Varsány
| Varsány | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség 2012-ig | Szécsényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pintérné Kanyó Judit Erzsébet (független)[1] | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1685 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 65,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Varsány
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Varsány
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|||
| é. sz. 48° 2′ 22,97″, k. h. 19° 29′ 21,31″ | |||
Varsány község Nógrád megyében a Szécsényi kistérségben. A 22-es útról Szécsénynél dél felé letérve érhető el a 2201-es közúton.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
Varsány Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1219-ben említették először Vosyan néven. Nevét itt letelepedett alán nyelvű kabar törzsbeliek után kapta. A megyében ez időtájt két Varsány nevű település is volt.
1295 körül a Varsányi család birtoka volt.
Varsányi Fekete (Niger) István és Mihály fiai Cherep Miklós, András és Péter Csák Mátéhoz csatlakoztak, ezért Károly Róbert király 1319-ben falvaikat: Varsányt és Fülest elkobozta és Szécsényi Tamás aradi és hasznosi (becsei) várnagynak adta, s ezt Tamás vajda részére 1324-ben meg is erősítette.
A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.
1910-ben 1092 magyar lakosa volt, melyből 1032 római katolikus, 15 evangélikus, 45 izraelita volt.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Rendezvények[szerkesztés]
Minden esztendő júniusában megrendezésere került a Muzsikáló templomkert zenei rendezvény, augusztusban pedig a hagyományőrző és gasztronómiai Lepényfesztivál.
Népszámlálási adatok (2011)[szerkesztés]
Vallás[szerkesztés]
A lakosságból 1491 fő római katolikusnak, 9 fő reformátusnak, 5 evangélikusnak, 3 egyéb közösségbe tartozónak, 20 fő pedig felekezethez nem tartozónak jelölte meg magát. [4]
Népcsoportok[szerkesztés]
A lakosságból 1549 ember magyarnak, míg 240 fő cigánynak vallotta magát. [5]
Műemlék jellegű épületek[szerkesztés]
- Római katolikus templom
- Kiss-kúria
- Falumúzeum
- A Varsánytől 2 km-re lévő Tábpuszta, s az ott lévő öreg fűzfa.
Sport[szerkesztés]
A település egyetlen sportklubja a Varsány SE, melynek csak a labdarúgó szakága van. A labdarúgó csapat a 2007/2008-as szezonban a megyei I. osztályban játszhatott, de onnan kiesett. A megyei II. osztályban küzdöttek a 2011-2012-es szezon végéig, mivel a 2012-2013-as évadra csak a megyei III. osztály küzdelmeire neveztek be. Rivális csapata a Stella Varsány évekkel ezelőtt megszűnt, előtte a megyei III. osztályban játszottak.
2011-ben és 2012-ben is itt tartották a magyar Enduro-cross bajnokság egyik futamát.[6][7]
Varsány testvértelepülései[szerkesztés]
Varsány testvértelepülései a következők:[8]
Homoródkarácsonyfalva, Románia
Otmuchów, Lengyelország
Palics, Szerbia
Ragyolc, Szlovákia- Sedziejowice, Lengyelország
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Nógrádvármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ [www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/12/12_4_1_7_1.xls A 2011-es népszámlálás Nógrád megyei vallási adatsora]
- ↑ [www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/12/12_4_1_6_1.xls A 2011-es népszámlálás Nógrád megyei népességi adatsora]
- ↑ Enduro-cross OB2011
- ↑ [1]
- ↑ Testvértelepülések szövetsége [2]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- a műemlék jellegű épületekről
- Varsány az utazom.com honlapján
- Sz. P. Tolsztov: Az ősi Chorezm; Hungária Könyvkiadó N. V. 1950. p: 87-90
- [3]
- Varsány az Ipoly-menti Palócok Honlapján
