Van Allen Probes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Van Allen Probes / Radiation Belt Storm Probes
Ország USA
Űrügynökség NASA
Rendeltetés Van Allen sugárzási öv vizsgálata
Küldetés
Indítás dátuma 2012. augusztus 30. 08:05 UTC
Hordozórakéta Atlas V
Élettartam 2 év (terv)
Pályaelemek
Pályamagasság 500 km / 30 600 km
Inklináció 18 fok

Az angolul Van Allen Probes néven ismert két műhold (eredetileg: Radiation Belt Storm Probes) a Van Allen sugárzási öv viharainak vizsgálatára szolgál.

A küldetés a NASA Living With a Star űrkutató programjának része, amiben azokat az alapvető folyamatokat kutatják, amik a Naprendszerben jelentős szerepet játszanak. Jelen esetben azokat, amik az űridőjárásban veszélyes változásokat tudnak létrehozni a Föld közelében.

A sugárzási öv jobb megértése különösen fontos az űrhajózás szempontjából.

A küldetés tudományos céljai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Meghatározni, hogy milyen folyamatok (önmagukban vagy együttesen) gyorsítják fel és szállítják az elektronokat és ionokat a sugárzási övben és milyen feltételek mellett
  • Megérteni és mennyiségileg meghatározni a sugárzási övben az elektronveszteség mértékét és meghatározni az egyensúlyt a gyorsítási és a csökkenési folyamatok között
  • Meghatározni, hogyan változik a sugárzási öv a geomágneses viharok esetén

Műszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műszerek képesek a relativisztikus sebességgel mozgó ionok és elektronok jellemzőit mérni.

(zárójelben a műszer fejlesztőcsapatának vezetője és az egyetem, ahol kifejlesztették)

  • Nagy energiájú részecskék mérése: összetétel, termikus plazma (H. Spence, University of New Hampshire)
  • Elektromos és mágneses tér mérése (C. Kletzing, University of Iowa, Iowa City)
  • Elektromos tér és elektromos hullámok mérése (J. Wygant, University of Minnesota, Minneapolis)
  • Ionösszetétel vizsgálata (L. Lanzerotti, New Jersey Institute of Technology)
  • Relativisztikus proton spektrométer (National Reconnaissance Office)

Jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két műhold erősen elnyúlt, gyakorlatilag azonos pályán kering, ami a sugárzási öv teljes keresztmetszetén átmegy, így az eredményként kapott adatok 3-dimenziós eredményt szolgáltatnak. A két műhold pályája a küldés során többször átfedi egymást.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]