Varga Géza (amatőr kutató)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Varga Géza (írástörténész) szócikkből átirányítva)
Varga Géza
Született1947 (77 éves)[1]
Biharkeresztes
Foglalkozásaíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Géza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Varga Géza (Biharkeresztes, 1947. –) amatőr[2] írástörténeti kutató, önmeghatározása szerint írástörténész.[3] Álláspontjait és téziseit képzett, hivatásos szakértők nem tekintik valódi tudományos tevékenységnek, ezért rendszerint figyelmen kívül hagyják, mások Vargát önjelölt szakértőnek tartják.[4]

Tevékenysége[szerkesztés]

Alapítója a mára megszűnt Írástörténeti Kutatóintézet nevű civil szervezetnek és a Sindümúzeum néven működő írástörténeti-néprajzi magángyűjteménynek.

Amatőr kutatóként az írás történetét kutatja és olyan témakörökkel foglalkozik, mint az írásrendszerek rokonsága, a szójeleket alkalmazó írásrendszerek összevetése, az írás fejlődését eredményező társadalmi változások, a fonetikus írás megjelenését kikényszerítő nyelvi-kulturális körülmények stb.

Kapcsolata a tudományos főáramlat képviselőivel[szerkesztés]

Varga nézetei sok főbb ponton szemben állnak nemcsak MTA, de a nemzetközi tudomány véleményével is.[5] Varga Géza egyik művében arra utal, hogy „a finnugrizmus esetében a tudományos tisztánlátást elsősorban azok a tudományon kívüli szempontok akadályozzák, amelyek már a születésekor is meghatározták e tudományterület elveit és gyakorlatát.” A finnugor rokonság és a magyarság elnyomása között is párhuzamot lát. Úgy jellemzi, hogy az elmélet a világosi fegyverletételt (tehát a magyarok legyőzését) követően emelkedett fel az és virágozhatott az ország szovjet megszállása alatt.[6] Ez ellen az állítás ellen Csúcs Sándor a következő módon érvel: a szabadságharc bukása után a Habsburgoknak közömbös volt, hogy a megvetett és legyőzött magyarok kikkel állnak rokonságban. A finnugor nyelvtudomány minőségi fejlődése az Osztrák-Magyar Monarchiában létrejött önálló kultúr- és tudománypolitikával lépett minőségi szintre. Az oroszosításra törekvő szovjet hatóságok valójában gátolták a magyar kutatókat a finnugor népcsoportok kutatásában, nehogy növekedjen ezen népek presztízse.[7]

Hivatásos szakértőkkel szemben megfogalmazott állítása többek között, hogy szerinte a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai egy leletről azért reszeltek le egy részt, hogy a finnugor nyelvrokonság elméletét cáfoló tárgyi bizonyítékot ezzel eltüntessék.[8] 2018-ban a Wikipédia egyes szerkesztőit támadta, s szerinte ebben az ügyben a múzeummal együttműködtek, nézeteit pedig kicenzúrázzák az enciklopédia lapjairól.[9][10] Az Akadémiát a székely írást illető kérdésekben 2018 májusában áltudományossággal vádolta.[11]

2019 januárjában nyílt levélben fordult Kásler Miklóshoz, amelyben szándékát fejezte ki a létrehozandó Magyarságkutató Intézettel való együttműködésre, ami szerinte lehetővé tenné, hogy az eddig eltitkolt bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát, így igazolást nyerne azon állítása, hogy a magyarság és a magyar írásbeliség már a bronzkorban is létezett.[12]

„Írástörténeti Kutató Intézet” nevű civil szervezet[szerkesztés]

Az 1992-től 12 éven át működő „Írástörténeti Kutató Intézet” civil szervezetet a Nap Fiai alapítvány alapította. Könyvsorozatot adtak ki és előadássorozatot tartottak.[13]

Sindümúzeum[szerkesztés]

Sindümúzeum

Falusi szálláshely részeként működő magánkiállítás, melyet Varga Géza a magyar jeltörténet és az Őrség jeleket hordozó népművészeti emlékeinek bemutatására hozott létre.[14] Tevékenységében a szálláshely, és a magánmúzeum hirdetése és nézeteinek népszerűsítése gyakran összefügg.[15]

