Valter Germanovics Krivickij

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valter Krivickij 1939-ben

Valter Germanovics Krivickij (Вальтер Германович Кривицкий) (Podvolocsiszk, Galícia, Osztrák–Magyar Monarchia, 1899. június 28.[1]Washington, 1941. február 10.[2]) szovjet hírszerző.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szamuil Gersevics Ginsberg (Самуил Гершевич Гинзберг) néven született egy Podwoloczyska (Podvolocsiszk) nevű nyugat-ukrajnai kisvárosban (akkoriban Galícia, Osztrák–Magyar Monarchia, más források szerint Orosz Birodalom[3]) jómódú zsidó kereskedő fiaként. Kultúrkörnyezetben nőtt fel, már fiatal korában több európai nyelvet sajátított el. Beszélt többek között oroszul, ukránul, angolul, franciául, lengyelül és németül.

Tevőlegesen részt vett az 1917-es bolsevik forradalomban, majd az azt követő polgárháborúban mint a Vörös Hadsereg katonája harcolt, ekkor vette fel a Krivickij álnevet, amely a szláv nyelvekben 'görbe, meggörbült' jelentéssel bír. Az 1920-as években a Szovjetunió titkosszolgálatban tevékenykedett, az 1930-as évek első felében, mint az NKVD nyugat-európai részlegének vezetője dolgozott. Főbb feladata az európai városokban működő trockista személyek és szervezetek megfigyelése, bomlasztása volt.

1936-ban mint szovjet titkosügynök bennfentes információkat szerzett a náci Németország és Japán közötti titkos tárgyalásokról, amelyek témája a két ország esetleges katonai együttműködése volt. A német titkosszolgálatok ellopták a japán diplomáciai kódokat, ezeket Krivickij nem tisztázott körülmények között megvásárolta az SS-től, majd egy könyvben kicsempészte Berlinből. A kódokat japán fordítók dolgozták fel Hágában, amely abban az időben a szovjet katonai hírszerzés nyugat-európai központja volt Krivickij vezetésével. Az információkat ezután eljuttatták Moszkvába, így Sztálin tudomást szerzett Japán háborús céljairól, nevezetesen a Szovjet Távol-Kelet lerohanásáról.[4]

Feleségével, az 1902-ben Szentpéterváron született, orosz származású Antonyina Porfirjevával Bécsben találkozott, 1926-ban Moszkvában kötöttek házasságot, ekkor vette fel hivatalosan a Valter Krivickij nevet.[5] Egy fiuk született.

Az 1936 decembere[6] és 1938 márciusa[7] között Sztálin és Jezsov által irányított, a hadsereg és az államigazgatás köreiben lezajlott nagy tisztogatások és kirakatperek során több kollégáját visszarendelték vagy kivégezték.[8] Ennek hatására Krivickij, miután megtagadta egy hírszerző barátjának likvidálását, a NKVD-től történő dezertálást választotta.[9] Több sikertelen merényletet élt túl Európában, egy újabb merénylettől tartva Dormoy francia belügyminiszter segítségével[10] áttelepült az Egyesült Államokba, ahol a sztálinizmust elítélő és leleplező cikkeket közölt többek között a Washington Post, a francia Socialist Courier, a svéd Social Democrat és a hasonló című dán lap hasábjain.[11] Halála előtt az Egyesült Államokban is merényletet kíséreltek meg ellene.[12]

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1941. február 10-én reggel fél 10-kor a szobalány holtan találta washingtoni szállodai szobájában.[13] Halálának részletei azóta sem ismertek.[14] Tartott egy esetleges merénylettől, így halála napján vásárolt egy fegyvert önvédelmi célból, amely a vesztét is okozta.[15] A hivatalos rendőri jelentés szerint öngyilkos lett (főbe lőtte magát)[16], azonban ezt felesége és barátai egyértelműen elutasították. Szerintük Krivickijt az NKVD emberei megfenyegették, ha nem végez magával megölik feleségét és fiát, így megmentve a családját inkább magával végzett.[17]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 461
  2. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 7/371
  3. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 378
  4. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 384-385
  5. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 380-381
  6. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 293
  7. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 366
  8. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 293-332
  9. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 348
  10. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 364
  11. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 366-367
  12. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 367-368
  13. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 371
  14. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 421
  15. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 413
  16. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 419
  17. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 417