Vöröshasú piranha
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Pygocentrus nattereri Kner, 1858 |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vöröshasú pirája témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröshasú pirája témájú médiaállományokat. |
A vöröshasú pirája vagy ragadozó pirája (Pygocentrus nattereri vagy Serrasalmus nattereri), a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjéhez és a pontylazacfélék (Characidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A vöröshasú pirája a dél-amerikai földrészre korlátozódik, ott azonban szélesen elterjedt Kolumbia, Venezuela, Guyana, Paraguay, Brazília és Közép-Argentína folyóiban. A faj nincs veszélyeztetve.
[szerkesztés] Megjelenése
Az állat hossza átlagosan 20 centiméter, maximális mérete 33 centiméter és a 3,5 kilogramos súlyt is elérheti. A hal háti része zöldesszürke, a hasi része vörös vagy narancssárga. Állkapcsát erős izmok mozgatják. Az alsó állkapocs előre áll a felsőhöz képest, és az ajkak visszahúzódtak a fogakról. Az alsó állkapocs fogai 1–2 centiméter hosszúak lehetnek. A felső állkapocs fogai hasonló formájúak, mint az alsó állkapocsé, csak kisebbek, úgy, hogy az alsók közé illeszkedjenek. Tűhegyesen végződő, háromszögletű és lapos fogukat zsákmányuk szívós bőrébe mélyesztik. A fogak borotvapenge élességű oldalaival képesek szétvágni húst és csontot.
[szerkesztés] Életmódja
A vöröshasú piranha folyvást úszik, gyakran óriási rajokban. Tápláléka elsősorban halak, de megtámad a folyóban úszó vagy vízben tartózkodó emlősöket és madarakat is.
|
|
[szerkesztés] Szaporodása
Az ívási időszak márciustól augusztusig tart. A nőstény egyszere néhány ezer petét is kibocsáthat. A kifejlődéshez 10–15 nap kell, hogy elteljen, a vízhőmérséklettől függően.
[szerkesztés] Forrás
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