Alternatív elméletei[szerkesztés]

Varga Géza több alternatív elmélete révén is ismertséget szerzett. Elméleteit jórészt az írástörténettel foglalkozó szervezete gondozásában megjelent kiadványaiban jelentette meg.[16] Elképzelései közül például az alábbiak nevezetesebbek:

  • „Budapesti hun jelvény”: A leletet Varga Géza közölte. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója által aláírt letéti szerződés és átvételi elismervény, valamint Erdélyi István és Ráduly János rováskorpusza szerint rovásírásfelirattal rendelkező hun lelet.[17][18]
  • A Szent Korona mervi keletkezésének elmélete, illetve székely jelpárhuzamok a Szent Koronán: Varga szerint a Szent Koronát a mervi oázisban készítették 531 táján a szabírhunok számára. Elméletét a tanulmányában felsorolt történeti forrásokon kívül arra a megfigyelésére alapozta, miszerint a korona tervezői székely rovásjelekkel rokon hieroglifákat építettek a koronába. Szerinte és Ludvig Rezső ötvös szerint ezek nem ötvösszakmai megoldások, hanem ősvallási jelentőségű hieroglifák, amelyek mondanivalója a koronaeszme lényegével azonos. Forrás: http://mek.oszk.hu/16100/16161/16161.pdf
  • Vélekedése szerint kőkori eredetű, a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpádok korában is alkalmazott, szójelekkel írt imádságok találhatóak a karcagi csatkarikán, a berekböszörményi gyűrűn, a regölyi gyűrűn és más régészeti leleteken.[19][20][21]

Vélemények Varga Gézáról[szerkesztés]

Varga Gézát elméletei miatt gyakran éri kritika a nyelvész és történész szakma képviselői részéről. Csúcs Sándor nyelvész és egyetemi tanár szerint Varga Géza azon állítását, hogy a finnugor rokonság elmélete és a magyarság idegen elnyomásának terméke nem próbálja meg igazolni.[7] Csúcs Sándor rámutat arra az ellentmondásra is, hogy Varga a szkíta és hun nyelvekkel rokonítja a magyart, miközben azt elismeri, hogy a szkíta nyelvről keveset tudunk, csak elgörögösített személy-, isten-, nép-, folyó-, város-, stb. nevek maradtak fenn. Viszont mégis kiindul az acél görög-magyar szópárhuzamból.[22]

Sándor Klára nyelvész 1996-ban a székely rovásírás történeti kutatásának hiányosságaival kapcsolatban szóba hozta Varga Géza egyik munkáját, a Bronzkori magyar írásbeliséget, amelyet a szerző 1993-ban jelentetett meg. Sándor Klára hangsúlyozza, hogy szükség van a rovásírás tényszerű és tudományos leírására, hiszen a magyar nyelvtörténet és írásbeliségnek fontos része. Erre azonban Varga Géza könyve szerinte nem alkalmas.[23]

Ugyancsak Sándor Klára említi Varga Gézával és a hozzá hasonló amatőrökkel kapcsolatban: „…vannak, akik a világ bármely részén, bármely nyelvű feliraton képesek székely betűket fölfedezni, más Európa ősírásának tartja, s ezzel a magyarság Kárpát-medencei eredetének bizonyítékát látja benne.”[24]

A hivatásos, képzett tudósok közül eddig Kiszely István antropológus volt, aki elismerte és helyeselte Varga Géza munkásságát, s hozzá hasonlóan úgy látta, hogy a finnugor elmélet az ún. „monarchikus-marxista történelemszemlélet” terméke.[25] Kiszely tudományos és közéleti tevékenységének megítélése hullámzó volt, de az máig ellentmondásos.

