Vadászpilóták

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vadászpilóták
(Les Chevaliers du ciel)
Mirage 2000C in-flight 2.jpg
A Francia Légierő egyik Mirage 2000C-je (illusztráció)
Rendező Gérard Pirès
Producer Eric Altmeyer, Nicolas Altmeyer
Forgatókönyvíró Gilles Malençon
Főszerepben Benoît Magimel, Clovis Cornillac
Zene Chris Corner, Placebo, Ghinzu
Operatőr Pascal Lebegue
Vágó Véronique Lange
Gyártás
Gyártó Mandarin Films
Outsider Productions
Black Forest Films
CMW Films
Canal+
M6 Films
Ország  Franciaország
Nyelv francia
angol
arab
Időtartam 102 perc
Költségvetés 20 millió euro[1]
Forgalmazás
Forgalmazó francia Pathé
magyar Best Hollywood
Bemutató francia 2005. október 15.
magyar 2006. augusztus 31.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Vadászpilóták (Les Chevaliers du ciel) 2005-ben bemutatott francia film, melyet Gérard Pirès rendezett. A Francia Légierő két vadászpilótájáról szól, akik elhárítanak egy terrorista akciót a július 14-ei Bastille-napi ünnepségen Párizsban. A film ötlete a Jean-Michel Charlier nevével jelzett Tanguy et Laverdure című, két kitalált vadászpilóta képregénysorozatán alapul. A képregénysorozatból 1967 és 1970 között tévéfilmsorozat is készült, a két pilóta a francia populáris kultúra hősévé nőtte ki magát, Albert Uderzo filmesítette meg Chalier közreműködésével.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film a 2005. június közepi Le Bourget-i légiszalonnal kezdődik, ahol a Mirage 2000 új altípusának demógépét (Mirage 2000–10) a dinamikus repülése közben ellopják (az altípus kitaláció, a valóságban nem létezik). A felszállásra felkészített gép pilótáját a hangárhoz való menet elrabolják, majd egy furgonban dulakodás közben lelövik. A teljes fegyverzettel felszerelt gép egy másik, beöltözött pilótával száll fel. Személyazonosságát nem igazolják, mert a dinamikus repülések, azaz a tényleges légibemutató-repülések programja a pilóta késése miatt csúszásban van. Repülését követően a reptéri közelkörzetből engedély nélkül távozik, majd ezt követően az Északi-tenger irányában hagyja el a légteret egy nemzetközi légitársaság utasszállító repülőgépe alatt (radarképük egyesül). Eközben a francia légiirányítás az Északi-tenger felől gyakorlórepülésből hazafelé tartó vadászjárőrt riasztja, mint legközelebbi vadászrepülőgépeket. Az ellopott repülőgépet hamarosan azonosítják a Qatar Airways egyik Airbus 340–600-a alatt, majd rövid fordulóharcot követően a géppárparancsnok Antoine „Walk'n” Marchelli százados (Benoît Magimel) DEFA-gépágyújával lelövi, mielőtt az ellopott gép pilótája a jobb külső pilonról R550 Magic-ét indítaná a kísérő Sébastien „Fahrenheit” Vallois százados (Clovis Cornillac) gépére. Mivel tűzparancs nem volt kiadva, és a hadbírósági tárgyaláson bemutatott fotogéppuska-felvételeket titkosszolgálati úton meghamisították (az ellopott gép rakétájának hajtóműlángjait kimontírozták), a járőrparancsnok szerinti indokolt tűzmegnyitás nem nyert bizonyítást. A bíró parancsmegtagadás vádjával Marchelli századost meneszti a légierő állományából. Kísérője szolidaritásból szintén kilép a kötelékből.

A polgári szórakoztatórepülésben találnak munkát, majd később egy titkosszolgálati ígérvényt kapnak, visszakapják a szárnyaikat, ha segítenek egy „ágyúgolyó futamban” ellenséges területek felett repülve Afrika szavánál titkos bevetést teljesíteni. Egy ázsiai ország vadászrepülőgép-beszerzési tenderén a Mirage-típust kellene előnyre juttatni, F–16-osok a versenytársak (a filmben csak utalnak rájuk). A verseny során C–135FR tankergépük nem jelenik meg a tervezett légtérben, mert a dzsibuti repülőtéren lelövik a tartálygép személyzetét a pilótafülkében. Ez arra készteti a pilótákat – két Mirage 2000C és egy Mirage 2000D Damocles célmegjelölő konténerrel felszerelve –, hogy a kerozinkifogyás előtt ellenséges repülőtéren szálljanak le, ahol már várják őket. Az előre megszervezett akció, melyben a három francia gép mint szenvedő alany szerepel, tervszerűen alakul. A fegyveresek a gépek birtokba vétele során, dulakodás közben közelharcban lelövik az egyik C pilótáját, majd a D-t vezető pilótanőt a látszat fenntartása érdekében leütik, ájulásig ütlegelve terepjárójukba dobják. Ezt követően szétszerelik az egyik C-t, nyerges vontatóra rakják, majd később egy ENSZ-feliratú C–160 Transall-lal elszállítják. Walk'n látványos megoldással kiszabadítja a reptérről Fahrenheit-et: a D-vel felszállva, a futópálya fölé érve hangsebesség felé gyorsítja a Mirage-t, a gép után keletkező lökéshullámok megbénítják a repülőtéren tartózkodókat. Fahrenheit lefegyverzi fogva tartóját, majd egy teherautóval a futópályára hajt. Az első ülésen ülő Walk'n a hátsó ülésben ülőt katapultálja (aki nem ér épségben földet a korábban hatástalanított katapultülés miatt), majd megfordítja a gépet felszállási irányba és elindul. A már guruló gép jobb szárnyfelén át Fahrenheit a katapultülés és kabintető nélküli hátsó fülkébe mászik, majd ezt követően a D-vel felszállnak. Hogy a reptéren parkoló másik C ne jusson az ellenség kezére, a D egyik R550-jével szétlövik, majd hosszú útvonalrepülés során hazarepülnek Franciaországba.

A két pilótát visszahelyezik aktív állományba, majd a párizsi ünnepnap légi-parádéján megakadályozzák, hogy a Kelet-Afrikában szétszerelt, ellopott Mirage 2000C-vel merényletet kövessenek el. Walk'n befogja az ellopott C-t, majd a pilóta katapultálása után Super 530-al lelövi azt. Közben földet ér a katapultált pilóta és kiderül, hogy ő nem más, mint az Afrikában elrabolt, a Légierőbe korábban beépült pilótanő. A sikertelen terrorakciót követően megbízó és közvetítő Gibraltárban találkoznak, kifizetni és átvenni a munkadíjat. A diplomatatáska átvételét és rövid társalgást követően utóbbi hangtompítóval felszerelt pisztollyal lelövi a megbízót, majd a szállodából távozva Volkswagen Passatjában ülve az felrobban, ő is életét veszti. A robbantás végrehajtója nyitott kérdés marad a film végére.

Forgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film forgatása alatt a Francia Légierő hathatós segítséget nyújtott. Magas színvonalú belső és külső felvételek gazdagítják a filmet. Az ihlető amerikai Top Gun forgatásával ellentétben a légi felvételek többségét nem a földről, hanem egy másik repülőgépből végezték, szigorú koreográfia szerint, ami az ihlető amerikai filmben is alkalmaztak. A jó minőségű felvételekre egy tüzelőanyag-póttartályt átalakítottak, a hátsó részébe mozgatható HD-kamerát (high definition) építettek be. A mozgó jeleneteket egy bérelt Lear Jet-ből vették fel.

Mivel repülőgépek más napokon nem repülhetnek be Párizs légterébe, ezért a város feletti felvételeket a július 14-ei Bastille-napon kellett leforgatni, amire a stáb külön forgatási engedélyt kapott.

A filmet a Saint-Jean-de-Luz-i fesztiválon mutatták be 2005. október 15-én, november 9-én Franciaországban és Belgiumban, majd 2006. február 23-án az összes többi forgalmazó országban.

Az együléses vadászrepülőgépek a BA115-ös Oragne-i légi támaszponton szolgálnak, a repülőtéren is zajlott több jelenet felvétele.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Les chevaliers du ciel (2005) (angol nyelven). Box office/business. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. május 26.)