Változatlan alakú szófajok a román nyelvben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk a román nyelv változatlan alakú szófajaival foglalkozik, alaktani szempontból, és részben funkcióikat is tárgyalja, a hagyományos nyelvtan szemlélete szerint.


Román nyelv
 m • v • sz 

Tartalomjegyzék

Határozószók (adverbe) [szerkesztés]

Osztályozásuk [szerkesztés]

A határozószókat több szempontból lehet osztályozni. Két fontosabb kritérium :

  • Eredetük szerint :
    • határozószókként a latinból örökölt vagy más nyelvekből átvett határozószók : cam ’körül-belül’, ieri ’tegnap’, mereu ’folyton’, tocmai ’éppen’
    • más szófajhoz tartozó szavakból képzett határozószók : român ’román’ → românește ’románul’, cruce ’kereszt’ → cruciș ’keresztben’, a se târî ’kúszni’ → târâș ’kúszva’
    • szófajváltás útján:
– határozószókként használt melléknevek. Erre a melléknév egyes szám hímnemű alakját alkalmazzák. A módhatározószók többsége ilyen: Are un palton călduros. ’Meleg kabátja van.’, de S-a îmbrăcat călduros. ’Melegen öltözött fel.’
– határozószókként használt főnevek. Ezek lehetnek névelő nélküliek : supărat foc ’nagyon mérges’ (szószerint ’tűzmérges’), beat turtă ’tökrészeg’, Vine luni. ’Hétfőn jön.’; vagy határozott névelősök : De obicei vine lunea. ’Hétfőn szokott jönni.’ (minden hétfőn), Vara e foarte cald. ’Nyáron nagyon meleg van.’
  • Jelentésük szerint a román határozószókat is úgy osztályozzák, mint a magyarokat: helyhatározószók, időhatározószók, módhatározószók stb.
  • A körülmény közvetlen vagy közvetett kifejezése szerint vannak :
    • nem névmási határozószók (adverbe nepronominale) (a legtöbb), amelyek közvetlenül fejezik ki a helyet, időt, módot stb.
    • névmási határozószók (adverbe pronominale) (aránylag kevés), amelyek névmási tövekből származnak és a névmásokhoz hasonlóan viselkednek, azaz olyan szavakat helyettesítenek, amelyek közvetlenül, határozott vagy határozatlan módon fejeznek ki körülményeket. Osztályozásuk is hasonló a névmásokéhoz :
– mutató határozószók (adverbe demonstrative): acolo ’ott, oda’; aici ’itt, ide’; acum ’most’; atunci ’akkor’; așa ’így, úgy’; încoace ’ide, errefelé’, încolo ’oda, arrafelé’
– kérdő határozószók (adverbe interogative): când ’mikor’, cum ’hogyan’, încotro ’hova’, unde ’hol’
– viszonyító határozószók (adverbe relative) – a kérdőkkel azonosak
– határozatlan határozószók (adverbe nehotărâte): altundeva ’máshova’; cândva ’valamikor’; cumva ’valahogy’; odată ’egyszer’; oricând ’akármikor’; oricum ’akárhogy’; oriunde ’akárhol, akárhova’; undeva ’valahol, valahova’; uneori ’néha, olykor’. Az ori--al képzettek egyben viszonyító határozószók is.
– tagadó határozószók (adverbe negative) : nicăieri, niciunde ’sehol, sehova’; nicicând, niciodată ’soha’; nicicum ’sehogy’
  • Mondattanilag is több szempontból lehet osztályozni a határozószókat:
    • A határozószók lehetnek mondatrészt kifejezők (a nagy többségük) és tagolatlan mondatot alkotók : da ’igen’, ba da ’de igen’, nu ’nem’, ba nu ’dehogy(is)’, nicidecum ’semmiképpen’.
    • A legtöbb határozószó lehet más határozószó, főnév vagy névmás alárendelője (prea departe ’túl messze’, departe de casă ’messze a háztól’, departe de mine ’messze tőlem’), miközben egyes határozószók csak alárendeltek lehetnek: chiar ’éppen’, mai ’még’, numai ’csak’, totuși ’mégis’.
    • Egyes határozószóknak lehet állítmányi funkciójuk: desigur ’persze’, firește ’természetesen’, poate ’talán’. Példa mondatban : Poate că vin și eu. ’Talán eljövök én is.’ A határozószók nagy többsége viszont nem lehet állítmány.

Amint látható, a román nyelvtanban a határozószók kategóriájába tartoznak azok a szavak is, amelyeket a magyar nyelvtanban módosítószóknak neveznek : (de)sigur ’persze’, eventual ’esetleg’, nici ’sem’, oare ’vajon’, poate ’talán’ stb.

