Valeria gens

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Valeria gens (Valerius nemzetség) egy szabin eredetű ókori római nemzetség volt, amelynek őse, Volesus vagy Volosus a hagyomány szerint még Titus Tatiusszal együtt települt Rómába Romolus idején. Publius Valerius Publicola főszerepet játszott a Római Köztársaság létrehozásában, és Kr. e. 509-ben az első két consul egyike lett. A későbbi Valeriusok (eleinte mind patrícius, utóbb plebejusok is voltak köztük) a köztársaság és a császárkor idején is, mintegy ezer éven át megtartották nagy politikai súlyukat, és több császár is (pl. Diocletianus, I. Constantinus) is a Valerius nevet viselte.

A nemzetség tagjai megkülönböztetett tiszteletet élveztek: halottaikat a városfalon belül temethették el, a Circus Maximusban külön, elkerített rész állt a rendelkezésükre a nézőtéren, ahol kis trónt is állítottak nekik, továbbá a Velia domb tövében álló házuk ajtajai egyedüliként nyílhattak kifelé, az utcára.

A Valeriusok számos családja ismert, az alábbi cognomenekkel: Corvus vagy Corvinus, Falto, Flaccus, Laevinus, Maximus, Messalla, Potitus, Publicola, Tappo, Triarius, Volusus. Számos más cognomenű Valerius is ismert, ezek feltehetően előbbiek szabadosaitól származtak.

A Valerius Corvusok és Corvinusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Valerius Faltók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Valerius Flaccusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lucius Valerius Flaccus, magister militum Kr. e. 321-ben
  • Lucius Valerius Flaccus, consul Kr. e. 261-ben
  • Publius Valerius Flaccus, consul Kr. e. 227-ben
  • Publius Valerius Flaccus, követ Hispaniában és Karthágóban Kr. e. 218-ban, tiszt Kr. e. 215-ben
  • Valerius Flaccus, Kr. e. 212-ben tribunus militumként szolgált Quintus Fulvius Flaccus seregében, és kitűnt bátorságával Hanno beneventumi táborának megtámadásakor
  • Caius Valerius Flaccus, Kr. e. 209-től flamen dialis, Kr. e. 199-ben aedilis curulis
  • Lucius Valerius Flaccus, az előbbi fivére, consul Kr. e. 195-ben, censor Kr. e. 184-ben
  • Lucius Valerius Flaccus, a hispaniai követ Publius Valerius Flaccus fia, Kr. e. 190-ben a placentiai és cremonai telepítésekért felelős triumvirek egyike
  • Lucius Valerius Flaccus, consul Kr. e. 152-ben
  • Lucius Valerius Flaccus, consul Kr. e. 131-ben
  • Lucius Valerius Flaccus, consul Kr. e. 100-ban és 86-ban, censor Kr. e. 97-ben
  • Lucius Valerius Flaccus, interrex és magister equitum Kr. e. 81-ben
  • Caius Valerius Flaccus, consul Kr. e. 93-ban
  • Caius Valerius Flaccus, propraetor és imperator Gallia Cisalpinában Kr. e. 83-ban, talán az előbbivel azonos
  • Lucius Valerius Flaccus, Kr. e. 100 consuljának fia, praetor Kr. e. 63-ban
  • Caius Valerius Flaccus, Appius Claudius Pulcher barátja, találkozott Ciceróval Kr. e. 51-ben
  • Lucius Valerius Flaccus, Kr. e. 63 praetorjának fia. Cicero kisgyermekként szerepeltette apja perében Kr. e. 59-ben, hogy meglágyítsa a bírák szívét. Kr. e. 48-ban a dyrrachiumi csatában halt meg Pompeius híveként
  • Lucius Valerius Flaccus, Mars flamenje, Cicero kortársa
  • Publius Valerius Flaccus, Carbo vádlója
  • Caius Valerius Flaccus, költő

A Valerius Laevinusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Valerius Maximusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Valerius Messallák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Valerius Potitusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Valerius Publicolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Valerius Tappók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lucius Valerius Tappo, praetor Kr. e. 190-ben Szicíliában. Kr. e. 192-ben a cremonai és piacenza|placentiai colonia alapítását vezető triumvirek egyike volt.
  • Caius Valerius Tappo, néptribunus Kr. e. 188-ban; javasolta a polgárjog kiterjesztését Fundi, Formiae és Arpinum lakóira

A Valerius Triariusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lucius Valerius Triarius, propraetor Kr. e. 77-ben, Lucullus legatusa;
  • Publius Valerius Triarius, az előbbi fia. Kr. e. 54-ben előbb harácsolással (repetundae), majd vesztegetéssel (ambitus) vádolta meg Marcus Aemilius Scaurust, akit Cicero mindkétszer felmentett.
  • Caius Valerius Triarius, talán az előbbi fivére, Cicero barátja, Pompeius flottájának egyik parancsnoka

A Valerius Volususok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mitikus ős Volusus nevét a korai időkben használták a nemzetség tagjai, illetve időszámításunk kezdete körül éleszették fel:

Egyéb Valeriusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]