Varga István (vállalkozó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varga István
Született1943. augusztus 2. (80 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaüzletember,
pénzügyi szakértő,
vállalkozó,
gépészmérnök
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (–1967)
SablonWikidataSegítség

Varga István (Budapest, 1943. augusztus 2.) magyar üzletember, pénzügyi szakértő, vállalkozó, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének (MAOSZ) és a Magyarországért Egyesületnek alelnöke.

Szakmai munkássága[szerkesztés]

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vegyipari gépész szakán végzett 1967-ben. Termelésvezetőként kezdett dolgozni a Bányagyutacsgyárban, majd tervezőmérnök volt a Vízügyi Építő Vállalatnál. 1970-ben, miután kiderült, hogy az általa tervezett automata fúrópajzs nem készülhet el, saját fogaskerék- és csapágygyártó műhelyt nyitott, a Metaplast Kkt üzem elődjét. Eközben Párizsban is találmányt fejlesztett. 1982-ben társával üzleti inkubátort létesített Mesterglóbusz néven. Ugyanezen időszakban hajóépítést is vállalt a lengyelországi Gdyniában. A saját vállalkozásában, több száz szakember bevonásával épített Germanica komphajó 1985 és 1987 között készült el.

A nyolcvanas évek második felétől kezdve a külkereskedelemben is tevékenykedett. Síklaky Istvánnal megszervezte a Mentor Kisszövetkezetet, melyből 1988 után, a jogi lehetőség megnyíltával változatos profilú — beruházó, fejlesztő, külkereskedelmi — holdingot létesített. A Mentor három év alatt a legnagyobb magáncéggé nőtt fel. Százmillió dolláros gépipari, élelmiszeripari exportjával az ország hatvanhatodik legjelentősebb vállalata, Varga István pedig legnagyobb adózója lett az 1991-es évnek.[1] A cégcsoport volt az egyik pályázója a Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat (NÖMOV) privatizácójának, ám nem az ő ajánlatuk nyert 1991. novemberében. A döntés ellen, mellyel a győztes Cereol Holding B.V révén Unilever-Feruzzi-csoport tulajdonába került a vertikum, fellebbezett a Mentor. A mintegy tíz évig tartó pereskedés során számos szabálytalanságot megállapítottak a pályázati eljárásban, eredményét ugyanakkor jogszerűnek ismerték el, azon már nem változtattak.[2][3]

A sikertelen pályázat után a csoport egyes cégei elvesztették létjogosultságukat, mások átalakulva ma is aktívak. Varga István a Mentor fejlődésének megtörése miatt tevékenységet váltott: informatikával, pénzügyi faktorálással és a beruházások kivitelezésével foglalkozott kilencvenes években. Az üzleti aktivitások pénzhiányának csökkentésére megalapította az e-F@ktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt-t a vállalkozások rövidlejáratú forráshiányának pótlására.

Közéleti és politikai tevékenysége[szerkesztés]

A pénzügyi kultúra fejlesztése céljából 1988-ban létrehozta a lntereconomics Szirák Alapítványt, amely több nemzetközi pénzügyi konferenciát szervezett, könyveket adott ki (mint például Huszti Ernő Banktan című munkáját 1996-ban), tanulmányokat publikált többek között a pénzelmélet és gyakorlat első vonalbeli szakembereit tömörítő SUERF — European Money and Finance Forummal közösen a pénz- és tőkeismeretek terjesztésére. A konferenciák aktív résztvevője volt Robert Triffin közgazdászprofesszor is, aki nagy hatással volt rá. Iránta érzett tisztelete jeléül az alapítvány felvette a Robert Triffin nevet.

1990-ben Fodor Lajos és Riskó Géza újságírókkal megalapította a Pesti Hírlap Kft.-t, és kiadták a polgári irányvonalúnak szánt Reggeli Pesti Hírlap, amely - 1992-től Pesti Hírlap néven - 1994-es megszűnéséig naponta megjelent.[4]

Jelenleg alelnöke a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének és a Magyarországért Egyesületnek, s ebbéli tisztségeiben szerte az országban gyakran tart előadásokat, vesz részt konferenciákon és szerepel különféle televíziós műsorokban. Előadásaiban főként a nemzetközi pénzrendszer és a magyar gazdaság működésének visszásságaival, hibáival és a lehetséges gazdasági felemelkedés alternatíváival foglalkozik. Ugyanezen témákban cikkeket is ír, amelyek elsősorban konzervatív és jobboldali szellemiségű orgánumokban - mint például a Magyar Nemzetben - kerülnek publikálásra.

Egyik kezdeményezője volt a soproni kékfrank nevű pénzhelyettesítő utalvány megalkotásának, ami 2010. május 7-én lett bevezetve Sopronban és annak környékén.[5][6] A soproni kékfrank bevezetését követően az ország területén számos más helyi fizetőeszközt is létrehoztak, melyek megalkotásában közvetett módon ugyancsak szerepe volt.[7]

A 2010-es kormányváltás után egy ideig Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter informális tanácsadója volt.[8] 2010. november 16-án az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagjává választotta. A bizottságba a Jobbik delegáltjaként került be.[9]

Néhány fontosabb publikációja[szerkesztés]

  • A MAOSZ válságkezelési javaslatai. Nemzetstratégia kell és kiszabadulni a monetáris béklyóból. In: Leleplező, 2008/4.
  • Zsákmánylétünk. In: Varga Domokos György (szerk.): Magyar nemzetstratégia. Püski Kiadó, 2008.
  • Válság és valóság. Éghajlat Könyvkiadó, 2009; 2013. (Bogár László és Drábik János társszerzőkkel.)
  • Adalékok a nemzetstratégia pénzügyeihez. In: Medvigy Endre (szerk.): Magyar nemzetstratégia 2. Püski Kiadó, 2009.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. H/1663. Az Országgyűlés ..../2010. ( ) OGY határozata (javaslat) a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottsága elnökének és tagjainak megválasztásáról. parlament.hu, 2010. november 15. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  2. Végleg lezárult a növényolajipar-per. HVG, 2002. december 14. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  3. Virág Tamás: A növényolaj-ipari privatizáció tíz éve: Leépülés. Magyar Narancs, 2003. március 13. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  4. Juhász Gábor: Az országos minőségi napilapok piaca, 1990–2002 (2/11). Médiakutató, 2003. tavasz. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
  5. Ágoston Balázs: Soproni kékfrankos. Magyar Demokrata, 2009. szeptember 18. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
  6. Hajba Ferenc: Sopron saját pénze, a kékfrank. Népszabadság, 2010. december 18. [2010. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 2.)
  7. MTI: Terjednek a helyi pénzek. Vállalkozói negyed, 2011. május 17. [2012. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  8. A Soproni kékfrank ötletgazdája is az MNB-be megy. Index, 2010. november 15. (Hozzáférés: 2010. november 19.)
  9. MTI: Megválasztották Járait az MNB új felügyelő bizottságának élére. hvg.hu, 2010. november 16. (Hozzáférés: 2010. november 19.)

Források[szerkesztés]

Videók, előadások[szerkesztés]