Vadászok a hóban (Bruegel)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vadászok a hóban
(Jagers in de Sneeuw)
Pieter Bruegel d. Ä. 106b.jpg
Művész id. Pieter Brueghel (1565)
Típus olaj, fa
Magasság 117 cm,
46 in
Szélesség 1162 cm,
633/4 in
Múzeum Kunsthistorisches Museum, Bécs

A Vadászok a hóban vagy Január (hollandul: Jagers in de Sneeuw) id. Pieter Brueghel németalföldi festő képe. A kép egy hatrészes sorozat része volt, amelynek öt tagja maradt fenn és amely az évszakokat ábrázolta. A flamand reneszánsz stílust képviselő festmény jelenleg a Bécsi Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található.

A kép téli tájat ábrázol, az előterében három alakkal, akik kutyáik kíséretében vadászatról térnek haza. Kinézetük alapján a vadászat nem volt sikeres: az alakok fáradtnak, elcsigázottnak, míg a kutyák rosszkedvűnek tűnnek. Az egyik vadász egy róka tetemét viszi. A kép egésze hideg, felhős, szélcsendes téli nap hangulatát árasztja, a színek között a fehér és a szürke árnyalatai dominálnak, a fákon nincs egy levél sem és a hátterek egy havas tájkép uralja.

A tájkép maga egy völgyet ábrázol, amin egy kis folyócska fut keresztül. Látható egy vízimalom jégbe fagyott kerekével, míg a távolban láthatók a befagyott tavon korcsolyázó falusiak.

A kép, amely az 1560-as években készült, a németalföldi reformáció idején, feltehetően a falusi élet idilljét akarta bemutatni, amilyen a "régi szép időkben" volt. Melankólikus hangulatának köszönhetően a kép jelentős szerepet kapott Andrej Tarkovszkij 1972-es filmjében, a Solarisban, illetve Lars von Trier 2011-es filmjében, a Melankóliában.

Martin Kemp művészettörténész szerint a nem vallásos tárgyú festmények közül "feltehetően egyik sem népszerűbb a karácsonyi képeslapokon, mint a Január"[1].

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kemp, Martin (2008. December). „Looking at the face of the Earth”. Nature 456 (18), 876. o. DOI:10.1038/456876a.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]