Korallsikló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vörös királysikló szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Korallsikló
Lampropeltis-triangulum-sinaloae-013.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Siklófélék (Colubridae)
Alcsalád: Colubrinae
Nem: Királysikló (Lampropeltis)
Faj: Vörös királysikló (Lampropeltis triangulum)
Alfaj: L. t. sinaloae
Tudományos név
''Lampropeltis triangulum sinaloae''
K.L. Williams, 1978
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Korallsikló témájú kategóriát.

A korallsikló (Lampropeltis triangulum sinaloae) a nem mérges vörös királysikló (Lampropeltis triangulum) egyik alfaja. Színezete az erős mérgű korallkígyókét (Micrurus) utánozza.[1]

A vörös királysiklónak ezt az alfaját tenyésztik a leggyakrabban. Ritkán harap. Kézbe véve szagos váladékot bocsát ki a kloakájából.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erős kígyó. Hossza többnyire 90–122 cm. Alapszíne piros, amit ritkásan keskeny fekete csíkok tarkáznak — ezeket fehér vagy okkersárga csíkok választják ketté.[2] Könnyen megkülönböztethető a többi alfajtól, mivel a vörös csíkok háromszor olyan szélesek, mint a feketék. A farok felé a csíkok távolsága csökken. Nyakán háromszög alakú folt jelenik meg, amelynek a fehér csíkja tölcsér alakot vesz fel. A fej felső oldala fekete; a torka világosabb, fekete foltos. Maximális élettartama 20 év. Sötétedéskor és éjszaka aktív. Főként talajlakó, de néha felkeres alacsonyabb bokrokat is. Ahogy a többi, úgy ez az alfaj is mozgékony.[2]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Táplálkozás közben

A hideg téli hónapokban a nyugalomban van. A tavaszi felmelegedéssel kezdetét veszi a szaporodási idő. A párosodásra jellemzően májusban vagy júniusban kerül sor. Az eredményes párosodás után nyolc héttel a nőstény 2–17 tojást rak korhadó fa, növényzet és sziklák közé. A kikelésig tartó idő a hőmérséklettől függ, 28 Celsius fokon 56–64 nap. Keléskor a fiatalok 23–25 cm hosszúak. 2–3 évesen válnak ivaréretté.[3]

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexikóban él, Nyugat-Mexikóban Sonoráig és Chihuahuáig.[2] Alfajneve onnan származik, hogy Sinaloában is megjelenik. A sivatagos alföldeken él 1000 méteres magasságig. Előfordul a kevésbé száraz helyeken is, mint például a művelt földeken, gabonamezőkön. Napközben kaktuszok, sziklák, bokrok, kunyhók, csűrök menedékébe húzódik, deszkák, bádogdarabok és más rejtekek védelmében pihen.

Táplálkozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisemlősökkel, például az istállókban és a gabonaföldeken található egerekkel, patkányokkal, madarakkal, tojásokkal, kisebb gyíkokkal, kígyókkal táplálkozik. Mérges kígyókat is eszik, és legalább bizonyos mértékig immunis a mérgükre. Főként rágcsálókon él.[2] Nem kannibál hajlamú. A néphit szerint azért megy az istállók környékére, hogy kiszívja a tehenek tejét.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vörös királysikló – Lampropeltis triangulum sinaloae tartása
  2. ^ a b c d Mehrtens, JM. Living Snakes of the World in Color. New York: Sterling Publishers, 480. o (1987. július 16.). ISBN 0-8069-6460-X 
  3. Kígyók a terráriumban: a vörös királysikló
  4. Kígyók a terráriumban

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]