Vásárosnamény–Nyíregyháza-vasútvonal
| Nyíregyháza– Vásárosnamény vasútvonal |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám: | 116 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | Nyíregyháza–Vásárosnamény | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 58,2 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 60 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Nyírségben fekvő Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal a MÁV 116-os számú, egyvágányú, nem villamosított 58,2 km hosszú mellékvonala.
Tartalomjegyzék |
Történet [szerkesztés]
A Szabolcs vármegyei HÉV társaság által épített 61,3 km hosszú vasútvonalat 1904. december 13-án nyitották meg.[1] A vasútvonalat a Tisza árterületén, jelentéktelen mennyiségű földmunkával, síkvidéken vezették. A pálya 23,6 kg/fm tömegű, 9 méter hosszú „i” jelű sínekből épült, 2,40 méter hosszú talpfákkal. 1912-ben épült meg a csatlakozó Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal, így Baktalórántháza elágazó állomássá vált.
A vonalon 1939-1941 között teljes felépítménycserét hajtottak végre, amely során a talpfákat 2,60 méteresre, a síneket 24 méter hosszú, 34,5 kg/fm tömegű „c” jelű sínekre cserélték. A vonal jelentős hosszán napjainkban is az akkori felújítás során beépített felépítmény található meg. Nyíregyháza és Nyíregyháza külső között a helyi ipartelepek kiszolgálása miatt erősítették meg a pályát 48 kg/fm tömegű sínekkel, a faaljakon GEO leerősítéssel, 40 cm-es zúzottkő ágyazattal. Ezen felül csak a kritikus ívekben cserélték a síneket 48-as rendszerűre.
A legutóbbi átépítés a vonal utolsó állomásközét érintette, 2007 őszén építették át a Nyírmada és Vásárosnamény közötti nyíltvonalat, valamint Nyírmada állomás két vágányát 54-es rendszerű hézagnélküli pályára, rugalmas, SKL-3-as sínleerősítéssel, LX jelű betonaljakkal.[2]
Forgalom [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 177. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-311-4)
- ↑ Szemerey Ádám: A Nyírmada–Vásárosnamény állomásköz átépítése (pdf). Sínek Világa folyóirat 2008/3-4. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A(z) Vásárosnamény–Nyíregyháza-vasútvonal hivatalos menetrendje (pdf) mav.hu (Hozzáférés: 2011. december 17.)
|
||||||||||||||||
