Budapest I. kerülete
| Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert ahhoz képest, amilyen fontos témát tárgyal, vállalhatatlan, katasztrofális állapotban van. |
| Budapest I. kerülete | |||
| Elhelyezkedése Budapesten belül | |||
|
|||
| Egyéb elnevezés: Várkerület | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Budapest | ||
| Városrészek | Gellérthegy (egy része) Krisztinaváros (egy része) Tabán (egy része) Vár Víziváros (egy része) [1] |
||
| Irányítószám | 1011-1016 | ||
| Polgármester | dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 24 528 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Rangsorban | 22. | ||
| Népsűrűség | 7394 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3,41 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 29′ 50,85″, k. h. 19° 02′ 17,32″ | |||
| é. sz. 47° 29′ 50,85″, k. h. 19° 02′ 17,32″ | |||
| Budapest I. kerülete weboldala | |||
Budapest I. kerülete Budapesten a Duna jobb partján, Budán fekvő kerület.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Északon Budapest II. kerülete, nyugaton a XII. kerület, délen a XI. kerület, míg keleten a Duna által az V. kerület határolja.
Történelem [szerkesztés]
Önkormányzat és közigazgatás [szerkesztés]
Budapest I. kerületének polgármestere Nagy Gábor Tamás, aki 1998 óta negyedik ciklusát tölti a kerület élén.[3] Alpolgármestere Jeney Jánosné.[4]
A képviselő-testület összetétele:[5][6]
| Párt | 2006 | 2010 | Jelenlegi képviselő-testület | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz–KDNP | 14 | 10 | |||||||||||
| MSZP | 8[7] | 2 | |||||||||||
| LMP | – | 1 | |||||||||||
| Jobbik | – | 1 | |||||||||||
| MDF | 1 | – | |||||||||||
A kerületben görög, német, örmény és szlovák nemzetiségi önkormányzat működik.[8]
Infrastruktúra [szerkesztés]
Közlekedés [szerkesztés]
Közösségi közlekedés [szerkesztés]
A kerületben található Budapest egyik vasúti fejpályaudvara, a Déli pályaudvar. Közvetlenül a kerülethatáron túl fekszik a széna téri elővárosi autóbusz-pályaudvar.
Az I. kerületet érinti az M2-es metróvonal három budai állomása (Déli pályaudvar, Széll Kálmán tér – közigazgatásilag a szomszédos II. kerület területén, de a kerülethatár közelében –, Batthyány tér). A Batthyány téren található a szentendrei hév végállomása is, kikötőjét pedig érinti a D11-es, D12-es és a D13-as hajójárat is.
A Vízivárost a 19-es és a 41-es, a Krisztinavárost a 18-as villamos szolgálja ki, amelyek a Döbrentei tértől délre találkoznak. A kerület nyugati határán, az Alkotás úton halad az 56-os és az 59-es villamos, de a Széll Kálmán térről induló 4-es és 6-os villamos is kiszolgál kerületi igényeket.
A kerület területén ezen kívül számos helyi autóbusz-viszonylat is közlekedik. A Vízivárost szeli át a 39-es és a 86-os busz; a Krisztinavárost az 5-ös, a 105-ös és a Naphegyet feltáró 178-as; a Tabán és a Gellérthegy határán halad a 8-as, a 112-es és a 239-es; a Gellérthegyet a 27-es, a Várat pedig a 16-os, a 16A és a 116-os szolgálja ki. A kerület határán, az Alkotás úton is több buszjárat (21-es, 21A, 102-es, 139-es) halad, több másiknak (11-es, 111-es, 160-as, 260-as) pedig a Batthyány tér a belső végállomása.
Kultúra [szerkesztés]
Oktatási rendszer [szerkesztés]
A kerületi önkormányzat fenntartásában három óvoda (Vízivárosi Óvoda, Brunszvik Teréz Óvoda, Naphegyi óvoda; összesen hat telephellyel), három általános iskola (Batthyány Lajos Általános Iskola, Budavári Általános Iskola, Lisznyai Utcai Általános Iskola), három gimnázium (Kosztolányi Dezső Gimnázium, Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Toldy Ferenc Gimnázium), egy zeneiskola (Farkas Ferenc Zeneiskola), valamint egy nevelési tanácsadó és logopédiai intézet működik.[9] Ezen kívül több egyházi oktatási-nevelési intézmény is található a kerületben (Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium, Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium).
A Gellérthegyen működik a Mathias Corvinus Collegium.
Kulturális intézmények [szerkesztés]
Múzeumok [szerkesztés]
- Aranysas Patikamúzeum
- Budapest Történeti Múzeum
- Hadtörténeti Múzeum
- Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
- Magyar Nemzeti Galéria
- Mátyás templom gyűjteménye
- Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
- Tabán Emlékkiállítás és Dokumentációs Központ
- Zenetörténeti Múzeum
Helyi média [szerkesztés]
- Krisztinavárosi TV
- kerületi újság: Várnegyed
Népesség [szerkesztés]
| Lakosságszám | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1910 | 40 909 | — |
| 1920 | 43 318 | 0,57% |
| 1930 | 41 630 | −0,40% |
| 1941 | 41 436 | −0,04% |
| 1949 | 32 478 | −3,04% |
| 1960 | 44 086 | 2,78% |
| 1970 | 46 631 | 0,56% |
| 1980 | 41 097 | −1,26% |
| 1990 | 34 778 | −1,67% |
| 2001 | 25 914 | −2,67% |
| 2011 | 24 158 | −0,70% |
A 2011-es népszámlálás alapján a kerületnek 24 158 lakosa volt. A lakosságszám az 1970-es népszámláláson érte el csúcspontját 46 631 főt, azóta folyamatosan csökken. 2011-ben a népsűrűség 7 084 fő/km² volt.
A kerület korszerkezete idősebb a budapesti átlagnál, a gyerekkorúak (0 és 14 év között) mindössze a lakosság 10,2%-át alkotják (a budapesti átlag 12,2%), míg a 65 év felettiek a lakosság 25,9%-át, aminél csak a 12. kerületben magasabb az idősek aránya (a budapesti átlag 18,8%).
Budapest, I. kerületének a korfája 2011-ben:
| Nemzetiség | 2001 | 2011 2 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fő | %1 | Fő | %1 | |||||||||
| Magyar | 23,781 | 97.87% | 19,509 | 97.92% | ||||||||
| Roma | 29 | 0.12% | 37 | 0.19% | ||||||||
| Német | 120 | 0.49% | 348 | 1.75% | ||||||||
| Egyéb | 368 | 1.51% | 893 | 4.48% | ||||||||
| Nem válaszolt | 1,616 | 4,234 | ||||||||||
| Teljes népesség | 25,914 | 24,158 | ||||||||||
| 1 A kérdésre válaszolók közül 2 Több nemzetiséget is meg lehetett jelölni | ||||||||||||
A 2011-es népszámlálás szerint a budapesti kerületek közül az I. kerületben a legalacsonyabb a romák aránya. A kerületben viszonylag jelentős számú német és orosz nemzetiségű ember él.
Turizmus [szerkesztés]
Épített örökség [szerkesztés]
Sport [szerkesztés]
Testvérvárosok [szerkesztés]
A Budavári Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatait elsősorban a közép-európai országok fővárosainak belvárosi kerületeivel, valamint határon túli magyar városokkal alakította ki. A kerület testvérvárosai a következők:
Bécs I. kerülete, Ausztria
Capestrano, Olaszország
Carouge, Svájc
Lendva, Szlovénia
Marlow, Anglia
Prága I. kerülete, Csehország
Pozsony I. kerülete, Szlovákia
Regensburg, Németország
Székelyudvarhely, Románia
Zenta, Szerbia[12]
Képgaléria [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat
- ↑ Budapest I. kerület. Magyarország Helységnévtára 2012. KSH, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 12.)
- ↑ Polgármester (magyar nyelven). Budavári Önkormányzat. (Hozzáférés: 2012. október 24.)
- ↑ Alpolgármester (magyar nyelven). Budavári Önkormányzat. (Hozzáférés: 2012. október 24.)
- ↑ BUDAPEST I.ker. települési választás eredményei (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2006. november 22. (Hozzáférés: 2012. október 24.)
- ↑ Budapest I. települési választás eredményei (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. december 20. (Hozzáférés: 2012. október 24.)
- ↑ közös listán az SZDSZ-szel
- ↑ Nemzetiségi önkormányzatok 2010-2014. (magyar nyelven). Budavári Önkormányzat. (Hozzáférés: 2012. október 24.)
- ↑ Oktatási intézmények (magyar nyelven). Budavári Önkormányzat. (Hozzáférés: 2012. október 24.)
- ↑ Nemzeti statisztikai hivatalok által kiadott adatok, népszámlálások
- ↑ http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01
- ↑ Testvérvárosaink (magyar nyelven). Budavári Önkormányzat. (Hozzáférés: 2012. október 24.)
Források [szerkesztés]
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
További információk [szerkesztés]
- Hivatalos honlap (magyar, angol, német)
- Az I. kerület irányítószámai
- Légifotó galéria az épületekről
- Az I. kerület múltbéli érdekességei
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
-

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest I. kerülete témájú médiaállományokat.

