Liaoning (repülőgép-hordozó)
| Liaoning | |
 | |
| A Liaoning Hongkongnál 2017-ben | |
| Hajótípus | Repülőgép-hordozó |
| Névadó |
|
| Üzemeltető | .svg){kind=small} Szovjet Haditengerészet Kínai haditengerészet |
| Hajóosztály | Admiral Kuznyecov osztály |
| Pályafutása | |
| Építő | Fekete-tengeri Hajógyár |
| Építés kezdete | 1985. december 6. |
| Vízre bocsátás | 1988. december 4. |
| Szolgálatba állítás | 2012. szeptember 25. |
| Honi kikötő | Csingtao |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 53 000 t (alapvető) 66 000–67 500 t (teljesen feltöltve) |
| Hossz | 304,5 m |
| Szélesség | 75 m |
| Merülés | 10,5 m |
| Hajtómű | 2 × 50 000 lóerős (37 MW) turbina 9 × 2011 lóerős (1500 kW) turbógenerátor 6 × 2011 lóerős (1500 kW) dízelgenerátor 4 × rögzített állásszögű hajócsavar |
| Sebesség | 32 csomó (59 km/h) |
| Hatótávolság | 3850 tengeri mérföld (7130 kilométer) |
| Fegyverzet | Jelenleg:
Eredetileg tervezett:
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liaoning témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Liaoning (korábbi nevén Varjag vagy Si Lang) Admiral Kuznyecov osztályú kínai repülőgép-hordozó.
Története[szerkesztés]
Építése a Szovjetunióban, mikolajivi Fekete-tengeri Hajógyárban kezdődött, a hajóosztály névadó példánya befejezésének másnapján, 1985. december 6-án.[1]
Az eredetileg Riga[2] nevet kapott hajót 1988. december 4-én bocsátották vízre. 1990-ben a híres orosz cirkáló, a Varjag nevét vette fel. A hajó építését még elkészülte előtt, 1992-ben felfüggesztették.
A Szovjetunió széthullását követően a hajó ukrán tulajdonba került. A félkész hajóról minden mozdítható tárgyat eltávolítottak, a hajótörzset állagmegóvó karbantartás nélkül tárolták. 1998 elején a Varjagnak nem voltak hajtóművei, kormánylapátjai és egyéb létfontosságú rendszerei. Az ukrán állam a hajót árverés során értékesítette.
A hajót az árverésen egy makaói fantomcég „vízi kaszinó” kialakítása céljából megvásárolta,[3] Kínába szállíttatta, majd csődbe ment. A sajtó és egyes titkosszolgálatok már ekkor gyanították, hogy a cég a kínai hadsereg fedőcége volt és a hajó megvásárlásának célja nem kaszinó kialakítása volt. Sajtóértesülések szerint a hajót a kínai haditengerészet daliani támaszpontján újítják fel, feltételezhetően abból a célból, hogy a nyílt tengeri haditengerészeti törekvéseit kinyilvánító Kína első repülőgép-hordozójává váljék.
2011. júniusában a kínai vezérkari főnök hivatalosan is elismerte, hogy országa repülőgép-hordozót épít.[4] 2011 nyarán a hajó több futáspróbán vett részt, majd 2012 márciusában a kínai hadsereg bejelentette, hogy a repülőgép-hordozó készen van és még az év során rendszerbe állítják.[5] A hajót szeptember 23-án adták át a kínai haditengerészetnek, majd 25-én üzembe helyezték.[6]
A Kuznyecov osztály feladata[szerkesztés]
Bár a nyugati országok a Kuznyecov osztályt repülőgép-hordozóként tartják nyilván, a hajóosztályt az amerikai vagy francia hordozóktól eltérő feladatra tervezték. Szovjet használatban nehéz repülőgéphordozó-cirkáló, amelynek célja stratégiai fontosságú rakétahordozó tengeralattjárók, felszíni hajók és repülőgépek támogatása és védelme. A hajóosztály cirkálóként való bejegyzésével a Szovjetunió a repülőgép-hordozók Dardanellákon és Boszporuszon történő keresztülhaladásának török tilalmát akarta kijátszani.
A Kuznyecov osztály merevszárnyú repülőgépei főleg légtéruralmi és tengeralattjáró-elhárító feladatokat hajtottak volna végre. A hajóosztály egyetlen teljesen felszerelt példánya, a nyugati repülőgép-hordozókkal ellentétben, számos hajóelhárító rakétával és robotrepülőgéppel is rendelkezik.
A Varjag árverése[szerkesztés]
1998 áprilisában Roman Spek, az ukrán Nemzeti Újjáépítési és Fejlesztési Ügynökség elnöke bejelentette, hogy a Varjag árverését 20 millió dolláros téttel egy kis hongkong-i utazási iroda, a Chong Lot Travel Agency Ltd. nyerte meg, gyakorlatilag roncsvas áron. A Chong Lot tervei szerint a Varjagot a Fekete-tengerből a Szuezi-csatornán át vontatná Makaóba, ahol úszó szállodává és kaszinóvá alakítaná át,[1] hasonlóan a tianjini Kijevhez és a shenzeni Minsk World vidámparkban kiállított Minszkhez.
Számos jel utalt azonban arra, hogy a Varjag vásárlását lebonyolító vállalkozás a kínai haditengerészet egyik fantomcége volt. Az árverés vége előtt ugyanis Makaó figyelmeztette a Chong Lotot, hogy nem fogja engedélyezni a hajó makaói kikötőben való tárolását. A cég ennek ellenére nem szállt ki az árverésből. A Chong Lot tulajdonosa egy hongkongi vállalat, a Chin Luck (Holdings) Company, amely ügyvezetője egy volt kínai hivatásos katona.[1]
Vontatása Kínába[szerkesztés]
2000. félév tájékán a Varjag vontatására felbérelték a Suhaili holland vontatóhajót. A Chong Lot azonban nem kapott engedélyt Törökországtól arra, hogy a hajót átvontassa a Boszporuszon. Az 1936-os Montreux-i egyezmény értelmében békeidőben Törökországnak kötelessége átengedni a polgári hajókat, de szigorúan korlátozhatja a hadihajók tranzitját. A török kormány állítása szerint a Varjag vontatása veszélyezteti az isztambuli hidakat. Végül magas rangú kínai miniszteri delegáció tárgyalt a Chong Lot nevében Ankarában, és a hajó átengedéséért cserébe felajánlották, hogy kínai turisták Törökországba is utazhatnak. 2001. november 1-jén a török kormány végül áldását adta a tranzitra. Az eltelt 16 hónapos várakozás alatt a Varjagot a vontatóhajó többször körbevontatta a Fekete-tengeren. A Varjagot egy 27 hajóból álló flotta kísérte végig a Boszporuszon, amelyet 2001. november 2-án 11:45-kor hagyott el.
November 3-án a Varjag egy Beaufort-skála szerinti 9-es erősségű viharba került, és görög Szkürosz szigetének magasságában elszabadult a vonókötelekről. Tengeri roncsmentők hat vontatóval megpróbálták az Euboia felé sodródó roncsot újra vontatás alá venni. Számos sikertelen kísérlet után azonban a görög parti őrség helikoptere leszállt a Varjag fedélzetére, és a hétfős személyzet négy tagját evakuálta. Később egy kábelt sikerült a Varjaghoz rögzíteni, de a viharos szél miatt két másik vontatóhajó nem járt sikerrel. November 6-án Aries Lima matróz egy vontatókábel rögzítése közben lezuhant és az életét vesztette. A Varjagot végül november 7-én sikerült ismét vontatás alá venni.
A Szuezi-csatorna nem engedélyezte a hajóvontatmány áthaladását, ezért a rozsdásodó Varjaggal a Gibraltári-szoroson és a Jóreménység fokán át kellett megkerülni Afrikát. A több mint 28 000 km-es kerülőutat a vontatóhajók több mint száz nap alatt, 11 km/h-s átlagsebességgel tették meg. A hajó 2002. február 20-án érte el a kínai felségvizeket, és március 3-án érkezett meg az észak-kínai Dalian hajógyárához.
