Vörösfülű papagáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vörösfülű papagáj
Brown-hooded Parrot 2 Eduardo Rivero.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Újvilágipapagáj-formák (Arinae)
Nem: Pionopsitta
Faj: P. haematotis
Tudományos név
Pionopsitta haematotis
(Sclater & Salvin, 1860)
Szinonimák
  • Gypopsitta haematotis (Sclater & Salvin, 1860)
  • Pyrilia haematotis
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vörösfülű papagáj témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösfülű papagáj témájú kategóriát.

A vörösfülű papagáj (Pionopsitta haematotis) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az újvilágipapagáj-formák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a Pyrilia nembe sorolják Pyrilia haematotis, vagy a Gypopsitta nembe Gypopsitta haematotis néven.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexikó déli részétől, Közép-Amerikán keresztül Kolumbia északnyugati részéig honos. A természetes élőhelyei az esőerdők, erdei tisztások és megművelt területek.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pionopsitta haematotis haematotis
  • Pionopsitta coccinicollaris

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 21 centiméter, testtömege 145-150 gramm. Sárga szemét fehér gyűrű veszi körbe. Feje barna, arc része fekete és vörös fültollai vannak, tollazata egy része zöld.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

5-10 fős csapatban, a fák között, vagy kukoricaföldön keresgéli gyümölcsökből és magvakból álló táplálékát.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északon februárban kezdődik a szaporodási időszaka, délre haladva ez tolódik, akár augusztusig is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]