Vörös bőgőmajom
 |
||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Vörös bőgőmajom a frankfurti állatkertben |
||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Alouatta seniculus (Linnaeus, 1766) |
||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörös bőgőmajom témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös bőgőmajom témájú médiaállományokat. |
A vörös bőgőmajom (Alouatta seniculus) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, ezen belül a pókmajomfélék (Atelidae) családjához tartozó faj.
Egyes rendszerbesorolások a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjához sorolják.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
E majom elterjedési területe Kolumbia és Venezuela északi részétől délre az Amazonasig terjed. Az Andoktól keletre a Madeira folyóig és Bolívia területén is megtalálható.
Alfajai [szerkesztés]
- Alouatta seniculus arctoidea
- Alouatta seniculus juara
- Alouatta seniculus seniculus
Megjelenése [szerkesztés]
Az hím testhossza 49 – 72 centiméter, a nőstényé 46 – 57 centiméter. Farokhossza 46 – 75 centiméter. A hím testtömege 6,5 – 8 kilogramm, a nőstényé 4,5 – 6,4 kilogramm. Szőrzete hosszú és selymes, színe barnás-narancsszínűtől a vörösig terjedhet. Pofája előreugró és szőrtelen, de szőrzet keretezi. Orra széles. Karja és lába hosszú, de erőteljes felépítésű. A fogókéz erős és ügyes. Farka izmos és hosszú, az ágakon való fogódzkodásra alkalmas; sűrű szőrzet borítja az utolsó harmad alsó részéig, amely teljesen szőrtelen.
Életmódja [szerkesztés]
A bőgőmajom nappal aktív és különböző nagyságú csoportokban él. Reggelente és esténként vagy amikor más bőgőmajom csoport közeledik a revírhez, nagyon hangos bőgést hallatnak. Tápláléka főként levelek, gyümölcsök, virágok, mogyoró és magok, de alkalmanként fogyaszt kisemlősöket, hüllőket és madarakat is.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget 3,5–4 évesen éri el. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 186–194 napig tart, ennek végén 1 kölyök születik. A kölyök kétéves korban válik önállóvá. A nőstények csak kétévente ellenek.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 25.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=12100388 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
