Varjú János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varjú János
Született1861. február 10.[1]
Balassagyarmat
Elhunyt1915. február 26. (54 évesen)[1]
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • gyorsíró
  • tanár
SablonWikidataSegítség

Varjú János (Balassagyarmat, 1861. február 10.Kolozsvár, 1915. február 26.) piarista tanár, gyorsíró.

Élete[szerkesztés]

A gimnaziális osztályokat Kecskeméten fejezte be 1880-ban (miután Vácon 1877. augusztus 27-én a rendbe belépett). Két évig Nyitrán a hittudományokat hallgatta és 1881. július 23-án pappá szenteltetett. Mint próbaéves tanár egy-egy évig Debrecenben és Rózsahegyen működött. 1883-85-ben kolozsvári egyetemi tanulmányokat végzett. Tanár volt 1885-88-ban Nagykárolyban (közben megszerezte a tanári oklevelet); ezután tanított Kecskeméten egy évig, Szegeden 11, Vácon 8, Debrecenben 3 évig, 1909-től a kolozsvári főiskola tanára volt. 1914-ben Kolozsvárott megalapította az Erdélyrészi Gyorsírók Társaságát. A Kolozsvári Gyorsíró című szaklap szerkesztője volt.

Több vidéki folyóiratba és hírlapba dolgozott, mint a Hitszónoklati folyóirat, a Szatmármegyei Közlöny, Nagy-Károly és Vidéke és a Kecskeméti Lapokba; a nagykárolyi főgymnaisum Értesítőjében (1886. A régi rómaiak nyilvános játékairól. Ism. Egyet. Philol. Közlöny XI); a Szatmármegyei Közlönyben (1887. 3. sz. Vörösmarty lyrai költészetéről); a Hazánkban (1904. 300. sz. Őseink divatja); a Váczi Közlönyben (1904. 25., 26. sz. Néhány vonás kétszáz év előtti őseink életéből (1526-1686., 46., 48. sz. A komikum Shakespeare tragédiáiban.)

Használt álneve Gyarmati.

Művei[szerkesztés]

  • Az ó-classicai irodalmak művelődéstörténeti hatása és szerepe a középiskolában. Szeged, 1889 (különny. a szegedi r. kath. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philologiai Közlöny XV.)
  • Emléklapok a szegedi dalárda 25 éves multjából 1872–1897. Uo.
  • A magyar művelődés története vegyes házbeli királyaink korában (1301–1526). Vácz, 1902
  • Kétszáz év a magyar művelődés történetéből. Uo. 1903 (különny. a váczi kegyestanítórend főgymn. Értesítőjéből)
  • Szellemi művelődésünk történetének utolsó kétszáz éve (1700–1900). Uo. 1904 (különny. a váczi főgymn. Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny, 1905)
  • A magyar szellemi művelődés történelme. Debreczen, 1907 (ism. Egyet. Philol. Közlöny. Kritikai Lapok 5. sz., Sárospataki Lapok 32. sz., Budapesti Hirlap 12. s., M. Állam 133. s.)
  • Debreczen köz igazgatása a XVI. században. Kolozsvár, 1907

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
  • Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16483.htm, Varju János, 2017. október 9.