Városi Sportcsarnok (Békéscsaba)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Városi Sportcsarnok
Kívülről
Kívülről
TelepülésBékéscsaba
CímBékéscsaba, Gyulai út 44.
Építési adatok
Építés éve1988
Megnyitás1988
Rekonstrukciók évei2006
Építési stílusA Római Colosseumra hasonlít
Felhasznált anyagokbeton, acél
Hasznosítása
Felhasználási területSportcsarnok, különböző rendezvények
TulajdonosBékéscsaba önkormányzata
Alapadatok
Alaprajzkör
Egyéb jellemzők
Emeletek száma3
Elhelyezkedése
Városi Sportcsarnok (Békéscsaba belső részének)
Városi Sportcsarnok
Városi Sportcsarnok
Pozíció Békéscsaba belső részének térképén
é. sz. 46° 40′ 57″, k. h. 21° 06′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 57″, k. h. 21° 06′ 48″
Térkép
SablonWikidataSegítség

A békéscsabai Városi Sportcsarnok egy multifunkcionális, mintegy 2300 férőhellyel rendelkező, modern sportcsarnok, Békés vármegye legnagyobb ilyen jellegű építménye, a Békéscsabai Előre NKSE otthona. A férőhelyek nagy része ülőhely.

Története[szerkesztés]

Békéscsabán nagyon sokáig gondot jelentett a megfelelő nagyságú sportcsarnok hiánya. Már a '70-es években is akut volt a probléma, lévén a város beltéri csapatai férfi és női kézilabdacsapatok, röplabda sokszor megfelelő terem hiányában a szomszédos városokban (Mezőberény), vagy nyílt pályán kellett játszaniuk, ami balesetveszélyes volt. Amikor a női kézilabdacsapat a '80-as évek elején felkerült a Nemzeti Bajnokság legmagasabb osztályába, akkor égetővé vált egy normál méretű kézilabdacsarnok felhúzása. Átmeneti jelleggel a 2. Számú Általános Iskola mellett lévő üres telken rohamtempóban, társadalmi összefogással a megye nagyvállalataival közösen 1982-re felépítettek egy akkoriban igen nagynak számító tornatermet.

Azonban a kézilabdacsapat állandó jó szereplése és a békéscsabaiak már-már hagyományosnak mondható sportok iránti rajongása miatt a terem rendszeresen kicsinek bizonyult. Ez megérlelte a város és a megye vezetőinek azt a döntését, hogy új, nagyobb csarnok kell a megyeszékhelynek.

Csehszlovákiai építőmérnökökkel kezdődött meg az építkezés, amit a római Colosseum mintájára kívántak megvalósítani. Az építkezés döntően állami forrásokból valósult meg, így ez lett a szocializmus időszak utolsó nagyobb beruházása Békéscsabán. 1988. március 19-én adták át a nagyközönségnek.

A '90-es évek közepétől leépülés volt tapasztalható, a jól felszerelt büfét leszerelték, a mérkőzéseken tapasztalható rendbontások miatt immáron az étterem sem üzemelt. Az építményre nem sokat költöttek, több minden eltűnt, vagy használhatatlanná vált.

A 2004-es női kézilabda-Európa-bajnokság rendezését Szeged nem vállalta, de a megüresedő helyre azonnal jelentkezett a város. Emiatt több átalakítást volt szükséges végezni a csarnokon, új korszerű eredményjelzőt kapott, felújították az öltözőket, új termeket, fogadóegységeket alakítottak ki. A falakat pár helyen visszavágták, hogy biztosítani tudják a pályától való megfelelő távolságot. A Sportcsarnok üzemeltetője és a város az EB lezárultával megvásárolta a pálya burkolatát, így a jövőben is alkalmas a csarnok akár világversenyek megrendezésére is.

