Vastagh Géza
Alsótorjai Vastagh Géza (Kolozsvár, 1866. október 4. – Budapest, 1919. november 5.) magyar festő. Id. Vastagh György festő fia, ifj. Vastagh György szobrász testvére.
Tartalomjegyzék |
Származása, tanulmányai [szerkesztés]
A piaristák budapesti gimnáziumában folytatott tanulmányok után, 1885-ben Münchenbe ment, hogy a képzőművészeti akadémián festészetet tanuljon. Itt elsősorban az állatfestészetet tanulmányozta.
Művészeti pályafutása [szerkesztés]
Először baromfiakat: kacsákat, tyúkokat festett, majd később oroszlán- és tigrisképeivel keltett figyelmet. Ez utóbbiak Angliában is nagy érdeklődést keltettek. Oroszlánokat ábrázoló képével nyerte el Budapesten 1888-ban a Ráth-féle díjat is. Később gyakran megfordult az Alföldön, a magyar gulyák kötötték le érdeklődését, s megfestette Ki a legény a csordában? című, nagy képét. A karakterisztikus festmény a képzőművészeti társulat kiállításán általános figyelmet keltett, s az állam nagy aranyérmét szerezte meg a fiatal művész számára. A kép a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. 1896-ban e festményét Doby Jenő rézre karcolta, s megjelent az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat műlapjaként.[1] Néhány képét (Oroszlánfej, Táj oroszlánnal, Pihenő parasztlány stb.) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, számos műve megtalálható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban is. Főleg állatképekkel szerepelt a Műcsarnok kiállításain, ahol 1920-ban hagyatéki kiállítását is megrendezték.
Díjai [szerkesztés]
- 1888-ban a Ráth György-díj 300 Ft-os jutalmát kapta Figyelő oroszlánok című festménye.
- 1894-ben állami nagy aranyérmet kapott a Ki a legény a csordában? című festményéért.
Művei [szerkesztés]
- Legelőn, 1881. (Olaj, fa). Jelezve balra lent. 21,5 x 33 cm. [1]
- Vadászkutya, 1883. (Olaj, vászon). Jelezve jobbra lent. 66 x 45 cm
- Nyugvó parasztleány. 1887. (Olaj, vászon).[2]
- Magányban. 1890. (Olaj, vászon).[2]
- Baromfiak, 1891. (Olaj, vászon). Jelezve jobbra lent. 55,5 x 40 cm [2]
- Ki a legény a csordában? 1894. (Olaj, vászon).[3]
- Oroszlán pár, 1899. (Olaj, vászon). Jelzett. 101,6 x 144,8 cm
- Pihenő tigris, 1901. Jelzett. 'Vastagh Géza/1901' (Olaj, vászon). 54,3 x 104,3 cm
- Oroszlánfej, 1902. (Olaj, vászon). Vevő: Özv. Tisza Kálmánné, Budapest.[4]
- Baromfi-csoport. 1902. (Olaj, vászon). Vevő: Szathmáry Béla, Budapest.[4]
- Kakas és tyúkok. 1902. (Olaj, vászon). Vevője: Bérezik Árpád, Budapest.[4]
- Baromfiak. 1902. (Olaj, vászon). Vevője: Geszti Andor dr., Budapest.[4]
- Vén cimborák. 1902. (Olaj, vászon).[2]
- Baromfiudvar. 1902. (Olaj, vászon).[5]
- Baromfiudvar, 1902. (Olaj, vászon). Jelezve balra lent. 59,5 x 69,5 cm.[3]
- Kakas és tyúkok, 1903. (Olaj, vászon). Megvette: Daubrovszky.[6]
- Oroszlán, 1903. (Olaj, vászon). Megvette: Vass Károly.[6]
- Oroszlánfej, 1903. (Olaj, vászon). Megnyerte: Deli Béla, Szeged.[6]
- Tyúkcsoport, 1903. (Olaj, vászon). Megvette: Endrényi Imre, Szeged.[6]
