Varjúmák
|
|
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Hibiscus trionum L. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Varjúmák témájú médiaállományokat. |
A varjúmák (Hibiscus trionum) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, ezen belül a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj. A régi magyar neve dinnyefű volt, de se a dinnyének, se a királydinnyének nem rokona.
Tartalomjegyzék |
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Ázsiából terjedt el szerte az Óvilágban, ahol ma már a trópusi, szubtrópusi és mérsékelt éghajlatú területeken egyaránt nő.
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Kis termetű, 10–30cm magas, borzas szőrű növény.
Levelei tövig szeldeltek, a felsők háromszeletűek, az utóbbiak hasogatottak.
Bimbója a mályvafélékre (Malvaceae) jellemzően sodrott, csavart. A csésze hártyás, később felfújt, kb. 2 cm hosszú. A sárga szirom 2–3 cm hosszú, a tövét sötét ibolyaszínű folt díszíti.
Termése felfúvódott tok.
Életmódja, élőhelye[szerkesztés]
Egynyári gyomnövény, ami Magyarországon elsősorban vetésekben, parlagokon gyakori. Júliustól októberig virágzik — a szirmok csak reggelente, egy-egy órára nyílnak szét, ezért óravirágnak is hívták.
Az utóbbi időben már kerti virágnak is ültetik.
Források[szerkesztés]
- A magyarországi edényes flóra határozója (Szerk: Simon Tibor) Nemzeti Tankönyvkiadó, ISBN 963-1882-70-5, 1997.
- D. Nagy Éva: Vadvirágok2. Búvár Zsebkönyvek, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1976. p. 28.
- Növénykatalógus: Varjúmák (Hibiscus trionum)