A határozószók fokozása [szerkesztés]

Általában a módhatározó szókat lehet fokozni, és egyes időhatározó szókat. A román nyelvtanban a következőképpen mutatják be a fokozást:

Középfok:

  • a mód nagyobb mértéke: Câinele fuge mai repede decât oaia. ’A kutya gyorsabban fut, mint a birka.’
  • a mód azonos mértéke: Câinele fuge tot așa de / tot atât de / la fel de repede ca pisica. ’A kutya ugyanolyan gyorsan fut, mint a macska.’
  • a mód kisebb mértéke: Câinele fuge mai puțin repede decât calul. ’A kutya kevésbé gyorsan fut, mint a ló.’ (kevésbé használt)

Felsőfok:

  • viszonylagos felsőfok:
    • a mód legnagyobb mértéke: Ghepardul fuge cel mai repede dintre toate animalele. ’A gepárd fut a leggyorsabban az összes állat közül.
    • a mód legkisebb mértéke: Melcul merge cel mai puțin repede dintre toate animalele. ’A csiga jár a legkevésbé gyorsan az összes állat közül.’ (kevésbé használt)
  • kizárólagos felsőfok: Ghepardul fuge foarte / tare / extraordinar de repede. ’A gepárd nagyon / rendkívül gyorsan fut.’

Határozószós szerkezetek [szerkesztés]

  • Ige + határozószó
A határozószó közvetlenül is, és elöljárószó közvetítésével is kötődhet az őt alárendelő igéhez. Általában egyazon határozószónak különböző jelentése van elöljárószóval és anélkül: Locuiesc jos. ’Lent lakom.’ – Șade pe jos. ’A földön/padlón ül.’; Scriu acasă. ’Haza írok. – Scriu de acasă. ’Hazulról írok.’; Vine curând. ’Hamarosan jön.’ – A plecat de curând. ’Nemrég ment el.’ Olykor viszont elöljáróval is a határozószónak ugyanaz a jelentése, mint elöljáró nélkül. Ekkor a két szó határozószó értékű szókapcsolatot alkot: abia/de-abia ’alig’, curând/în curând ’hamarosan’.
  • Határozószó + melléknév vagy határozószó
A legtöbb ilyesfajta szerkezetet a de elöljáróval alkotják (atât de frumos ’olyan szép’, suspect de bine ’gyanúsan jól’), de másokat elöljáró nélkül: cam bolnav ’kissé beteg’, prea scump ’túl drága’.

Elöljárószók (prepoziții) [szerkesztés]

Az elöljárószók szószerkezetek és mondatok alkotására szolgálnak, bővítményeket kötve az ezeket alárendelő szavakhoz.

Formailag lehetnek:

  • egyszerűek, azaz egy szóból állók: spre ’felé’, din ’-ból/-ből’
  • összetettek: de lângă ’melletti’, ’mellől’
  • elöljáró értékű szókapcsolatok, amlyek elöljárószó(k)ból és más szófajhoz tartozó szóból (szavakból) állnak: în loc de ’helyett’, împreună cu ’-val/-vel együtt’

Összeköthetnek:

  • főnevet főnévvel vagy névmással: satul dintre munți ’a hegyek közötti falu’, monstrul din el ’a benne lakozó szörny’
  • melléknevet főnévvel vagy névmással: băiatul nebun după muzică ’a zenebolond fiú’, bărbatul îndrăgostit de ea ’a belé szerelmes férfi’
  • melléknevet szupinumban álló igével: bun de mâncat ’evésre alkalmas’
  • igét főnévvel vagy névmással: Vorbesc cu Victor / el. ’Viktorral / Vele beszélek.’
  • igét határozószóval: Biletul a fost valabil până astăzi. ’A jegy máig volt érvényes.’
  • igét főnévi igenévvel: Insista pentru a mă convinge. ’Azért erősködött, hogy meggyőzzön (engem).’
  • igét szupinumban álló igével: A rămas de stabilit termenul. ’Hátramaradt a határidő rögzítése.’

A fontosabb elöljárós szószerkezetek és mondatok a következőknek felelnek meg a magyar nyelvben:

  • -i képzővel ellátott névutós szószerkezet: casa dintre copaci ’a fák közötti ház’
  • névutóval összekötött ige és főnév vagy névmás: A venit după meci. ’A mérkőzés után jött.’
  • névszóraggal összekötött ige és főnév vagy névmás: A ieșit din casă. ’Kijött a házból.’
  • főnévből képzett jelzős szószerkezet: locuitor de la munte ’hegyi lakos’
  • jelzős ősszetett szó: casă de piatră ’kőház’

Minden elöljárószónak megvan a maga esetvonzata.

Mergea către oraș. ’A város felé ment.’
Poți veni cu oricine. ’Akárkivel jöhetsz.’
bijuterie de argint ’ezüstékszer’
fată de la oraș ’városi lány’
Vorbește despre tine. ’Rólad beszél.’
băiatul din casa vecină ’a szomszéd házból való fiú’
ușa dinspre stradă ’az utca felőli ajtó’
Merg după pâine. ’Kenyérért megyek.’
Rămâi în cameră! ’Maradj a szobában!’
Vino la mine! ’Gyere hozzám!’
Du-te lângă copac! ’Menj a fa mellé!’
A fost fidel până la moarte. ’Haláláig hű volt.’
O iubește pe maică-sa. ’Szereti az anyját.’
Ne întâlnim pe la ora cinci. ’Öt óra körül találkozunk.’
Fă-o pentru mine! ’Tedd meg értem!’
Dă-mi telefon peste o oră! ’Hívj fel egy óra múlva!’
Venea spre noi. ’Felénk jött.’
Pisica e sub masă. ’A macska az asztal alatt van.’
N-am nicio influență asupra colegilor. ’Nem vagyok semmiféle hatással a kollégákra.’
Ei luptă contra poluării. ’Ők a szennyezés ellen harcolnak.’
Orașul se întinde de-a lungul râului. ’A város a folyó mentén terül el.’
Ce este deasupra ultimului etaj? ’Mi van az utolsó emelet fölött?’
Ursul a ieșit dinapoia copacului. ’A medve a fa mögül jött elő.’
N-am obiecții împotriva proiectului. ’Nincs kifogásom a terv ellen.’
Mașina e în fața casei. ’A kocsi a ház előtt van.’
Am venit înaintea lui Paul. ’Paul előtt jöttem.’
  • Három elöljárószó a részeshatározó esetet vonzza. Mind a három jelentése ’köszönhetően’: A reușit datorită / grație / mulțumită părinților săi. ’A szüleinek köszönhetően sikerült neki.’

Kötőszók (conjuncții) [szerkesztés]

A román kötőszóknak ugyanaz a funkciójuk, mint a magyar kötőszóknak.

Formailag lehetnek:

  • egyszerűek, azaz egy szóból állók: sau ’vagy’, deoarece ’mivel(hogy)’
  • összetettek: ca să ’hogy’
  • kötőszó értékű szókapcsolatok, amelyek egymástól különböző szófajokhoz tartozó szavakból állnak: ci și ’hanem’, de aceea ’ezért’, ca și cum ’mintha’

Funkciójuk szempontjából vannak:

  • mellérendelő kötőszók:
Ai primit ordin, așadar trebuie să pleci. ’Parancsot kaptál, tehát el kell menned.’
N-am câine, ci pisică. ’Nem kutyám van, hanem macskám.’
Nu ninge, dar e frig. ’Nem havazik, de hideg van.’
N-ai făcut nimic rău, deci nu sunt supărat pe tine. ’Nem tettél semmi rosszat, tehát nem haragszom rád.’
Plec fie azi, fie mâine. ’Vagy ma, vagy holnap megyek el.’
Eu sunt inginer, iar soția mea e actriță. ’Én mérnök vagyok, feleségem pedig színésznő.’
Știu englezește, însă nu știu nemțește. ’Tudok angolul, viszont nem tudok németül.’
Nu vin nici azi, nici mâine." ’Nem jövök se ma, se holnap.’
Vii cu mine, ori / sau rămâi aici? ’Velem jössz, vagy itt maradsz?’
  • alárendelő kötőszók:
Am venit ca să te ajut. ’Azért jöttem, hogy segítsek neked.’
A spus că mă așteaptă. ’Azt mondta, hogy megvár.’
Dacă vrei, merg cu tine. ’Ha akarod, veled megyek.’
Mai lucrează, deși este pensionar. ’Még dolgozik, bár nyugdíjas.’
Te cred, fiindcă te cunosc. ’Hiszek neked, mert ismerlek.’
E așa de obosit, încât nu poate adormi. ’Olyan fáradt, hogy nem tud elaludni.’
Așteaptă până mă întorc! ’Várj, amíg visszajövök!’
E imposibil să nu vină. ’Lehetetlen, hogy ne jöjjön el.’

Indulatszók (interjecții) [szerkesztés]

A leggyakoribb román indulatszók:

alo! ’halló!’
aoleu! ’jaj!’
au! ’juj!’
bravo! ’éljen!, bravó!, jól van!’
ei! ’ejnye!, hát!, na!, no!’
hai! ’gyere, gyerünk!’
hei! ’hé!’
ia! ’nosza!’
poftim! ’tessék!’
oh! ’ó!’
vai! ’jaj!’

Forrás [szerkesztés]

  • Avram, Mioara [2001]: Gramatica pentru toți (Nyelvtan mindenkinek). Humanitas, Bukarest

Irodalom [szerkesztés]

  • Farkas Jenő [2007]: Román nyelvtan. Palamart Kiadó, Budapest
  • Farkas Jenő [2005]: Román nyelvvizsga írásbeli feladatok. Palamart Kiadó, Budapest
  • Guțu Romalo, Valeria et al. [2005]: Gramatica limbii române I, Cuvântul (A román nyelv nyelvtana I, A szó). Editura Academiei Române, Bukarest

Lásd még [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Változatlan_alakú_szófajok_a_román_nyelvben&oldid=13200029”