Varga Géza a genetikát, mint nyelvészeti befolyásoló tényezőt is fel akarja hozni érvként a magyar nyelv finnugor mivolta ellen. Klima László nyelvész és régész szerint felesleges genetikai szálakat, genetikai eredetet a történeti nyelvészetbe keverni.[26] A tudósok között is általános vélemény, hogy a gének nem befolyásolják okvetlenül a nyelvek alakulását, hisz már számos alkalommal előfordult a történelemben nyelvátvétel illetve nyelvcsere népek között, mint amilyen a onogur-bolgárok esete a szlávokkal,[27] de akad olyan példa, hogy a domináns helyzetben lévő kisebb létszámú népesség is át tudja adni a nyelvét a nála nagyobb létszámú népességnek, mint a dél-amerikai spanyol és portugál hódítók esete az indián őslakosokkal.[26] Klima szerint „A 20-21. században zajlott és ma is zajló kutatások nem gyengítették meg a magyar nyelv uráli (finnugor és szamojéd) nyelvcsaládba való tartozásának tételét. Napjainkban a nyelvészeten belül csak a történeti nyelvészet módszereit nem értő, a nyelvtudomány más területeit művelő (és művelt) kutatók fogalmaztak meg ellenvéleményeket az uráli nyelvcsaláddal és a magyar nyelv eredetével kapcsolatban…” Továbbá hozzátette: „Magyarországon sokan érzelmi alapon utasítják el a finnugor nyelvrokonságot, ennek immár két évszázados hagyománya van nálunk.”[26]

Könyvei[szerkesztés]

Varga főbb könyvei:[28]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2020. június 25., https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2017/12/varga-geza-irastortenesz-eletrajza.html, https://web.archive.org/web/20200625061723/https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2017/12/varga-geza-irastortenesz-eletrajza.html
  2. Magyar: ÍRÁSTÖRTÉNETI KUTATÓ INTÉZET. magyarnyelv.network.hu. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
  3. Varga Géza írástörténész: Varga Géza írástörténész életrajza. Varga Géza írástörténész, 2017. december 7. (Hozzáférés: 2019. július 3.)
  4. Hamis beszéd? (nyest.hu)
  5. Varga Géza írástörténész: Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?. Varga Géza írástörténész, 2018. május 7. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
  6. Csúcs Sándor: Viszonyunk az alternatív nyelvrokonsághoz (mek.oszk.hu) 151. o.
  7. a b Csúcs Sándor: Viszonyunk az alternatív nyelvrokonításhoz (mek.oszk.hu) 151-152. o.
  8. A budapesti hun jelvény jelei. vargagezairastortenesz.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  9. A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?. vargagezairastortenesz.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  10. Varga Géza írástörténész: Indián-magyar jelpárhuzamok. Varga Géza írástörténész, 2018. február 25. (Hozzáférés: 2018. június 14.)
  11. Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?. vargagezairastortenesz.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  12. Szittya mese vagy az új magyar őstörténet? Itt a Magyarságkutató Intézet teljes háttere (valaszonline.hu)
  13. Varga Géza írástörténész életrajza. vargagezairastortenesz.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  14. Géza, Varga: A Csinyálóház szolgáltatásai - őrségi szállás, Velemér. Csinyálóház. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  15. Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás. vargagezairastortenesz.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
  16. Varga Géza könyvei. [2011. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  17. Varga Géza. A székely rovásírás eredete (1998). ISBN 963 03 4505 6 
  18. A budapesti hun jelvény. hunjelveny.uw.hu. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  19. Szibériai sámánköpenyek és a koronázó palást. sziberiai-samankopenyek-szimbolikaja.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  20. Sámánköpenyek és a koronázó palást jelhasználata. HuPont.hu - Ingyenes weblapszerkesztő. (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  21. Szibériai sámánköpenyek és a koronázópalást hasonló jelrendszere - őrségi szállás, Velemér. Csinyálóház - őrségi szállás, Velemér . (Hozzáférés: 2017. november 30.)
  22. Csúcs Sándor: Viszonyunk az alternatív nyelvrokonításhoz (mek.oszk.hu) 152. o.
  23. A székely írás megíratlan története(i?) (eda.eme.ro) 83-84. o.
  24. Sándor Klára: A székely írás nyomában
  25. Kiszely István: A magyar nép őstörténete (szkszhu.szksz.com) Archiválva 2016. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben 41. o.
  26. a b c A genetikai adatok nem cáfolják nyelvünk finnugorságát – Klima László a Mandinernek (mandiner.hu)
  27. Ivan Dragov: Az ősi bolgárok a bolgár történelmi irodalomban (elte.hu)
  28. Varga Géza könyvei. [2011. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 27.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]