Vándorgalamb
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Kihalt Kihalás ideje: 1914        iucn3.1 |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Ectopistes migratorius (Linnaeus, 1766) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vándorgalamb témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vándorgalamb témájú médiaállományokat. |
A vándorgalamb (Ectopistes migratorius) a madarak (Aves) osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó kihalt faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Kanada és az Amerikai Egyesült Államok északkeleti részén volt honos. Telelni Mexikóba és Kubába vonult.
[szerkesztés] Kihalása
A faj az északi területekről délre vonult, végig egész Észak-Amerikán, napi 160 kilométert is megtett naponta a több milliós csapat. Az amerikai őslakosok vadásztak rájuk, de a hatalmas pusztítást az Európából érkezettek mérték rájuk. 1896-ban még egy 250 000 madárból álló sereghez riasztották a vadászokat, 1899-re egyetlen vadon élő példány sem maradt belőlük. Az utolsó madár, egy Martha nevű példány 1914 szeptemberében pusztult el a cincinnati állatkertben. A madarat kitömték és a washingtoni Smithsonian Institution-ben állították ki.
|
[szerkesztés] Megjelenése
A vándorgalamb hossza 30-42 centiméter, szárnyfesztávolsága 34-44 centiméter volt. Feje és háta szürkéskék volt, nyaka és torka sötétrózsaszín. Testalja túlnyomórészt fahéjbarna színben pompázott, farkaljánál fehérbe hajlott. A két nem ugyanúgy nézett ki, de a tojó valamivel kisebb méretű és fakóbb színű volt. Hosszú és vékony farka szürkéskék színű. Szeme vöröses volt. Vékony, fekete csőrével csipegette fel a földről a magokat és a diókat. Vörös lábán, fekete karmok ültek.
[szerkesztés] Életmódja
A vándorgalamb nagyon társas, költöző madár volt. Hatalmas rajokban élt és költött. A vándorgalamb a fán töltötte az éjszakát, de táplálkozni mindig lejött a földre. Tápláléka fán termő gyümölcsök, magok, de földigiliszták és rovarok is.
[szerkesztés] Szaporodása
A párzási időszak márciustól májusig tartott. A laza fészket bokorra vagy fára építette a galambpár. A fészekaljban csak egy tojás volt. A kotlás 14 napig tartott, és a szülők felváltva ültek a tojáson. A fióka csukott szemmel kelt ki, és mindkét szülő etette. A fiatal vándorgalamb 14 naposan vált röpképessé.
[szerkesztés] Vándorgalamb a szépirodalomban
A vándorgalamb legismertebb irodalmi ábrázolása James Fenimore Cooper Bőrharisnya c. regényében olvasható, itt az állatok oktalan pusztítása a telepesek féktelenségének következménye, egyben jellemzésük kelléke. Bőrharisnya (Natty Bumpoo) elítéli a természeti javak öncélú felhasználását. Bár Cooper regényét (s vele a Nagy indiánkönyvet) a kortársak bírálták túlzott idealizmusuk miatt, a faj alig több mint fél évszázaddal később bekövetkezett végleges eltűnése ezt az idealizmust igazolta.
[szerkesztés] Források
- www.Foek.hu - kihalt gerincesek
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
