Vörös bőgőmajom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vörös bőgőmajom
Vörös bőgőmajom a frankfurti állatkertben
Vörös bőgőmajom a frankfurti állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Család: Pókmajomfélék (Atelidae)
Alcsalád: Bőgőmajomformák (Alouattinae)
Nem: Alouatta
Faj: A. seniculus
Tudományos név
Alouatta seniculus
Linnaeus, 1766
Elterjedés
Venezuelan Red Howler area.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vörös bőgőmajom témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös bőgőmajom témájú kategóriát.

Hosszú fogófarka van

A vörös bőgőmajom (Alouatta seniculus) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a pókmajomfélék (Atelidae) családjába tartozó faj.

Egyes rendszerbesorolások a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába sorolják.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E majom elterjedési területe Kolumbia és Venezuela északi részétől délre az Amazonasig terjed. Az Andoktól keletre a Madeira folyóig és Bolívia területén is megtalálható.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alouatta seniculus arctoidea
  • Alouatta seniculus juara
  • Alouatta seniculus seniculus

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

koponya

Az hím testhossza 49 – 72 centiméter, a nőstényé 46 – 57 centiméter. Farokhossza 46 – 75 centiméter. A hím testtömege 6,5 – 8 kilogramm, a nőstényé 4,5 – 6,4 kilogramm. Szőrzete hosszú és selymes, színe barnás-narancsszínűtől a vörösig terjedhet. Pofája előreugró és szőrtelen, de szőrzet keretezi. Orra széles. Karja és lába hosszú, de erőteljes felépítésű. A fogókéz erős és ügyes. Farka izmos és hosszú, az ágakon való fogódzkodásra alkalmas; sűrű szőrzet borítja az utolsó harmad alsó részéig, amely teljesen szőrtelen.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bőgőmajom nappal aktív és különböző nagyságú csoportokban él. Reggelente és esténként vagy amikor más bőgőmajom csoport közeledik a revírhez, nagyon hangos bőgést hallatnak. Tápláléka főként levelek, gyümölcsök, virágok, mogyoró és magok, de alkalmanként fogyaszt kisemlősöket, hüllőket és madarakat is.

Bőgése olyan hangos, hogy 5 km távolságban is hallható.[1]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 3,5–4 évesen éri el. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 186–194 napig tart, ennek végén 1 kölyök születik. A kölyök kétéves korban válik önállóvá. A nőstények csak kétévente ellenek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1001 Unbelievable Facts, p 171

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]