VI. Arsak pártus király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Mithridatész pénzérméje

VI. Arsak, más néven I. Mithridatész (Kr. e. 195 k.[1]Kr. e. 138) pártus király Kr. e. 171-től[2] Kr. e. 138-ig[2].

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérbátyját, II. Phraatészt követte a trónon[2]. Kr. e. 160 előtt elszakította Médiát Timarkhosz Szeleukida királytól[2], majd keleten két újabb tartományt (Tapuria és Traxiana) hódított el Eukratidésztől, Baktria királyától[2], végül elfoglalta Elümaiszt[2] (az ősi Elámot[2]), és behatolt Babilóniába[2] (Kr. e. 142[2] vagy Kr. e. 141[2]). II. Démétriosz szeleukida uralkodó Kr. e. 140-ben visszafoglalta Babilónt[2], de később vereséget szenvedett[2], és Mithridatész fogságába került[2], aki rangjához méltó körülmények között őriztette[2]. Mithridatészt a korabeli források szelíd uralkodóként ábrázolják[2], és Philhellén ("görögbarát") díszítő jelzője azt mutatja, hogy igyekezett megnyerni magának görög alattvalóit[2].

Krónika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marcus Iunius Iustinus így ír Mithridatészről (Világkrónika, XLI:VI):

[...] a parthusok és médek között háború tört ki. Mindkét nép (baktriaiak és pártusok) váltakozó hadiszerencsével harcolt, de végül a győzelem a parthusoké lett. Mithridates így erőben meggyarapodva Media fölé Vagasist teszi meg kormányzónak, maga pedig Hyrcaniába távozott. Miután innen visszatért, háborút viselt az elymaeusok királyával, majd legyőzése után ezt a népet is hozzácsatolta országához, és a parthusok hatalmát a Caucasus hegyétől az Euphrates folyóig terjesztette ki, számos népet a fennhatósága alá hajtva. Így lepte meg őt a betegség, és dicsőséges öregkorban, dédapjánál, Arsacesnél nem kisebb uralkodóként halt meg.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://fabpedigree.com/s048/f354524.htm
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963 9075 12 4 , 486. oldal
  3. Világkrónika a kezdetektől Augustusig (Fülöp királynak és utódainak története) – Marcus Iunianus Iustinus kivonata Pompeius Trogus művéből, fordította Horváth János, Helikon Kiadó, Békéscsaba, 1992, ISBN 963 208 056 4 , 296. oldal


Előző uralkodó:
V. Arsak
Pártus király
Kr. e. 171Kr. e. 138
Két szobor rajza az ókori iráni pártus művészetből.
Következő uralkodó:
VII. Arsak