Vízgyógyászat
A vízgyógyászat (hidroterápia), egy fizikai gyógymód, amely a közönséges csapvizet használja gyógykezelésre. A vízgyógyintézetekben a kezelést szakképzett fürdőkezelők végzik, de az egyszerűbb eljárásokat a beteg otthonában ő maga is elvégezheti.
[szerkesztés] Ismert gyógyászati eljárások
- Fürdő
A közönséges vízfürdőben három fizikai erő hat a beteg szervezetére: a víz súlya, felhajtóereje, és a hőmérséklete. Ha a fürdő 35-36 °C-os hőmérsékletű, akkor közömbös fürdőnek nevezzük. Ha a víz hőmérséklete ezt meghaladja, akkor meleg, vagy forró fürdőről beszélünk.
A víz felhajtó ereje következtében, ha teljes fürdőt alkalmazunk, egy 70 kg-os ember tömege 7 kg-ra csökken (Archimedes törvénye). De hat a szervezetre a víz súlya is. Ha a beteg fekve fürdik, hasának körfogata 2-6 cm-rel, mellkasa 1-3 cm-rel lesz kisebb. Ugyanakkor az állva fürdéskor a lábra nehezedik a legnagyobb nyomás, és ez felfelé fokozatosan csökken.
-
- teljes fürdő, ha a beteg nyakig a vízbe merül,
-
- félfürdő, amikor a víz csak a köldök vonaláig ér,
-
- ülőfürdőnél az alhas és részben az alsó végtagok kerülnek víz alá,
-
- végtag fürdőnél egy vagy több végtag kerül víz alá.
- Borogatások közül legismertebb a felmelegedő, népies nevén Priesnnitz (e:priznic) borogatás. Ilyenkor egy kendőt szoba-hőmérsékletű vízben átnedvesítenek, majd annyira kicsavarják, hogy az ne csöpögjön. Nyakra, törzsre, de végtagokra is alkalmazzák, és jól záró száraz ruhával lekötik. Alkalmazzák még un. keresztkötésként, amikor a törzset és a vállat is fedi. Ez a fajta borogatás a testtől hőt von el, ezért láz és fájdalom csillapításra használják. A borogatást, ha ez szükséges 2 óránként ismétlik.
A hideg borogatáshoz jeget tesznek a vízbe és 10-15 percenként cserélik, de ha mód van rá jégtömlőt, vagy hűtőkészülék használatával jobb eredményt érhetünk el. Ezt a borogatást főleg vérzés csillapítására, vagy szívnyugtatásra használják.
A forró borogatás vérbőséget okoz, de görcsoldó és fájdalom csillapító hatása is van. Ezt 40-45 °C-os vízzel nedves borogatásként, hőpalack, vagy elektromos termofor segítségével, de házi eszközként vászonba kötött sóval, homokkal, cseréppel, vagy forróra melegített – kendőbe csavart fedővel száraz borogatásként alkalmazzák.
A vízgyógyintézetekben kezelésként alkalmazzák még a:
- Lemosás
- leöntés
- göngyölés
- hideg vizes ledörzsölés
- zuhanykezelés
Itt érdemes még kiemelni a zuhanykezelést, amely nem csak a víz hőmérsékletétől függ, hanem a vízsugár erősségétől, és attól is, hogy mely testrészen alkalmazzák. A testhőmérsékletű zuhanykezelés nyugtató hatású, a hideg gyulladáscsökkentő, a meleg fájdalomcsillapító és serkenti a felszívódást. Alkalmaznak még gőzzuhanyt, amikor erélyes hatású gőzsugár hat a beteg testre.
A vízgyógyászati kezelések, csaknem minden szerv működésére kihatnak, változik a szívműködés, vérnyomás, a gyomornedv-, epe-, és a vizeletelválasztás, de hatással van az izmok, és az idegrendszer állapotára is. A kezelés időtartamától és a víz hőmérsékletétől függően ellentétes hatások válthatók ki. Így a meleg vizes kezelések az erek kitágulását, míg a hideg hatására azok összehúzódását érhetjük el. Ennek az érreakciónak nagy szerepe van a vízgyógyászatban, mert más hatást vált ki egy egészséges, és mást egy beteg szervezetben. Az ilyen kezeléseket feltétlenül csak orvosi rendelvényre, és az orvos által meghatározott módon szabad alkalmazni.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Forrás
- Egészségügyi ABC Medicina Könyvkiadó Budapest, 1974. ISBN 963-240-705-9