- Veszekedő bikák, 1903. (Olaj, vászon). Megvette: Szeged városa.[6]
- Baromfi csoport. 1903. (Olaj, vászon). Vevője: ifj. Kintzig Jánosné. Arad.[7]
- Tyúkok a hóban, 1903. (Olaj, vászon). Vevője: Ujházy Ferenc. Budapest.[7]
- Házaspár, 1903/1904. (Olaj, vászon). Vevője: Szitányi Ödön. Budapest.[8]
- Kakasviadal, 1903/1904. (Olaj, vászon). Vevője: dr. László Zsigmond, Budapest.[8]
- Oroszlánfej, 1903/1904. (Olaj, vászon). Vevője: Saxlehner Ödön, Budapest.[8]
- Királytigris, 1903/1904. (Olaj, vászon). (Karácsonyi). Vevője: Szabó Antal, Budapest.[8]
- Baromfi ól, 1903/1904. (Olaj, vászon). (Karácsonyi). Vevője: hevesi Bischitz Lajos, Budapest.[8]
- Oroszlánfej, 1903/1904. (Olaj, vászon). (Karácsonyi). Vevője: László Zsigmond, Budapest.[8]
- Oroszlán pár. 1904. Vevő: Gróf Almássy Imre.[9]
- Csirkék télen. 1904. Vevő: Zsigmondy Béláné.[10]
- Tigrisfej. 1904. Vevő: Gosztony Aladár.[10]
- Baromfi-udvar. 1904. Vevő: Dr. Brückler Mihály.[10]
- Tyúkok, 1904. (Olaj, vászon). Vevője: Haggenmacher Oszkár, Budapest.[11]
- Kakas tyúkokkal, 1904. (Olaj, vászon). Vevője: Zsigmondy Béla, Budapest.[11]
- Baromfivásár. 1905. (Olaj, vászon). Vevő: Gróf Széchenyi Béla. Budapest.[12]
- Tyúkok. 1905. (Olaj, vászon). Vevő: Pallos Ármin. Budapest.[12]
- Bivalyfogat, Az 1912. évi müncheni kiállításon.[13]
- Orgonabokrok alatt, 1913. (Olaj, vászon). Vevő: Mauthner Ödön.[14]
- Baromfi csoport, 1913. (Olaj, vászon). Vevő: Horváth A. János.[14]
- Dörgölődző bika, 1914. (Olaj, vászon). Vevő: Országos Kaszinó.[15]
Egyéb forrásból [szerkesztés]
- Oroszlánfej. Jelzett. (Olaj, vászon). 40 x 30 cm
- Figyelő oroszlán pár. Jelzett. (Olaj, vászon). 32 x 49 cm
- Nemes oroszlánfej. Jelzett. (Olaj, vászon). 21,6 x 26,7 cm
- Baromfiudvar. Jelzett, baloldalt lent. 55 x 75 cm
- Cochintyúkok. [4]
- Tyúkudvar. [5]
- Tyúkudvar. [6]
- Baromfiudvar. (Olaj, karton). Jelezve balra lent. 31 x 23 cm [7]
- Baromfiudvar télen. (Olaj, vászon). Jelezve jobbra lent. 55,5 x 66 cm. [8]
- Fajdkakas. (Tempera, papír). Jelezve jobbra lent. 22,5 x 17,5 cm. [9]
- Oroszlán. (Olaj, vászon). Jelezve balra fent. 27 x 20 cm [10]
- Farkasordító tél. (Olaj, karton). Jelezve balra lent. 28 x 37,5 cm [11]
- Oroszlánok. (Olaj, vászon). Jelezve balra lent. 46,5 x 38,5 cm [12]
- Oroszlán. (Pasztell, papír). Jelezve jobbra lent. 50 x 40 cm. [13]
- Oroszláncsalád [14]
- Oroszlánok a hóban. [15]
- Madarak a vízparton. [16]
- Baromfiudvar. [17]
Illusztrációi [szerkesztés]
- A kék vércse. Cerchneis vespertina Linné. Petényi János Salamon hátrahagyott irataiból. Összeáll.: néhai Tauscher Gyula és Chernel István. Szerk., leford. és bezáró szóval ell.: Herman Ottó. In: Petényi J. S. a magyar tudományos madártan megalapítója. 1799–1855. Életkép. Chernel István, Madarász Gyula és Vastagh Géza közreműködésével szerzette Herman Ottó. Bp., 1891. Kir. M. Természettudományi Társulat. pp. 48–76.
- Lakatos Károly: A császármadár és vadászata. Vastagh Géza címképével és Lendl Adolf rajzaival. Budapest. 1899. Markovits és Garai. 1 t. (címkép, kihajtható), 43 l.
