Vajda Lajos
Vajda Lajos (Zalaegerszeg, 1908. augusztus 6. – Budakeszi, 1941. szeptember 7.) magyar festő és grafikus
| „ | Vajda életműve a magyar avantgárd művészileg legmaradandóbb tette. | ” |
|
– Németh Lajos művészettörténész |
||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
1915-1922 között Belgrádban és Valjevoban élt családjával, német és szerb nyelvű iskolákba járt.[1] 1923-ban a család Szentendrére költözött, ahol Herman Lipóttól kezdett rajzleckéket venni az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) szabadiskolájában.
1927-1929 között a Képzőművészeti Főiskolán Csók István volt a mestere. A Nemzeti Szalon 1928-as kiállításán mutatkozott be egy csendélettel. A kiállítás felzúdulást keltett konzervatív művészeti körökben, és az azon résztvevő hallgatókat, köztük Vajdát, eltávolították a főiskoláról. Csatlakozott a Munka című lap (Kassák Lajos avantgárd folyóirata) művészeti csoportjához. 1930–34 között Párizsban fotokollázsokat készített, megismerkedett a legújabb irányzatokkal.
1934-ben visszatért Magyarországra, és megismerkedett Bálint Enrdrével. Szentendrén és Szigetmonostoron dolgozott Korniss Dezsővel, a népi képzőművészetet kutatta. Képein a népi motívumok, a szerb egyházművészet jegyei, absztrakt, és szürrealista formák egységes rendszerben jelennek meg. Kiállításait barátai (például: Korniss Dezső, Trauner Sándor, Kepes György, Schubert Ernő, Ámos Imre, Anna Margit, Szántó Piroska, Seiden Gusztáv) segítségével tudta csak megrendezni. A KÚT visszautasította képeinek kiállítását. A szentendrei művésztelepnek nem volt tagja, de képei hatottak a művésztelep festőire.
1935-ben ismerkedett meg későbbi feleségével, a pozsonyi Richter Júliával.
1940-ig a rontó szellemek, az arctalan maszkok halált idéző többértelmű lények víziói jelennek meg műveiben, miközben egyre súlyosbodó betegségével és a vészterhes háborús fenyegetéssel küzd.
1940-ben munkatáborba küldték, de onnan tüdőbaja miatt elbocsátották. A budakeszi tüdőszanatóriumba kényszerült, ott is halt meg 1941-ben. 1943-ban emlékkiállítás mutatta be életművét.
[szerkesztés] Művészetének összefoglaló jellemzése
"A képi gondolkodás területén Vajda Lajos forradalmian új dimenziókat nyitott a magyar képzőművészetben. Szellemi érlelődésének színhelyei: Szerbia, Szentendre, a budapesti Képzőművészeti Főiskola, Kassák Lajos ún. Munka-köre és 1930-34 között Párizs. Korai kubista szerkesztésű művei után Párizsban fotómontázsokat készít. 1935-36-ban Korniss Dezső festőművésszel együttműködve - Bartók és Kodály munkásságát példaként tekintve megszületik az ún. szentendrei program, melynek lényege a szintézisteremtés múlt és jelen kultúrája, keleti és nyugati gondolkodás között. A városban és környékén végzett motívumgyűjtő körútjaikon Vajda a montázs elvére épülő konstruktív szürrealista módszerrel a jelekké egyszerűsített hétköznapi és szakrális tárgyakat népi motívumokkal szerkeszti egységbe, mint az a Szentendrei házak feszülettel című képén látható.
A szintézisteremtés lehetősége azonban a fasizmus és sztálinizmus árnyékában tovatűnik, és Vajda elindul magányos útján a lélek mélyrétegei felé. Útját humánus arcukat rémmé maszkírozó figurák, gyilkos fogakat eresztő növények, soha nem látott, borzongató tájak kísérték…."[2]
[szerkesztés] Ismertebb festményeiből és grafikáiból
- Kalapos önarckép (1924) (Ceruza, papír, 210 x 170 mm.) (magántulajdonban)
- Film (1928) (konstruktivista kompozíció, magántulajdonban)
- Fics (1928) (konstruktivista kompozíció, magántulajdonban)
- Konstruktivista csendélet (1928) (magántulajdonban)
- Csendélet gyertyával és virágos kancsóval (1928) (Ferenczy Múzeum, Szentendre).
