Orvosi vízitorma
|
|
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kaliforniában nyíló példány |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Nasturtium officinale R. Br. |
||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Orvosi vízitorma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi vízitorma témájú médiaállományokat. |
Az orvosi vízitorma (Nasturtium officinale) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj. Vízinövény
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Az orvosi vízitorma nagyon elterjedt faj, csaknem az egész világon előfordul. Európában, Svédországtól Portugáliáig és Görögországig; a mérsékelt övi és trópusi Ázsiában, Törökországtól Indiáig és Észak-Afrikában őshonos. Betelepítették Afrika és Ázsia többi részeire is, valamint Ausztrálázsiába, Észak- és Dél-Amerikába is. A betelepített helyeken, inváziós fajnak bizonyult.
Hazai fő előfordulási helyei: Zempléni-hg., Gerecse, Tata, Bakony, Balaton-felvidék, Dunántúl (Kőszeg, Zala, Tapolca), Kisalföld, Duna-vidéke, Dráva-vidéke.[1]
Megjelenése [szerkesztés]
Az orvosi vízitorma évelő növény, olykor alámerült, a csomókon legyökerező, kúszó vagy felemelkedő szárakkal. Magassága 30-50 centiméter, ritkán a 80 centimétert is eléri. A levelek húsosak, fényes zöldek, szárnyasan összetettek, levélkéik száma 5-15, tojás alakúak vagy elliptikusak, a csúcsi levélke a többinél nagyobb. A levélzet télen is zöld marad. A virágok fehérek, 5 milliméter hosszú szirmokkal, sárga porzókkal.
Életmódja [szerkesztés]
Az orvosi vízitorma tiszta, hideg vizű források és patakok mentén nő, az állóvizeket kerüli.
Képek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- [1]. Simon Tibor - A magyarországi edényes flóra határozója /Harasztok - Virágos növények/, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., ISBN 963-19-1226-4 (2000)
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2381026
- http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?25072 - USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Nasturtium officinale in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.

