Védőoltás

Egy tanuló tífusz elleni védőoltást kap egy texasi iskolában, 1943-ban.

A vakcina vagy védőoltás olyan legyengített vagy elölt kórokozókat (vagy ezek bizonyos immunválasz kiváltására alkalmas részeit) tartalmazó készítmény, aminek beadása után a szervezet a kórokozóval szemben aktív immunvédettséget szerez (passzív védettséget megfelelő antitest tartalmú szérummal érnek el). Magyarországon néhány védőoltás kötelező.

A vakcinák lehetnek profilaktikusak, pl. influenza elleni, megelőző védőoltás, vagy posztexpozíciós oltások, pl. a sérülés után azonnal adott tetanusz oltás.

A „vakcina” elnevezést először Edward Jenner angol orvos használta, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel (latin variolae vaccinae, a latin vaccīn-us-ból, vacca = tehén) fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt.

Típusai

Attentuált oltóanyag

Az attentuált oltóanyag élő, de legyengített kórokozókat tartalmaz. Ezek a kórokozók nem tudnak szaporodni, és nem okoznak betegséget, de kiváltják az immunválaszt. Az élő oltóanyag rendszerint hatásosabb, mint az elölt, csak a kórokozókra jellemző fehérjéket tartalmazó oltóanyag. Néha előfordul, hogy a kórokozók visszamutálódnak, szaporodni kezdenek, és betegséget okoznak.

Az élő oltóanyagban levő kórokozók származhatnak hidegadaptált, vagy hőérzékeny törzsből. A hidegadaptáltak legjobban 25 °C körüli hőmérsékleten tudnak szaporodni, a hőérzékenyek hőmérsékleti optimuma 38–39 °C. Emiatt egyik törzs sem tud a légutak mélyére eljutni.

Az élő, de legyengített kórokozókat tartalmazó oltóanyagra példa a gyermekbénulás ellen szájon át beadott oltóanyag, az MMR-oltóanyag, a TBC elleni oltóanyag, és a sárgaláztól védő oltóanyag. A tífusz ellen rendelkezésre áll mind élő, mind elölt kórokozókat tartalmazó vakcina.

Elölt oltóanyag

Az elölt oltóanyagok elpuszított vagy inaktivált baktériumokat és vírusokat tartalmaznak, vagy ezek egyes jellemző fehérjéit, toxinjait tartalmazzák. Ezek még nem tudják megmérgezni a szervezetet, de éppúgy kiváltják az immunválaszt, mint az élő kórokozók. Elölt oltóanyagot használnak az influenza, a kolera, a bubópestis, vagy a hepatitis A, b törzsei ellen.

Az elölt oltóanyagok fajtái:

• Toxoidok: a kórokozók hatástalanított méreganyagait tartalmazzák. Akkor használják, ha az adott betegség tüneteiért főként a méreganyagok felelősek, például diftéria vagy tetanusz ellen.
• Inaktivált egészet tartalmazó vakcinák: a benne levő vírusokat formaldehid, pszorálok és béta-propiolakton együttes alkalmazásával inaktiválták.
• A vírus fehérjeburkának fehérjéit tartalmazó oltóanyag: a fehérjeburkot erős szerves oldószerekkel bontották darabokra.
• Alegységvakcinák: a vírus fehérjeburkát alegységekre bontották és kitisztították. Egy másik lehetőség a rekombináns előállítás. Ez azt jelenti, hogy baktériumokkal termeltetik meg. Ezek az oltóanyagok gyengén immunizálnak, de kevés és gyenge a mellékhatásuk.

Az élő és az elölt oltóanyag összehasonlítása

Az élő oltóanyag hatásosabb, mert a humorális immunitás mellett sejtes immunválaszt is kivált a beoltott egész életén át. Azonban több és súlyosabb a mellékhatás, és nagyon kis eséllyel, de fennáll annak a lehetősége, hogy a kórokozók visszamutálódnak, és kiváltják azt a betegséget, ami ellen a vakcinának védenie kell.