Időközben, 2002 februárjában lezárult a makaói szerencsejáték-engedélyek kiosztása, és a Chong Lot nem került be a nyertesek körébe. A Varjag további rozsdásodásra ítéltetett, ezúttal a daliani kikötőben.
A hajó Kínába szállításának költsége meghaladta a 30 millió dollárt: ebből az ukrán kormánynak kellett 25 millió dollárt fizetni a Varjag hajótestéért; félmillió dollárt a különféle szorosokon való átkelésért és közel ötmillió dollárt a vontatásért.
Felújítása[szerkesztés]
-02.jpg)
Három évnyi tétlenséget követően a Varjagot 2005. júniusában egy daliani szárazdokkba vontatták. A hajótestet homokfúvással megtisztították és felállványozták. Az irányítótornyot vörös színű korrózió-gátló festéssel látták el, a repülőfedélzetet sárgás cink-kromátos alapozóval festették le és csúszásgátló bevonattal látták el. 2009. április 27-én a Varjagot egy másik szárazdokkba vontatták, ahol feltehetőleg további munkálatokat végeznek rajta, talán hajtóművel és egyéb berendezésekkel szerelik fel.
2011 nyarán a hajó felújítása a végéhez közeledett, futáspróbán vett részt. Szeptember 25-én ünnepélyesen átadták a hajót,[7] a hajó teljes beüzemelése és a legénység megfelelő kiképzése azonban még évekig eltarthat.[6] A fedélzeten jelenleg nincsenek repülőgépek,[8] azonban kínai hírek szerint a hangárjában találhatóak bevethető állapotban lévők.[9] 2012 szeptember 23-án átadták, majd két nap múlva szolgálatba állították. Az átadási ceremónián a hajó a Liaoning nevet kapta, az ország egyik mandzsúriai tartománya után,[10] ahol a munkálatokat végezték.[11]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c "China's Aircraft Carrier Ambitions: Seeking Truth from Rumors" Storey, I.; Ji, Y. Naval War College Review. Winter 2004, Vol. 57, No. 1.
- ↑ "The Self-Designing High-Reliability Organization: Aircraft Carrier Flight Operations at Sea." Rochlin, G. I.; La Porte, T. R.; Roberts, K. H. Footnote 39. Naval War College Review. Autumn, 1987, Vol. LI, No. 3.
- ↑ Varyagworld. (Hozzáférés: 2007. július 1.)
- ↑ Kína hivatalosan is elismerte, hogy repülőgép-hordozót épít – index.hu, 2011. június 8.
- ↑ Rendszerbe áll az első kínai repülőgép-hordozó – index.hu, 2012. március 13.
- ↑ a b Átadták az első kínai repülőgép-hordozót, Index, 2012. szeptember 25.
- ↑ China’s Navy passes first aircraft-carrier into service. [2012. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 29.)
- ↑ China's first aircraft carrier enters service
- ↑ Reporter visited China's first aircraft carrier. [2012. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 29.)
- ↑ SpaceWar.com, "China's Liaoning carrier enters service", UPI, 27 September 2012
- ↑ Pang Li: China to name its first aircraft carrier 'Liaoning'. China.org.cn, 2012. szeptember 10.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- varyagworld.com
- Képek a Varjag átalakításáról Archiválva 2016. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- A Varjag képe a Google Térképen
- A puha testű szuperhatalom – Index.hu, 2011. július 1.
Hadrendbe állított és épülő repülőgép-hordozók | ||
|---|---|---|
| Hadrendből kivont |  | |
| Hadrendbe állított |  USS Abraham Lincoln · USS Carl Vinson · USS Dwight D. Eisenhower · USS George H. W. Bush · USS George Washington · USS Harry S. Truman · USS John C. Stennis · USS Nimitz · USS Ronald Reagan · USS Theodore Roosevelt .svg){kind=small} HMS Ark Royal · HMS Illustrious  Charles de Gaulle  INS Viraat  Liaoning  Cavour · Giuseppe Garibaldi  Admiral Kuznyecov  Príncipe de Asturias (R–11)  HTMS Chakri Naruebet | |
| Épülő | ||