- Csendélet patkóalakú asztalon (1934) (Pasztell, papír, 89,8 x 62,4 cm.) (Vajda Lajos Múzeum, Szentendre)
- Szigetmonostori ablak 1930-as évek közepén (konstrutivista kompozíció, Vajda Lajos Múzeum, Szentendre)
- Kapu (1935) (konstruktivista kompozíció, Vajda Lajos Múzeum, Szentendre)
- Fekete önarckép (c.1935) (Olaj, pasztell, karton, 63 x 45 cm.) (magántulajdonban)
- Két nővér (1936) (Olaj, karton, 72,3 x 63,2 cm.) (Vajda Lajos Múzeum, Szentendre)
- Liliomos önarckép (1936) (Pasztell, papír, 84 x 62 cm.) (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
- Pettyegetett ház (1936) (Olaj, papír, 44,5 x 50 cm.) Ferenczy Múzeum, Szentendre[3], Szentendre)
- Ikonos önarckép (1936) (Pasztell, papír, 90 x 60 cm.) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Templomtornyok kikötőmotívumokkal (1936) (Ceruza, papír, 320 x 310 mm.) (magántulajdonban)
- Templomtorony (1936-37 (Tempera, papír, 339 x 155 mm.) (MNG)
- Életfa önarckép (1937) (Ceruza, papír, 255 x 220 mm.) (magántulajdonban)
- Kollázs a festő alakjával (1937) (Tempera, karton, 65 x 53 cm.) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Madaras kollázs (1937) (Vajda Lajos Múzeum, Szentendre)
- Szentendrei házak feszülettel (1937) (Tempera, papír, montázs, 460 x 620mm.) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Barna rácsos maszk 1938 (Vajda Lajos Múzeum, Szentendre)
- Maszk holddal (1938) (Pasztell, papír, 86 x 60 cm.) (magántulajdonban)
- Szörny kék térben (1939) (Pasztell, ceruza, akvarell, papír, 94,5 x 63 cm.) (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
- Perui múmiafej (1939) (Tus, ceruza, papír, 637 x 905 mm.) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Őshegy (1939) (Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár)
- Szem gyökérrel (Egyszemű) (1940) (Szén, papír, 900 x 1260 mm.) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Ősnövényzet (1940) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Sodrás (1940) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Gyökérvilág (1940) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Tömör formák kevés fehérrel (1940) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
[szerkesztés] Emlékezete
- 1972-ben Szentendrén fiatal képzőművészek fe Lugossy László és ef Zámbó István indítványozására létrehozták az avantgárd művészettel foglalkozó Vajda Lajos Stúdiót. Alapító tagok még: Matyófalvi Gábor, Holdas György, Aknay János.
- 1986-ban megnyílt tiszteletére a Vajda Lajos Emlékmúzeum, Székesfehérvárott a Deák Gyűjteményben is találhatók képei.
[szerkesztés] Források
- A modern festészet lexikona. Budapest : Corvina, 1974. Vajda Lajos l. 388. o. ISBN 9631390012
- Mándy Stefánia: Vajda Lajos. Budapest : Corvina, 1983. ISBN 963131586X
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Tájékoztató anyag a 2009 őszén Antwerpenben, a belga Királyi Szépművészeti Múzeumban rendezett kiállításán
- ↑ Vajda Lajos Emlékmúzeum összefoglalójából szó szerinti idézet a museum.hu honlapról
- ↑ A Ferenczy Múzeum filiáléjában a Vajda Lajos Emlékmúzeumban lehet minden Vajda-mű, amely az anyamúzeumhoz van bejelölve