A különféle élő oltóanyagok egyszerre is beadhatók. Ez a kombinált oltás, aminek közismert példája az MMR (kanyaró, mumpsz, rózsahimlő). Ha nem egyszerre adják, akkor legalább négy hetet kell köztük várni.

Más módszerek

Az élő és az elölt oltóanyag mellett más technikákat is kifejlesztettek. Ezek egy részével azonban még csak kísérleteznek.

• Konjugált oltóanyagok: egyes baktériumok poliszacharidburka gyenge immunválaszt vált ki. Az oltóanyag vegyesen tartalmazza a burok poliszacharidjait és a baktérium toxinjait, így teremtve kapcsolatot közöttük.
• A teljes kórokozó helyett annak töredékeit is bejuttathatják.
• Rekombináns vektorok: egy mikroorganizmus DNS-ét módosítják, és ezt juttatják be a szervezetbe. Ezután az immunrendszer mindkét kórokozót fel fogja ismerni.
• DNS-, és RNS-oltások: DNS-t, vagy RNS-t juttatnak a szervezetbe. A róluk készült fehérjét a testben szintetizálják; ez a fehérje fogjsa kiváltani az immunválaszt. Egy 2005-ös eredmény szerint ezzel elkerülhetők a szokásos mellékhatások, de fennáll annak a kockázata, hogy a DNS beépül a sejtekbe. Az RNS előnye a stabilitás, és az, hogy orron át befújható.

A védőoltáson kívül más módszerekkel is igyekeznek erősíteni a szervezet immunválaszát, például vitaminokkal, vagy protaminkomplexekkel. Főként megelőzésre és a rák kezelésére használják.^f 

Hatásmechanizmusa

Az immunizálás lehet aktív vagy passzív. Az aktív immunizáció esetén a szervezetet az antigén legyengített vagy veszélytelen formájával antitestek képzésére serkentik. Ezek nem váltják ki a betegség tüneteit, viszont létrejön a specifikus immunválasz, memóriasejtek keletkeznek. Ha ezután a virulens kórokozóval találkozik a szervezet,az elimináció sokkal gyorsabban/hatékonyabban végbemegy, a súlyos tünetek nem alakulnak ki.A memóriasejtek hosszú életűek, a védőoltás több évig, akár egész életen át biztosítja a védelmet. Az aktív immunizálás során tehát a védettség létrejöttében az immunrendszer aktívan részt vesz.

A passzív immunizáció esetén az antitesteket egy másik szervezetben termeltetik. Ezek az antitestek származhatnak aktívan immunizált emberből (homológ ellenanyag, pl. humán tetanusz antitoxin), de lehetnek más fajból (általában nagy testű emlősből, lóból, marhából) származók is (heterológ antitestek. Az ilyen oltóanyag csak viszonylag rövid ideig képes kifejteni hatását, és egy már megtörtént fertőzés után vagy akár a kialakult betegség esetén alkalmazzák. Pl: botulizmus esetén adott antitoxin A levett immunsavó ellenanyagtartalma a tárolás során csökken, 3-5 évig eltarthatóak az előállításuktól függően.

A védőoltások kockázata

Az ismételten beadott oltóanyagok esetén súlyos védekező reakciók léphetnek fel, ha antitestek képződnek az állatból nyert oltóanyag valamely összetevője ellen. Az immunrendszer ugyanis nemcsak a betegség elleni küzdelem érdekében koncentrált anyagot ismeri fel, hanem az oltóanyagban található állati fehérjét is. Ilyen esetben egy másik állatfaj által megtermeltetett szérumot kell a betegnek adni. Edward Hooper szerint (The river - a journey to the source of HIV and AIDS) az AIDS betegség feltehetően egy polio-védőoltás szérummal terjedt át az emberre. A kockázat jelentősen növekszik az oltások ismétlésénél, a kombinált oltóanyagoknál illetve több védőoltás egyidejű beadása esetén.^f 

A különböző oltások rövid távú kockázata ritkán lehet láz, bőrpír, rendkívül ritkán anafilaxiás sokk, ami orvosi ellátást igényel. Ismeretesek olyan - tudományosan erősen vitatható - vélemények is, hogy a bölcsőhalál, a hiperaktivitás és még számos idegrendszeri megbetegedés a védőoltások számlájára lenne írható csakúgy, mint az allergiás megbetegedések bizonyos százaléka is. Mások^{[pontosabban?]} ezt vitatják. Egy publikáció szerint összefüggés lehet az autizmus és a védőoltások között, azonban ezekről kiderült, hogy az adatok hamisításon alapulnak (részletesebben ld. lent). Tehát az autizmus és a védőoltások állítólagos kapcsolatát semmiféle kutatási eredmény nem támasztja alá.

MMR oltás

Az egyik legvitatottabb védőoltás az MMR.

A vita egyrészt az oltás higanytartalmú konzerválóanyaga – a thiomersal –, a másrészt az oltóanyag genetikai és immunológiai problematikája körül forog. Dr. Andrew Wakefield 12 munkatársával együtt 1998-ban bizonyítani próbálta, hogy az autisták bélbetegségét a kanyaró oltásból származó kanyaró vírus genetikai töredékének a bélfal anyagába való beépülése okozza. Állítása szerint az autista gyermek minél több MMR oltást kapott, annál nagyobb arányban mutatott autisztikus regressziót a fejlődésében és annál súlyosabb bélrendellenességek alakulnak ki nála. Dr. Andrew Wakefield munkásságáról és az 1998-as közlés utóéletéről további információk találhatók a Wikipédia angol nyelvű oldalain.) Andrew Wakefield tanulmánya az MMR oltás és az autizmus állítólagos ok-okozati kapcsolatáról 1998-ban jelent meg a Lancet tudományos folyólapban. A megjelenését követő években más kutatóknak nem sikerült bizonyítani az állításait. A tanulmányt jegyző 13 szerző közül 2004-ben 10 visszavonta azt, amikor kiderült, hogy Wakefield olyan ügyvédektől fogadott el pénzt, akik a kombinált oltáshoz használt vakcinákat gyártó gyógyszercégek beperelésén dolgoztak. 2010-ben a Lancet is visszavonta a cikket. A British Medical Journal (BMJ) folyóirat az adatok alapos elemzését követően 2011-ben szerkesztőségi állásfoglalásban tudományos csalásnak minősítette Wakefield eredményeit. Andrew Wakefield-et 2010-ben kizárták az angol orvosi jegyzékből, nem praktizálhat.

A történetben szerepet játszott Brian Deer oknyomozó újságíró, honlapján^f  részletesen elolvashatjuk az egész történetet a kezdetektől. Wakefield nem tájékoztatta a Lancetet, hogy anyagi támogatást kapott egy ügyvédtől, aki éppen vakcinagyártó cégeket perelt autista gyerekek szülei nevében. Wakefield arról sem tájékoztatta az újságot, hogy a cikk megjelenése előtt szabadalmat nyújtott be egy "biztonságosabb" MMR vakcinára. Deer arra is fényt derített, hogy a közleményben közölt eredményei is hamisítottak. Visszakeresték a cikkben szereplő 12 autista gyermek egészségügyi dokumentációit, és abban más panaszok és más kórtörténet szerepelt, mint amit Wakefield állított. A cikk állítása szerint 11 gyermek vastagbélbiopsziája kóros volt - kiderült, a 11-ből 7 esetben a patológia teljesen normális leletet adott ki, rejtély, az elemzés során hogyan alakultak "kórossá". Ennek az eredménynek a nyomán autista gyerekek ezrein végeztek el később vastagbélbiopsziákat. Később Wakefield egy újabb cikket publikált, állítását azzal kívánta bizonyítani, hogy autista gyerekek bélmintáiból PCR-ral kimutatták a kanyaró vírus genomját. Erről a laborról kiderült, nem tesz eleget a minimális szakmai követelményeknek, kanyaró genommal szennyezett, azaz bármiből végezve pozitív lesz a teszt, meg ha kanyaró a közelében sem járt soha.^f  Mindazonáltal sok szülő az autizmus miatti félelemből nem adatja be gyerekébe ezt az oltást, ami miatt a kanyaró 14 év után újra megjelent Nagy-Britanniában, és 2008-ban ezren kapták el a kanyarót.

Magyarországon szokásos oltási rend

Életkor	2005-ben	2006-tól
0-6 hét	BCG	BCG
2 hónap	Hib I/a	DTPa-IPV-Hib
3 hónap	DTPw I/a; IPV	DTPa-IPV-Hib
4 hónap	DTPw I/b; OPV; Hib I/b	DTPa-IPV-Hib
5 hónap	DTPw I/c; OPV; Hib I/c	kimaradt
15 hónap	MMR; OPV; Hib II	MMR
18 hónap		DTPa-IPV-Hib
3 év	DTPw II; OPV	DTPa-IPV
6 év	DTPw III; OPV	DTPa-IPV
11 év	dt; MMR	dt; MMR
14év	Hepatitis B	Hepatitis B

A betűjelek az alábbi oltásokat jelentik:

• BCG – Tuberkulózis elleni oltás
• DTP – diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni oltás (korábban Di-Per-Te néven volt ismert)
• Pw – teljes sejtes szamárköhögés elleni komponens volt
• Pa – a jelenlegi, csak tisztított antigéneket tartalmazó szamárköhögés elleni komponens
• OPV – szájon át adott, élő, gyengített vírustörzseket tartalmazó oltóanyag gyermekbénulás ellen
• IPV – inaktivált (=elölt) vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni oltóanyag
• HIB – a Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag
• MMR – mumpsz, kanyaró, rubeola elleni oltóanyag
• Hepatitis B – fertőző májgyulladás elleni oltóanyag.

Utazás előtt ajánlott védőoltások

Külföldre való utazás előtt érdemes konzultálni a háziorvossal, aki esetleg elirányít elsősorban a Fővárosi ÁNTSZ-hez (XIII. ker.), vagy a Johan Béla Országos Epidemiológia Központ Nemzetközi Oltóközpontjába (1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Tel. +36-1 215-2250.^f  ). Az oltásokért fizetni kell, a háziorvosnál általában kevesebbet. Az egyetlen védőoltás, amelyet a háziorvos nem adhat be: a sárgaláz elleni vakcina.

Nem kötelező védőoltások

Oltás neve	Mi ellen véd?	Kinek ajánlott? / Adagolása
Mencevax AC, Menpovax AC	Járványos agyhártyagyulladás	2 éves kor felett
Meningitec, Menjugate	Járványos agyhártyagyulladás	2 éves kor alatt
Prevenar13, Prevenar7	Streptococcus pneumoniae fertőzés elleni konjugált vakcina	Splenectomizált, immundeficiens betegek, liquor csorgás. 3 alkalommal.
Pneumovax 23, Pneumo 23	Streptococcus pneumoniae fertőzés	Splenectomizált, immundeficiens betegek, liquor csorgás. Egy alkalommal. Nem adható 2 év alatt.
Fluarix, Vaxigrip-Imovax-Flu	Influenza	Csak az adott évben véd. Évente ismételni kell.
FMSE-inject, Encepur	Kullancs encephalitis	Kisiskolás kor felett adható. Kullancs csípésnek kitett személyeknek. 3 oltás szükséges a védettséghez.
Varilrix	Bárányhimlő	9 hónapos kor felett adható. 12 éves korig 1x, ez felett 2x.
Rotateq, Rotarix	Rotavírus gastroenteritis	6 hetes és 2 éves kor között.

Története

A feketehimlő elleni immunizálással már az i. e. 2. század elején kísérleteztek Indiában vagy Kínában. Az orvosok enyhe tünetekkel jelentkező betegeket kerestek, hólyagokat szedtek róluk, kiszárították, elmorzsolták, és ezt kellett az immunizálni kívánt személynek felszippantania az orrába.

1718-ban Mary Wortley Montagu arról tudósított, hogy a törökök ehhez hasonlóan könnyű lefolyású betegek váladékaival érintkeztek, hogy immunisak legyenek a himlőre. Maga is ugyanezt a módszert alkalmazta gyerekeinél. Az 1770-es évektől Sevel, Jensen, Jesty (1774), Rendall, Plett (1791) és társaik megfigyelték, hogy a fejőasszonyok immunissá váltak a feketehimlőre, miután átestek a tehénhimlőn. Kísérletileg ők is beoltották a családjukat és a barátaikat. Az 1796-os járvány alatt hasonló megfigyelésben volt része Edward Jennernek is. Az éppen tehénhimlős Sarah Nelmes váladékát az akkor nyolc éves és egészséges James Phipps karján ejtett sebbe dörzsölte. Phipps átesett a tehénhimlőn, meggyógyult, majd a feketehimlővel szennyezett anyaggal szemben is immunisnak bizonyult.

Kapcsolódó szócikkek

• utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet
• védőoltás nemzetközi utazóknak

Források

• ↑ Antsz.hu Jogszabályok: Internetes tájékoztató

• ↑ Miller 2003: Miller, Neil Z.. Védőoltások - kérdések és kételyek. Kétezeregy Kiadó (2003. május 19.). ISBN 963-86243-0-2 

• ↑ Tinussmits.nl: Lacmaternum
• ↑ Smits Szindróma: Smits, Tinus. A védőoltás-szindróma felismerése, kezelése, megelőzése. Remedium. ISBN 978-963-87587-9-8 

• ↑ Zentrum-der-gesundheit.de Randall: Egy bennfentes kitálal (interjú Mark Randallal); az interjú eredeti, német változata.

• ↑ Neustaedter 1995: Neustaedter, Dr. Randall. Véd-e az oltás?. Remedium (1995. május 19.). ISBN 963-046-111-0 

• ↑ Bringmann et al. 2010: Bringmann A, Held SA, Heine A, Brossart P (2010.). „RNA vaccines in cancer treatment”. J. Biomed. Biotechnol. 2010, 623687. o. DOI:10.1155/2010/623687. PMID 20625504.  

• ↑ Lorenzi et al. 2010: Lorenzi JC, Trombone AP, Rocha CD, et al. (2010.). „Intranasal vaccination with messenger RNA as a new approach in gene therapy: use against tuberculosis”. BMC Biotechnol. 10, 77. o. DOI:10.1186/1472-6750-10-77. PMID 20961459.  

• ↑ briandeer.com 2011: Brian Deer: Solved - the riddle of MMR. 2011.

• ↑ scienceblogs.com 2009: Orac: Why am I not surprised? It looks as though Andrew Wakefield probably falsified his data. 2009.

További információk

• Már kérhető a háziorvostól a szezonális influenza elleni oltás is. Origo.hu, 2011. Online hozzáférés (magyarul)

• OEK 2011. évi vedőoltási módszertani levele. Antsz.hu, Online hozzáférés (PDF) (magyarul)

• Az oltópontok táblázata (letöltés: PDF). Oltopont.hu, Online hozzáférés (magyarul)

• Influenza 2010-2011. ANTSZ.hu, Online hozzáférés (magyarul)

• Influenza. WHO.int, Online hozzáférés (angolul)

• Surveillance. Invs.sante.fr, Online hozzáférés (franciául)

• Flu. CDC.gov, Online hozzáférés (angolul)
• Oltási naptár (2009, Magyarország)
• vedooltas.lap.hu
• Gyermekkori védőoltások
• Pneumovax 23
• Homeopátia és védőoltás (angol)
• Vaccination Liberation védőoltásellenes honlap