Váry Gellért
| Váry Gellért | |
 | |
| Pollák Soma (Vác) felvétele (1880 körül) | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Meister Sándor |
| Cím | piarista |
| Született | 1843. február 3. Csongrád |
| Nemzetiség | magyar |
| Elhunyt | 1929. február 16. (86 évesen) Nyitra |
| Sírhely | Nyitra, régi városi temető |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Hivatal | novíciusmester (Vác) |
| Hivatali idő | 1878–1891 |
| Elődje | Való József |
| Utódja | Farkas József |
| Hivatal | generális asszisztens |
| Hivatali idő | 1904–1912 |
| Elődje | — |
| Utódja | Wagner Antal |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Váry Gellért témájú médiaállományokat. | |
Váry Gellért (Meister Sándor) (Csongrád, 1843. február 3. – Nyitra, 1929. február 16.) piarista szerzetes, novíciusmester, rendje generális asszisztense Rómában.
Élete[szerkesztés]
A gimnázium hat osztályát elvégezvén, 1858. szeptember 22-én a kegyesrendbe lépett. Tanulmányai és a tanári vizsgálat befejezése után 1862-től a tanári pályán működött. Ezen évben Meister családi nevét Váryra változtatta. Tanított 1863-ig Szegeden, Vácon, Pesten 1864-66-ban, Kecskeméten 1866-tól 1873-ig, Vácon 1873-tól 1892-ig; ez utóbbi helyen az újoncnövendékek mestere volt; az 1891-92. iskolai évben mint rendi kormányzó Nyitrára került.
Miután 1904-ben a Magyar Kegyestanítórend újból egyesült a rend többi részével (amelytől II. József intézkedése nyomán, 1781-ben szakadt el), őt küldték ki Rómába, hogy a rend egyetemes kormányzótanácsának tagjaként magyar és közép-európai ügyekkel foglalkozó kormánytanácsos (assisztens generális) legyen. A magyar és olasz piaristák szerzetesi fegyelme és életmódja közötti nagy különbségek miatt rendkívüli diplomáciai érzéket kívánó hivatalát 1912-ig látta el. Nyugalmazott tanárként a nyitrai rendházba költözött, és élete végéig ott élt, azután is, hogy a várost 1918-ban Csehszlovákiához csatolták.
A nyitrai városi temetőben nyugszik.
Írásai[szerkesztés]
Cikkei a Tanügyi Füzetekben (I. 1867. Tanuljunk-e görögül?), a Kecskeméti Lapokban (1873.. 7-9. sz. A szláv irodalom legrégibb emlékei), a Figyelőben (1876. Nemzetség és irodalom, 1877. Hazai irodalmunk klassikai elemei); az Uj Időkben (1876. A görögök szellemi utóélete); a Délibábban (1877. A bizánti műveltség szelleme, 1878. Három nagy költemény, műveltségtörténeti trilogia). a Magyar Koronában (1877. 88-102. sz. A Homeros-korabeli műveltség, 1878. 2-7. sz. A magyarság irodalmi fejlődése, 183-193. sz. A biblia és a klasszikusok).
Művei[szerkesztés]
- 1874 A kísértet. Írta Ivan Szergejevics Turgenyev (Turgeneff István; ford). Vác
- 1877 Huszonöt év a kegyesrend irodalmi életéből 1850–1875. Vác (ism. Irod. Szemle 7. sz.)
- 1879 Rajzolatok a görög műveltség világából. Vác
- 1879 A görög műveltség története. Vác
- 1881 A magyar műveltség képei. Vác (különnyomat a váczi főgymnasium Értesítőjéből)
- 1882 Árvalányhaj. Gyűjtemény a kegyesrendi költők műveiből. Mayer Ny., Vác
- 1883 Kalazanti Szent József, a kegyes tanítórend alapítója. Vác
- 1884 Az irodalom bölcselete. Vác
A Kisfaludy Társaságnál kéziratban maradtak fordításai: Caesar Cantu - Az olasz irodalom története és Demogeot: A francia irodalom története
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Mátrai János: A 100 éves Váry Gellért - Emlékbeszéd. Váci Hirlap 56/15, 1-2 (1942. február 21.)
- Mátrai János: Váry Gellért. Emlékbeszéd; s.n., Bp., 1942
- Léh István: Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
- Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
