Vöröshasú kabócamajom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vöröshasú kabócamajom
Brown Titi Monkey (Callicebus brunneus) 4.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Család: Sátánmajomfélék (Pitheciidae)
Nem: Callicebus
Faj: C. moloch
Tudományos név
Callicebus moloch
(Hoffmannsegg, 1807)
Elterjedés
C.moloch.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vöröshasú kabócamajom témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröshasú kabócamajom témájú kategóriát.

A vöröshasú kabócamajom (Callicebus moloch) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, ezen belül a sátánmajomfélék (Pitheciidae) családjához faj.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brazília északkeleti részén honosak, s az ország középső részén is fellelhetőek. Szeretik a folyóparti erdőségeket, ezen belül is a sűrűbb részeket.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a faj leginkább sárga vagy vörös gallérjáról és hasi szőrzetéről ismerhető fel. Hátoldala szürke-szürkésbarna, arca fekete, ezért füstös képű kabócamajomnak is szokták nevezni. A nőstények hasa fakóbb, s gallérjuk nem olyan kivehető. Arcuk lapos, orrlyukaik kifele néznek, körülötte fehér szőr nő. Egyes alfajok szeme felett fekete bunda van. Szemük barna, nagy és kerek. Füleik nem olyan szőrösek, mint családjuk más társainak, de a szőr itt is dús. Farkuk hosszú, s bozontos. Végtagjaik szürkésbarnák, valamely alfajnál vörösek, kézfejük fehér, tenyereik szürkék.

Callicebus moloch (sensu stricto) -Brazil-8.jpg

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

4-6 fős csoportokban élnek. Lassú mozgásuk, s fakó színeik jó álcázzák őket az alsó lombkoronaszinten. Egész nap gyümölcsök után kutatnak, s nem lehet őket egykönnyen észrevenni. Valamely időszakokban hangjukat is hallatják, közölve a szomszédos kolóniákkal területük határait. A nőstény és a hím szoros és hosszantartó párkapcsolatban élnek, s együtt nevelik a kölyköt, egészen addig, amíg az apa nem veszi át a gondozását, s megtanítja a fontosabb dolgokat, ekkor tanulja meg a kölyök az alapvető „képességeit”.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]