Vas(II)-szulfid

Vas(II)-szulfid
Más nevek	ferro-szulfid
Azonosítók
CAS-szám	[1317-37-9]
PubChem	14848
Tulajdonságok
Kémiai képlet	FeS
Moláris tömeg	87,911 g/mol
Megjelenés	Fekete színű, szilárd
Sűrűség	4,84 g/cm3
Olvadáspont	1195 °C
Oldhatóság (vízben)	gyakorlatilag oldhatatlan
Veszélyek
EU osztályozás	(nincsenek veszélyességi szimbólumok)
R mondatok	nincs R-mondat
S mondatok	nincs S-mondat
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa)

A vas(II)-szulfid (képlete FeS) a vas kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Szürkésfekete vagy sötétszürke színű. Ha megolvasztják, fekete színű lesz. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, az oldhatósági szorzata 10⁻¹⁸ körüli.

Kémiai tulajdonságai

Ha a vegyületet magasabb hőmérsékletre hevítik, elmeire bomlik. Ha hidrogén vagy szén jelenlétében hevítik, vassá redukálódik. A szénnel való redukció egyenlete:

$\mathrm{2 \ FeS + C \rightarrow 2 \ Fe + CS_2}$

Magasabb hőmérsékleten redukálják bizonyos fémek (például magnézium, kalcium, mangán) is.

$\mathrm{FeS + Mn \rightarrow Fe + MnS}$

Híg savak oldják, ekkor kén-hidrogén fejlődik. Feloldódik az olvadt vasban is. Ha a vas lehűl, a vas(II)-szulfid kikristályosodik, és emiatt a vas rideggé, törékennyé válik. A vasgyártáskor ezt úgy kerülik el, hogy a vashoz mangánt adagolnak. A vas-szulfid a mangán hatására (az előző reakcióegyenlet szerint) mangán-szulfiddá alakul, ami nem rideg.

Előfordulása a természetben

A vegyület a természetben a pirrotin ásványként található meg. Ez az ásvány hatszöges kristályokat alkot és kénben dúsabb vas(II)-szulfidnak tekinthető. Általános képlete Fe_nS_n+1. Meteoritokban is találhatók hatszöges vas-szulfid kristályok, ezek neve troilit.

Előállítása

Vas(II)-szulfid keletkezik vas(II)- vagy vas(III)-sók oldatából kén-hidrogén hatására. Vas(III)-sók esetén először vas(III)-szulfid (Fe₂S₃) keletkezik, majd ez azonnal vas(II)-szulfiddá redukálódik. Nagy mennyiségben előállítható vashulladékok kénnel vagy pirittel való összeolvasztásával.

Felhasználása

Laboratóriumokban kén-hidrogén fejlesztésére használják. Alkalmazzák kerámiák készítésekor is.

Források

• Erdey-Grúz Tibor Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia