Várna (Bulgária)

Várna (Варна)
A várnai strand
Várna címere
Közigazgatás
Ország	Bulgária
Megye	Várna
Rang	város
Alapítás éve	i.e. 570
Polgármester	Kiril Jordanov
Népesség
Teljes népesség	348 443 fő (2007) +/-
Népsűrűség	1 703 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	205 km²
Időzóna	CET, UTC+2
Elhelyezkedése
Várna Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 43° 13′ k. h. 27° 55′43.2166666667, 27.9166666667
Várna weboldala

Várna (bolgárul Варна) Bulgária harmadik legnagyobb városa. A Fekete-tenger partján fekszik, a hasonló nevű megye székhelye, fontos turisztikai célpont, kereskedelmi és kulturális központ. A magyarok számára Hunyadi János vesztes csatája révén ismeretes hely.

A várnai katedrális

Fekvése

Várna Fekete-tenger partján fekszik, a város legmagasabb pontja 80 méteren, a mészköves Frangen-fennsíkon található. Patkó alakban terül a Várnai-tó és a tenger által körülzárt délszaki növényzettől burjánzó területen. Húsz km hosszú homokos partja kiváló fürdőhely. Legismertebb nyaralóövezetei az Aranyhomok, Albena és a Napospart. Kedvelt kirándulóhely még a várostól 45 km-re északra fekvő egykori román királyi üdülőhely, Balcsik is.

Történelme

Ókor, középkor

Várna Európa egyik legrégebbi városa. Görög nekropolisza ma is megtalálható. Krisztus előtt 570-ben a milétosziak kereskedelmi lerakataként jött létre. Az ókorban Odessus volt a neve. A középkorban többször cserél gazdát a bizánciak és a bolgárok között. Az oszmán törökök először 1389-ben foglalták el, másodjára a magyarok számára végzetes várnai csata során 1444-ben.

A várnai csata

A szájhagyomány szerint, mikor II. Murád szultán a magyarok ellen vonult megfogadta, hogy ha legyőzi őket, akkor birodalma fővárosában, Bursa városában húsz dzsámit emel. A várnai csata során ugyan sikerrel járt, de visszatérve Anatóliába rájött, hogy magánvagyona kevés lenne húsz imaház felépítésére, helyette megalkotta Bursa mai ékességét a húszkupolás Ulu Dzsámit, amit a híres szúfi szent, Somuncu baba avatott fel.

II. Murád szultán miután 1440-re megszilárdította birodalma rendjét, haderejével Magyarország ellen fordult. Elsőként Nándorfehérvár elfoglalására tett kísérletet, de nem járt sikerrel. 1442-ben az Erdélyre törő seregei ismét vereséget szenvedtek. A keresztény Európa fellelkesült a győzelmeken és 1443-ban keresztes hadjárat megindítására vették rá a magyar uralkodót, melynek végső célja Drinápoly elfoglalása és a török Európából való kiűzése volt.

Ulászló király jelképes sírja (kenotáfiuma).

A keresztény sereg utolsó egységei november 9-én érték el a várost, mely a többi környékbeli erődökkel együtt megnyitotta kapuit a sereg előtt. A fáradt katonák a város falai előtt húzták fel sátraikat, melyek legalább másfél négyzetkilométeres területet borítottak el. A délutáni órákban feltűntek nyugatról az első török csapatok. Könnyűlovas akindzsik csoportjai nyargaltak a síkon, mögöttük pedig az egyre erősödő zaj és porfelleg jelezte a szultán seregének érkezését.

Hunyadi mivel jól ismerte a török a taktikát a csatarend felállításakor a rendelkezésre álló csapatokat viszonylag széles arcvonalon, több önállóan is harcolni képes csapatban állította fel. A török átkarolási kísérletek kivédésére a balszárny közvetlenül a Várnai tó partján fejlődött fel, öt önállóan vezetett mintegy 1000 fős bandériumban, zömében erdélyi vitézekből. A szárny parancsnoka Szilágyi Mihály volt…A hajnali órákban törökök is megkezdték az előrenyomulást. A ruméliai hadtest 25 00 harcosa Daud ruméliai beglerbég parancsnoksága alatt a tó és az út között, az anatóliai hadtest pedig Karadzsa anatóliai beglerbéggel az út és a hegy között vonult Várna irányába. Őket követte az úton a szultán kíséretében 10 000 janicsár és 3000 portai szpáhi…Gyakorlatilag mindkét török szárny megsemmisült, a szultán a csatatér elhagyását fontolgatta, de az egyik főembere maradásra bírta. Hunyadi tudta, hogy a török lovasság üldözését annak teljes szétveréséig folytatni kell, nehogy később újra rendeződve visszatérjenek a harcba. Az üldözés megkezdésekor azt kérte a királytól, hogy maradjon a csatatéren a középhaddal, de ne indítson támadást a janicsárok ellen. Azok ugyanis nem estek pánikba, hanem fegyelmezetten várták, hogy utolsó csepp vérükig védelmezzék a szultánt…Egy kis időre szabaddá vált a bejárat és a király vakmerőn bevágtatott. „Gospodar Murad!” kiáltott a szultán felé, de a janicsárok már körül is vették. Bár vitézül harcolt a gyalogosok megsebezték a lovát és amikor a földre zuhant Kodzsa Hizir janicsár levágta a fejét és azt lándzsára tűzve a szultánhoz küldte."

Ottomán és bolgár uralom

Az Oszmán Birodalom fennállása során Várna elsősorban a krími háború idején értékelődött fel. Az oroszok 1773-ban és 1828-ban is megostromolták. Várna 1878-ban került a bolgárok kezébe. Hanyatlásnak indult, mikor Dél-Dobrudzsa román kézre került.

Látnivalói

Leglátványosabb műemléke az ortodox katedrális, aminek az őse a 15. században épült, s a 17. században bővítették ki. A Dzsarnavara parkban egyébként állnak még egy ókori bazilika romjai is.

Várnai Régészeti Múzeum

Híresek Várna múzeumai is. Ilyen a Várnai Régészeti Múzeum, az aquarium és az 1984-ben létesített delfinárium, ami az építésekor a legnagyobb volt a világon. A város határában áll a várnai csata emlékparkja, ahol felkereshetjük I. Ulászló királyunk sírját.

Az Euxinográd palota

A várostól 8 km-re fekszik az Euxinográd palota, amit Ruplmayer, egy osztrák építész tervezett 1882-ben, s aminek a stílusa a francia kastélyok hangulatát idézi. Itt kiáltották ki az egyesített Bulgáriát 1885-ben. Parkjában 310 növényfajtát tekinthetünk meg.

Magyar vonátkozásai

Várna legfontosabb körútját I. Ulászlóról nevezték el (Bulevard Vladislav Varnenchik), második legnagyobb körútját Hunyadi Jánosról (Bulevard Yan Hunyad). I. Ulászló emlékére pedig 1924-ben mauzóleum-emlékparkot alapítottak.

Magyar turisták útibeszámolói

• „Várna Bulgária 3. legnagyobb városa, sok múzeummal, galériával, szép épületekkel, sok-sok sétálóutcával, egy nagy tengerparti parkkal (Primorski park) és egy teljesen be/kiépült tengerparttal. Talán nyáron a legnyüzsgőbb város, teli élettel, programokkal. Számunkra mégis Plovdiv maradt a kedvenc bolgár városunk. Nem is a sok turista miatt, hiszen többségében inkább bolgárok nyaralnak itt, de a sok, turistára specializálódott koldus, mindenhol átvágni akaró taxisok, lépten-nyomon szálláshelyet kínáló emberek el tudják rontani az ember kedvét…Este éled fel igazán Várna, rengeteg a szórakozóhely, szép az esti kivilágítás. Felteszek néhány éjszakai képet, amiket Ali csinált állvánnyal, nekem pedig őrködnöm kellett, nehogy valaki ellopja a fényképezőgéppel együtt.”

• „Várna belvárosi része teljesen más arcát mutatja napközben és esténként, de a legnagyobb kontraszt mégis a tengerparti rész és a város többi kerülete között figyelhető meg. A Szlivnica nevű sétálóutcán butikok, éttermek, kávézók sorakoznak, olasz fagylaltokat is pirulásra kényszerítő hűsítő édességeket kóstolhatunk az árusoknál, melyekért dekánként és nem gombóconként kell fizetnünk. Az éttermekben is slágernek számítanak a fagylaltos desszertek, torták az elengedhetetlen mézes palacsinta mellett a „ki tud kalapáccsal nagyobbat ütni” felnőttjáték is nagy népszerűségnek örvend. A bolgárok tudnak, és szeretnek is élni, ezt tükrözi minden mozdulatuk. Az utca végén jobbra indulva a Planetárium, az Aquarium és a Tengerészeti Múzeum található”.

• „Várna Bulgária harmadik legnagyobb városa. A rengeteg turistának, a szépen rendben tartott épületeknek és a számtalan teraszos vendéglőnek köszönhetően Várna a legnyugatiasabb hangulatú város címet is megkapta. Várna önmagában is szép és kellemes hely, széles sugárutakkal, régi hatalmas épületekkel és hatalmas zöld területekkel. Akkor is érdemes tehát több napot eltölteni itt, ha egyébként kifejezetten tengerparti nyaralásra készülünk”.

Sport

A labdarúgás nagy népszerűségnek örvend a városban, a Cserno More hazai mérkőzéseit több ezer helyi szurkoló látogatja.

Testvérvárosai

• Oroszország, Novoszibirszk

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 

Külső hivatkozások

• Várna leírás, fotógaléria, English