum 2004.
  • Magyar családtörténeti adattár.

Szobrok[szerkesztés]