Valois Blanka német királyné
| Valois Blanka (Blanche de Valois) |
|
| Blanche de Valois | |
|
|
|
| német-római császárné | |
| Uralkodási ideje 1346 – 1348 |
|
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Valois-ház |
| Született | 1316 |
| Elhunyt | 1348. augusztus 1. Prága |
| Nyughelye | Prága |
| Házastársa | IV. Károly német-római császár |
| Gyermekei | Katalin Margit |
| Édesapja | Károly valois-i gróf |
| Édesanyja | Châtillon Matild |
Valois Blanka (1316 – 1348. augusztus 1., Prága) francia királyi hercegnő, cseh királyné és német-római császárné volt.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
1316-ban született Franciaországban. Apja Károly, Valois grófja (1270 - 1325), III. Fülöp francia király és első felesége, Aragóniai Izabella fia[1][2]. Anyja Châtillon Matild (1293 - 1358), III. Guy de Châtillon, St. Pol grófja és Marie de Bretagne lánya. Apai ágon magyar származású volt. II. András ükunokája volt.
1323-ban eljegyezték, majd 1329-ben feleségül ment a Luxemburgi-házból való Károly morva őrgrófhoz, a későbbi IV. Károly cseh királyhoz, német-római császárhoz[1][3]. Később német-római császárné lett[4]. 1348. augusztus 1-jén Prágában halt meg. Ő volt férje első felesége, aki Blanka halála után még háromszor házasodott újra.
Gyermekei [szerkesztés]
Károlynak és Blankának három gyermeke ismert:
- fiúgyermek - kilétére az egyik korabeli forrás hivatkozik, amely szerint János cseh király, azaz Károly apjának unokáját III. Kázmér lengyel király Erzsébet nevű lányával eljegyezték[5]
- Margit (1335 - 1349), 1338-ban eljegyezték a későbbi VII. Amádé savoyai gróffal, bár a házasságra nem került sor[6]. Nagy Lajos magyar király első felesége
- Katalin (1342 - 1395), 1353-ban feleségül ment IV. Rudolf osztrák herceghez[7]. Második férje 1366-tól V. Ottó bajor herceg és brandenburgi őrgróf[8].
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b Charles Crawley: Charles de Valois. Foundation for Medieval Genealogy
- ↑ A saint-denisi Brevis Chronicon jegyezte fel 1270-ben "Carolus filius Philippi regis de prima uxore", azaz Károly, Fülöp király és első felesége fiának születését. Forrás: RHGF XXIII, Ex brevi Chronico ecclesiæ S. Dionysii, p. 145. Idézi: Crawley
- ↑ A Chronica Pragensis (Chronicon Francisci) jegyezte fel 1323-as dátummal "Wencezslaus Regis primogenitus" (Vencel király) és "Blancza, soror fratris Philippi Regis de stirpe regia" (Blanka, Fülöp francia király fiának lánya) eljegyzését. Forrás: Chronica Pragensis (Chronicon Francisci), Liber II, Caput XI, Scriptores Rerum Bohemicarum, Tomus II, p. 134. Idézi: Crawley
- ↑ A Benessii de Weitmil Chronicon jegyezte fel 1347-ben Károly és "sua coniunx, Domina Blanca", azaz felesége, Blanka úrnő koronázását. Forrás: Benessii de Weitmil Chronicon Ecclesiæ Pragensis, Caput XIV, Scriptores Rerum Bohemicarum, Tomus II, p. 343. Idézi: Crawley
- ↑ Knoll (1972), p. 78, citing Boczek, A. et al (eds.) (1836-1903) Codex diplomaticus et epistolaris Moraviæ, 15 vols. (Olomouc and Brno), VII, no. 90, and Ludewig J. P. (ed.) (1720-41) Reliquiæ manusciptorum omnis aevi diplomatum ac monumentorum ineditorum adhuc…, 12 vols. (Frankfurt, Leipzig and Halle), V, 592, commenting that the date is incorrectly given as 1305.
- ↑ A források található egy utalás "Amedeo figlio del Conte Aimone di Savoia" és "Margarita figlia di Carlo figlio di Gio. Re di Boemia" közötti házsassági szerződésre, 1338. március 7-i dátummal. Forrás: State Archives, volume 102, page 52, fascicule 2.
- ↑ A Benessii de Weitmil Chronicon jegyezte fel 1353-ban "Rudolfus Dux Austriæ" és "Katherina, filia Domini Karoli" házasságát. Forrás: Benessii de Weitmil Chronicon Ecclesiæ Pragensis, Liber IV, Scriptores Rerum Bohemicarum, Tomus II, p. 358.. Idézi: Crawley
- ↑ A Benessii de Weitmil Chronicon jegyezte fel 1366 "feria quinta ante Iudica" (március 19.) dátummal "Dominus Imperator filiam suam seniorem...ex Domina Blancza...Katherinam, relictam olim Rudolfi Ducis Austriæ" (császári felsége és Blanka úrnő lánya...Katalin...Rudolf herceg özvegye) és "Ottoni Marchioni Brandenburgensi" (Ottó brandenburgi őrgróf) Házasságát. Forrás: Benessii de Weitmil Chronicon Ecclesiæ Pragensis, Liber IV, Scriptores Rerum Bohemicarum, Tomus II, p. 388. Idézi: Crawley

