Varga Katalin (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varga Katalin
Szerelem, ötödíziglen című kötetében Csigó László felvétele
Szerelem, ötödíziglen című kötetében
Csigó László felvétele
Született1928. március 26.
Budapest, Magyarország
Elhunyt2011. augusztus 4. (83 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaVarga Lajos (1931-1975)
Foglalkozásaíró, költő, forgatókönyvíró
Iskolái
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Katalin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Emléktáblája Ferencvárosban

Varga Katalin (Budapest, 1928. március 26.2011. augusztus 4.) József Attila-díjas (1976) magyar költő, író.

Élete[szerkesztés]

1946-1948 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaság szakán tanult. 1948-1949 között a Szakszervezeti Ifjúsági Tanács kulturális osztályának munkatársaként, 1949-ben a Diákszövetség kulturális osztályvezetőjeként dolgozott. 1950-1953 között a Népművelési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának előadója, valamint könyvterjesztői összekötője volt. A Szépirodalmi Könyvkiadónál 1953-1955 között referens, 1955-től szerkesztő, 1975-től 1988-as nyugdíjazásáig főszerkesztő volt. Közben 1957-ben végzett az ELTE magyar szakán. 1984-ig a határainkon túl élő magyar nemzetiségiekkel közös kiadású könyveket gondozott. Az Olcsó Könyvtár és a Kentaur könyvek szerkesztője volt.

Élete zárkózottan telt, ennek oka, hogy sok időt töltött súlyos beteg férje ápolásával,[1] aki majdnem egy évtizedig béna volt.[2] Nagyobbik fia diszlexiás volt, s neki állította össze kezdetben nagyrészt azokat az olvasási anyagokat, amelyekből a ma is töretlen népszerűségnek örvendő Gőgös Gúnár Gedeon született.[3]

Művei[szerkesztés]

  • A megszökött gyerekkor (vers, 1960)
  • Gőgös Gúnár Gedeon (mesekönyv, 1962)
  • Mágnespatkó (mesék, 1963)
  • A második ég (vers, 1963)
  • Az égő csipkefa (vers, 1966)
  • Cérna Peti (mesék, 1966)
  • Vadállatok (verses képeskönyv, 1966)
  • Segítek anyunak (verses képeskönyv, 1966)
  • Madzag és cimborái (mesék, 1966)
  • Mosó Masa mosodája (mesék, 1968)
  • Kisbence (gyermekregény, 1969)
  • A szavak száműzetése (vers, 1969)
  • Kislányom, édesem (ifjúsági regény, 1971)
  • Én, te, ő. Kalandok a szófajok birodalmában (mesekönyv, 1973)
  • Árpa és gödölye (regény, 1974)
  • Barátom, Bonca (gyermekregény, 1974)
  • Micsoda esztendő! (ifjúsági regény, 1975)
  • Utazz velünk (verses képeskönyv, 1975)
  • Hányan vagytok? (riportok, 1975)
  • Piskóta (gyermekregény, 1976)
  • A zöld torony (ifjúsági regény, 1978)
  • Szerelem ötödiziglen (regény, 1978)
  • Özvegy a keresztelőn (regény, 1981)
  • Legyél te is Bonca! (ifjúsági regény, 1983)
  • Gyász és gyönyör (vers, 1983)
  • Karácsony hava (mesekönyv, 1988)
  • Három évszak (válogatott életmű, 1988)
  • Az égig érő karácsonyfa (mesekönyv, 1990)
  • Madzag és a világ (mesekönyv, 1991)
  • Tündérek éjszakája (ifjúsági regény, 1991)
  • A rossz-csont felhő és a nap (leporelló, 1996)
  • Bonca (ifjúsági regény, 1997)
  • Tündérforgó (ifjúsági regény, 1999)
  • Kiugrott a gombóc...; Móra, Bp., 2008
  • Én, te, ő. Kalandok a szófajok birodalmában; 6. átdolg. kiad.; Móra, Bp., 2013

Filmjei[szerkesztés]

Forgatókönyvíróként[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]