2014-ben Európai Uniós forrásból, a KEOP keretében megvalósult a sportcsarnok energetikai korszerűsítése, amely több részterületet foglalt magában. Megvalósult a homlokzat hő- és tűzvédelmi célú szigetelése, a lapos tető hő- és vízszigetelése, a nyílászárók cseréje hőszigetelt üvegezésűekre – ezen belül a legfelső szinten, tűzriadó esetén automatikusan kinyíló, elektronikus vezérlésű füstmentesítő ablakok beépítésével –, 48 kilowatt teljesítményű fotovoltaikus rendszer telepítése, új szellőző rendszer kialakítása és a fűtés, illetve a használati melegvíz-ellátás korszerűsítése négy darab gáz-abszorpciós hőszivattyú és egy kondenzációs kazán üzembehelyezésével. Utóbbi megoldással megszűnt az a gyakorlat, hogy a Békés Megyei Kórház hőközpontjától vásárolják, gyakorlatilag távfűtésként a fűtési melegvizet a sportcsarnok számára. A belső terekben a meglévő radiátorok termosztatikus szabályozószelepekkel való felszerelése, a jelentős mértékben igénybevett kiszolgáló helyiségekben az elavult fénycsöves lámpatestek cseréje korszerűbb fénycsöves, illetve kompaktfénycsöves lámpatesekre, valamint a mellékhelyiségekben a meglévő izzós lámpatestek mozgásérzékelős kapcsolóval való kiegészítése valósult meg. [1]

2020 folyamán, a Modern Városok Program keretében megvalósult a sportcsarnok teljes belső felújítása. Ennek során – két elkülönülő projektütemben – megtörtént a hotelszobák strukturális felújítása és számuk bővítése, 24 órás recepció kialakítása, VIP helyiségek kialakítása, a folyosók, a lépcsőházak és a márványburkolatú előcsarnokok felújítása és részleges funkcióbővítése, a mellékhelyiségek korszerűsítése, akadálymentes mosdó kialakítása, valamint az orvosi rendelő és a konditerem áthelyezése és fejlesztése. Maga a csarnoktér is megújult, új közlekedési- és sportpadló létesítésével, kiegészítő padlószőnyegek beszerzésével, szabványos operatőri- és sajtóhelyek kialakításával, a lelátók burkolatfelújításával és a régi székek lila-fehér színezésű székekre történő cseréjével. A felújítás energetikai fejlesztést is jelentett, megtörtént a gépészeti rendszerek – radiátoros- és padlófűtés, elektromos légkondicionálás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, vákuumos csapadékvízelvezetés –, valamint az elektromos hálózatok – erőátvitel, világítás, gyengeáramú rendszerek – teljes korszerűsítése. Eszközbeszerzésekre is sor került. [2]

A belső felújítás befejezése és az edzések újraindulása után az új sportpadlóval gondok adódtak, egy vizsgálat szerint a kiegészítő lakkozás elmaradása miatt rések alakultak ki a szélén, ahová a takarítóvegyszer beszivárgott és felpúposította a padlót, ezzel balesetveszélyt jelentve. 2021 januárjában így sor került a padló utólagos javítására. [3]

2020-ban kezdődött a "Smart Grid I. ütem" elnevezésű városi energiahatékonysági projekt megvalósítása, melyet a Modern Városok Program keretében finanszírozott a kormány. A projekt során a sportcsarnok és a vívócsarnok mellett 2021 folyamán kialakításra került egy három különálló napelemparkparkból álló naperőmű, melynek összteljesítménye 1,3 MWp, valamint kialakításra került egy 2,4 MWh kapacitású és 1,2 MW teljesítményű, lítiumion-akkumulátoros villamosenergia-tároló, amely alkalmas rá, hogy a megtermelt, de fel nem használt áramot tárolja. A rendszert egy magyar fejlesztésű szoftver irányítja, a sportcsarnok és a vívócsarnok okos villanyóráiból szerzett információkból állapítja meg, mekkora az energiaszükségletük, és aszerint irányítja a létesítményekbe az áramot a tárolóból vagy a napelemekből. A rendszer arra is képes, hogy áramszünet esetén szigetüzembe állítsa a sportlétesítmények megtáplálását, ebben az esetben még akár 8 óráig is biztosítható a villamosenergia-ellátás oly módon, hogy közvetlenül az energiatárolóból nyerik az áramot a létesítmények. A rendszer egyúttal rendszeresen termelési és fogyasztási előrejelzést is készít. [4] [5]

