Vaesit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaesit
Általános adatok
Kémiai névnikkel(II)-szulfid
KépletNiS2
Kristályrendszerköbös
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzulfid- és rokon ásványok
AlosztályÖtvözetek
CsoportPiritcsoport
Azonosítás
Megjelenésfejlett kristályok vagy szemcsésen tömeges
Színfémszürke, fekete
Porszínszürke
Fényfémfényű
Átlátszóságopak
Keménység4,5-5,0
Hasadás
Töréskagylós
Sűrűség4,45 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaesit témájú médiaállományokat.

A vaesit a szulfidásványok közé tartozó ásvány. Kémiailag nikkel(II)-szulfid, köbös rendszerben kristályosodik fejlett köbös kristályokban vagy szemcsés tömegekben fordul elő. Johannes Vaes belga geológusról nevezték el aki a Kongói Köztársaság akkori Katanga tartományában lévő ércbányákban különítette el. Nagy hasonlósága miatt a piritel téveszthető, de annál sötétebb és összetételében a vasat nikkel helyettesíti. Fontos nikkelérc.

Kémiai összetétele:

Keletkezése[szerkesztés]

Más ércásványokkal együtt hidrotermásan keletkezik, teléres kifejlődésű telepekben.

Hasonló ásványok: pirit, szfalerit, kalkopirit.

Előfordulásai[szerkesztés]

Németország területén Freiberg és Aachen közelében. Olaszország Toscana tartományában. Jelentős előfordulások vannak Marokkóban a Bon Azzer bányaterületen. Telléres kifejlődései jellemzőek a Kongói Köztársaság Shaba bányavidékén. Az Egyesült Államok Missuri szövetségi államában ismertek előfordulásai.

Kísérő ásványok: pirit, kalkopirit, szfalerit, galenit, kvarc és kalcit.

Ásványtani jelentősége van a Mecsek hegység déli előterében található szulfidásványok övében. Bakonya térségében a pirites megjelenés nikkel tartalmú, többször észlelhető a pirit helyett a fémek közül csak nikkelt tartalmazó vaesit. Kővágószőlős határában az ércesedést tartalmazó homokkő szulfidásványokban is gazdag, melyek között elkülönítettek vaesit kristályokat is.

Források[szerkesztés]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
  • http://webmineral.com