Vén Duna (hajó)
| Vén Duna | |
_2019.JPG) | |
| A Vén Duna 2019 júniusában a Dunán | |
| Hajótípus | motoros személyhajó |
| Tulajdonos | DunaYacht Kft. |
| Üzemeltető | DunaYacht Kft. |
| Hajóosztály | LI 1921. típus |
| Pályafutása | |
| Építő | Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. |
| Vízre bocsátás | 1921 |
| Általános jellemzők | |
| Hossz | 37,325 m |
| Szélesség | 6,67 m |
| Merülés | 1,5 m |
| Hajtómű | 1 db SKL 6NVD36A-1U dízelmotor |
| Üzemanyag | gázolaj |
| Teljesítmény | 315 kW |
| Sebesség | 21 km/h (holtvízi) |
| Férőhelyek száma | 400 fő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vén Duna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Vén Duna (ex. LV, ex. Szentendre, ex. Gulács) 1921-ben épített magyar személyhajó, melyet a DunaYacht Kft. üzemeltet a Dunán sétahajóként.
Története[szerkesztés]
Az eredetileg gőzüzemű csavaros személyhajót 1921-ben építették a Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.-nél az Al-Dunán hajózási vállalkozást működtető görög Sztathatosz testvérek számára. A vállalkozás azonban tönkrement, így helyette a hajót a másik öt testvérhajójával együtt a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. vásárolta meg, amely LV jelzéssel állította üzembe a Dunán. Az eredeti gőzgépe 260 LE teljesítményű volt. A második világháború kezdetéig főként a Budapest–Esztergom útvonalon közlekedett. 1941-től katonai feladatokra használták, főként a délvidéki Duna-szakaszon. A háború során, 1944-ben az óbudai Duna-ágban elsüllyedt.
A háború után, 1945-ben kiemelték és helyreállították. Ezután a Dunán üzemelt személyszállító gőzösként. 1966-ban az újpesti MAHART Hajójavító Üzemben felújították. A hajótestet kiszélesítették, a felépítményt átépítették és a gőzgépet Láng gyártmányú, 6 KNCR 80 típusú, 400 LE teljesítményű dízelmotorra cserélték. Az átalakítás nyomán a hajó 400 fő befogadóképességű lett. Az átépítés után átnevezték Szentendre névre, majd továbbra is a Dunán üzemelt személyhajóként.
1968-ban a Balatonra került. A tavon a hosszabb távú vonalakon (Siófok–Badacsony, Balatonkenese–Balatonföldvár) közlekedett, a Balaton legnagyobb hajói közé tartozott. A szintén a Balatonra került testvérhajóival, a Zebegénnyel és az Ercsivel együtt a 400 fős befogadóképessége után dunai 400-as néven is ismertek voltak ezek a hajók. Az 1970-es évek végén főgépcserén esett át, a Láng dízelmotort kelet-német, SKL gyártmányú 6NVD36A–1U dízelmotorra cserélték. 1991-ben újra átnevezték, ezúttal Gulács névre. 2004-ig használták a Balatonon, majd selejtezték. A főgépét akkor a BH–211-es elevátorhajóba építették be.
A hajót 2005-ben megvásárolta a DunaYacht Kft. és a Sión visszavontatták a Dunára. 2006–2010 között teljesen átépítették és modernizálták, visszakapta az SKL főgépét. A főfedélzetet kiszélesítették, egy részét ponyvával fedték. 2010-től ismét a Dunán állt üzembe sétahajóként Vén Duna néven.
Források[szerkesztés]
- A magyar hajózás nagy túlélői: a "Dunai 400-asok", 2014. február 24. Magyar Hajózásért Egyesület (hajocsavar.hu)
- A Vén Duna a Hajóregiszterben (hajoregsizter.hu)
További információk[szerkesztés]
- A hajót üzemeltető DunaYacht Kft. honlapja Archiválva 2014. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben