Várad
| Várad | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Baranya |
| Kistérség 2012-ig | Szigetvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kiss István[1] |
| Irányítószám | 7973 |
| Körzethívószám | 73 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 117 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 14,75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Várad
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Várad
Pozíció Baranya megye térképén
|
|
| é. sz. 45,97452°, k. h. 17,74562° | |
Várad község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben, Szigetvártól délre, Hobol és Bürüs között.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Váradot 1332-ben említették először a pápai tizedjegyzékben Vorad néven, mint a Hahótiak birtokát. A későbbiekben a Dombai, majd a Bakonyai családok birtoka lett.
A török időkben e település is elnéptelenedett és csak a 18. században népesült be újra, mikor református magyarok érkeztek a községbe.
Birtokosai voltak még a Rindsmaul, Czindery, Wenckheim és Andrási családok is.
A z 1910-es népszámláláskor 302 magyar lakosa volt, ebből 113 római katolikus, 189 református volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A 2001 évi népszámláláskor 138 lakosa volt, 2008 január elsejei adatok szerint 109 lakos élt a településen.
Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című művében 1851-ben írta a településről: „Várad, magyar falu, Somogy vármegyében, az Ókor mellett, utolsó postája Szigetvár, 128 református lakossal. Bírja Czindery László.”
Források [szerkesztés]
- ↑ Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