- Petőfi Sándor összes költeményeinek második képes kiadását, műmellékleteivel együtt, nyomtatta az Emich Gusztáv igazgatása alatt álló Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., mint kiadó-tulajdonos. Az egész munka irodalmi és művészi berendezését vezette Szana Tamás. A rajzokat készítették: Baditz Ottó, Benczúr Gyula, Bihari Sándor, Böhm Pál, Deák-Ébner Lajos, Eisenhut Ferenc, Hegedűs László, Karlovszky Bertalan, Kacziány Ödön, Révész Imre, Roskovics Ignác, Spányi Béla, Vágó Pál, Vastagh Géza, Vaszary János és Wagner Sándor. A könyv nyomtatását, Wandra Lajos főgépmester felügyelete alatt, befejezte az Athenaeum nyomdája 1899. szeptember 28. napján.
Jegyzet [szerkesztés]
- ↑ Művészet Szerk. Lyka Károly. 10. évf., 1911. 3. szám 97-158. oldal.
- ^ a b c Művészet. Szerk. Lyka Károly. 10. évf., 1911. 3. szám 97-158. oldal. Ő Felsége a király vásárlásai. I. Legfelsőbb magánpénztárából.
- ↑ Művészet. Szerk. Lyka Károly. 10. évf., 1911. 3. szám 97-158. oldal. Állami vásárlás.
- ^ a b c d Művészet. Szerk. Lyka Károly. 2. évfolyam, 1903. 1. szám, 59-80. oldal. Vásárlások az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1902/3. évi téli kiállításán.
- ↑ Művészet. Szerk. Lyka Károly. 10. évf., 1911. 3. szám 97-158. oldal. Vásárlások a királyi várpalota számára.
- ^ a b c d e Művészet. Szerk. Lyka Károly. 2. évf., 1903. 5. szám 331-360. oldal. Vásárlások a szegedi Képzőművészeti Egyesület kiállításain, 1903. júniusig.
- ^ a b Művészet. Szerk. Lyka Károly. 2. évf. 1903. 1. szám. 203-224. oldal. Vásárlások az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1903. évi tavaszi nemzetközi kiállításán.
- ^ a b c d e f Művészet. Szerk. Lyka Károly. 3. évf., 1904. 3. szám 186-216. oldal. Vásárlások az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1903/4. évi téli kiállításán.
- ↑ Művészet Szerk. Lyka Károly. 4. évf., 1905. 3. szám, 201-216. oldal. Az Eggenberger-féle műkereskedésben 1904. év folyamán eladott műtárgyak jegyzéke. - I.
- ^ a b c Művészet. Szerk. Lyka Károly. 4. évf. 1905. 4. szám, 268-280. oldal. Az Eggenberger-féle műkereskedésben 1904. év folyamán eladott műtárgyak jegyzéke. - II.
- ^ a b Művészet. Szerk. Lyka Károly. 3. évf., 1904. 4. szám 266-280. oldal. Vásárlások az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1904. évi tavaszi kiállításán.
- ^ a b Művészet. Szerk. Lyka Károly. 4. évf., 1905. 3. szám, 201-216. oldal
- ↑ Művészet. Szerk. Lyka Károly. 12. évf. 1913. 1. szám, 26-36. oldal
- ^ a b Művészet. Szerk. Lyka Károly 13. évf., 1914, 1. szám, 72-88. oldal. Vásárlások az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1913/14. évi téli kiállításán.
- ↑ Művészet Szerk. Lyka Károly 13. évfolyam, 1914. 5. szám, 278-283. oldal. A Képzőművészeti Társulat 1914. évi tavaszi tárlatának eredménye.
Irodalom [szerkesztés]
- Éber lexikon, é.n. /1935/. 947.
- Vastagh Géza kiállítása. In: Világosság. 1920. január 15., február 14., február 29., március 6., március 7.
- Vastagh Géza hagyatéki kiállítása. In: Népszava. 1920. március 7. 5.
- Vastagh Géza hagyatéki kiállítása a Műcsarnokban. In: Vasárnapi Újság. 1920. 65-66. [18]
- Rózsaffy Dezső: Vastagh Géza hagyatéki kiállítása a Műcsarnokban. In: Auróra, 1920. március 14.)
- Bíró 1955. 326. 347.
- Lyka München 1982. 6. 68. 79.
- Lyka Romantika 1982. 6. 26-27. 52. 70. 72. 127.
- Művészeti lexikon, 1984. IV. 647.
- Lyka Millennium 1983. 148.
Források [szerkesztés]
- Pallas Lexikon
- Magyar életrajzi lexikon
- Erdélyi művészet Adatbázis
- Ernst Múzeum 120 év a művészet szolgálatában – A Vastagh-művészcsalád
Lásd még [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh Géza témájú médiaállományokat.- Doby Jenő
- Vastagh György, id.