2021-ben vette kezdetét a "Geotermikus hőhasznosítás Békéscsabán" elnevezésű, az ugyancsak a Modern Városok Programból finanszírozott városi energetikai projekt kivitelezése, amely igen jelentős a sportcsarnok és a vívócsarnok számára. A geotermikus termelőkút a Nádas soron, lényegében a stadion gyakorlópályái mögött lett kialakítva 2021 júniusa-augusztusa között, a hőközpont kivitelezése és a rendszer két visszasajtoló kútjának kialakítása pedig 2022-ben kezdődött a Gyulai úton elhelyezkedő sportcsarnok mellett. A kialakított távhőrendszer számos városi sportlétesítmény környezetbarát és gazdaságos fűtését fogja tudni biztosítani. Az érintett épületek a Kórház utcai stadion, az Előre Teniszklub, az Előre Székház, a Kórház utca folytatását képző Vandháti úton az Atlétikai Centrum és a vele egy területen működő Súlyemelőklub, valamint a közvetlenül a hőközpont mellett elhelyezkedő sportcsarnok és vívócsarnok, illetve kialakításra kerülnek a csatlakozások a leendő multifunkcionális sportcsarnok és a leendő versenyuszoda számára is.[6] 2023-ban a projekt határidejét előreláthatatlan ideig meghosszabbították, mivel olyan nélkülözhetetlen pótmunkák merültek fel, amik többlettámogatást igényelnének, azonban annak biztosításáról az önkormányzat nem hozott döntést, mely a kormányzati támogatás hiányának tudható be.[7]

Kihasználtsága[szerkesztés]

Az NBI-es női kézilabdameccseken kívül rendszeresen otthont ad NBII-es férfi kézilabdának, táncversenyeknek, kispályás focinak, különböző küzdősportoknak, gáláknak, expóknak, motokrosszversenyeknek. Sok békéscsabai középiskola is itt rendezi meg a végzős osztályai szalagavatóját is. Mivel megfelel minden nemzetközi feltételnek, ezért válogatott kézilabda-mérkőzéseket is rendeznek benne, rendszerint teltházzal,[8] ami ilyen esetekben 2500 szurkolót jelent.[9]

Korábban rendszeresen itt tartották a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádét, mielőtt a rendezvény helyszíne Gyulára került volna át. Ugyancsak a sportcsarnok, illetve annak környezete adott otthont a Csabai kolbászfesztiválnak 2019-ig, majd az azt követő évben a koronavírus-járvány miatt nem került megrendezésre, 2021-ben pedig már a CsabaPark rendezvényközpontban került csökkentett,[10] 2022-től pedig teljes üzemű megrendezésre[11]. A helyszín változásának oka egyrészt, hogy a CsabaPark kialakításának fő szempontja eleve a gasztronómiai- és egyéb nagyrendezvények megrendezhetősége volt, másrészt a sportcsarnok mellett kialakításra került naperőmű és geotermikus kutak jelentősen behatárolják a helyszín használhatóságát – továbbá a tervek szerint versenyuszoda és multifunkciós sportcsarnok, valamint ezek kiszolgó parkolóövezetei is a korábban a fesztiválok által használt telkek helyén kerülnek majd kialakításra.[12]

A sportcsarnok több busszal is megközelíthető: a Jaminából érkező 3K-es és 3V-s, a Linamar-tól érkező 8-as, a Tesco-tól érkező 8A-s és 8V-s, valamint a Lencsési lakótelepről érkező 17M busszal is.

Sporthotel[szerkesztés]

A csarnokon belül hotel is működik, ahol mintegy tizenhét kétágyas hotelszoba és egy négyágyas lakosztály található. Minden szobához fürdőszoba és előtér csatlakozik. A sportcsarnok menekülő lépcsőháza a hotelszobák kiszolgáló folyosójához kapcsolódik. A sportcsarnokban két vendégszoba is található, melyek elrendezésükben megegyeznek a hotelszobákkal.

Jegyzetek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Machalek István: A Békéscsabai Előre 75 év krónikája, Békéscsaba, 1987

További információk[szerkesztés]