Vörösvállú réce
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Callonetta leucophrys (Vieillot, 1816) |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörösvállú réce témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösvállú réce témájú médiaállományokat. |
A vörösvállú réce, másképpen pantanáli vagy pantanali réce (Callonetta leucophrys) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, a réceformák (Anatinae) alcsaládjába tartozó Callonetta nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Dél-Amerikában, Dél-Brazília, Észak-Argentína, Kelet-Bolívia, Paraguay és Uruguay mocsaras, fás vidékein találkozhatunk vele.
Megjelenése [szerkesztés]
A kisebbfajta récék közé tartozik, hossza 35–38 centiméter, tömege 190–360 gramm.
A vörösvállú réce hímje feltűnően tarka színezetű: pofája alapvetően világosbarna, ám feje tetején a csőrétől kezdve fekete sáv fut végig, ami a nyakon kettéválik, ám nem ér körbe. Mellkasán és hasán világos rozsdabarna alapon sötéten pettyezett, oldala világosszürke, háta mélyvörös. Szárnya vége és farka fekete, fehér foltokkal. A tojó sokkal egyhangúbb tollazattal rendelkezik: háta egyszínű barna, amit mellkasán és hasán fehér csíkok szakítanak meg. A fejen a szem körül és az arcrészen is fehér rész látható.
A gácsér csőre szürkéskék fekete heggyel, a tojóé bézs színű. Mindkét nem halvány narancssárgás-rózsaszín úszóhártyás lábbal rendelkezik. A faj tudományos nevének (leucophrys) megfelelően mind a hím, mind a nőstény szárnyán jól látható a fehér folt, ahogy szárnyuk végén a zöldes szárnytükör is.
Életmódja [szerkesztés]
Mivel a trópusokon él, állandó madár. Főleg a víz felszínén, vagy annál nem sokkal nagyobb mélységben keresi változatos, növényi részekből, gerinctelenekből és más kis állatokból álló táplálékát. Veszély esetén teljesen le is merülhet, de ritkán úszik 1 méternél mélyebbre.
Erős karmai lehetővé teszik számára, hogy a fákon közlekedjen, amire elsősorban fészkelési időben van szüksége.
Szaporodása [szerkesztés]
Az udvarlási szertartás keretében a gácsér a kiszemelt tojó felé villogtatja szárnymintázatát. A párok között erős a kötelék, de nem feltétlenül tart örökké kapcsolatuk. A párzás mindig a vízen történik. A vörösvállú réce tojója általában faodúba építi pihékkel bélelt fészkét, ahova 6–12 tojást rak. A költés 26–28 napig tart, és a szülők felváltva melengetik a tojásokat.
A jól fejlett, fészekhagyó kicsik hamarosan anyjukat követik a vízig. Ez sok esetben nagy zuhanással jár a fészekodúból a talajig, azonban a fiókák ritkán szereznek komolyabb sérüléseket. Ezután nyomban a vízre szállnak – a vízhatlanná tevő faggyút eleinte anyjukhoz dörgölőzve kenik tollukra – és szüleikkel maradnak egészen 50–55 nap múltán bekövetkező kirepülésükig.
Védettsége [szerkesztés]
A vörösvállú réce állományának nagysága nem ismert, de egyes helyeken meglehetősen elterjedt. A faj nem szerepel a CITES függelékeiben, az IUCN Vörös listáján szerepel, de csak mint nem veszélyeztetett faj.
Képek [szerkesztés]
-
-
Hím
-
Hím
Források [szerkesztés]
- A Twycross Zoo lapja
- A Binghampton Zoo lapja
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 7.)
