Vállalkozási szerződés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A polgári jogban a vállalkozási szerződés egy olyan szerződés, amely alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.[1] A vállalkozó valamely eredmény elérése vállal kötelezettséget, a vállalkozási szerződés eredménykötelem.

A vállalkozási szerződés kötelező tartalmi elemei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vállalkozási szerződés csak akkor jön létre, ha a felek legalább a következőkben megállapodnak: meghatározzák a szolgáltatás tárgyát, annak mennyisége és minősége figyelembevételével. A műszaki leírásban rögzítik a fontosabb adatokat, mely általában a szerződés melléklete. A felek a szolgáltatást műszaki tervekre és költségvetésre utalással is meghatározhatják. Meg kell határozni a vállalkozói díj összegét, valamint a teljesítési határidőt.

Ajánlattétel a vállalkozási szerződés megkötésére[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vállalkozói szférában olykor előfordul, hogy egy-egy megrendelés elnyerése érdekében a vállalkozók részletes terveket, ajánlatot készítenek, amely alapján a megrendelő kiválasztja a legmegfelelőbb vállalkozót. Maga a megrendelő vagy a megrendelést elnyert vállalkozó is utóbb felhasználja azokat a terveket, amelyeket más vállalkozók nyújtottak be a megrendelőnek. Amennyiben a felek megállapodása az ellenkezőjét nem írja elő, a megrendelő a részletes ajánlatot díjazás nélkül szabadon felhasználhatja. A vállalkozó által adott ajánlat általános ajánlati kötöttséget von maga után, feltéve, hogy ezt a vállalkozó az ajánlat megtételekor nem zárta ki.

A vállalkozó költségviselése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vállalkozó a munkát a saját költségén végzi el, a megrendelő nem köteles a költségek előlegezésére. A megelőlegezett költségeket a vállalkozói díjban fogja visszakapni.

Megjegyzendő, arra nem kötelezhető a vállalkozó hogy ne kérjen előleget. A nagyszámú körbetartozások egyenesen megkövetelik gyártási előleg kérését. A gyártási előleg felosztása a jól bevált 60-30-10% os alapon működik.

  • 60% előleg
  • 30% helyszínre szállításkor (részteljesítéskor)
  • 10% beszerelés (átadás)

Alvállalkozó igénybevétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. Amennyiben a megrendelő azt kívánja, hogy a vállalkozó személyesen végezze el a munkát, úgy ezt a vállalkozói szerződésben külön ki kell kötni. A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el, jogosulatlan igénybevételéért pedig felelős a vállalkozó minden olyan kárért is, mely anélkül nem következett volna be. Az alvállalkozó megjelenése csak a vállalkozó és az alvállalkozó között létesít jogi kapcsolatot, a megrendelő és az alvállalkozó között nem. A megrendelővel szemben a vállalkozó lesz kötelezett.

A megrendelő utasítási joga, a vállalkozó figyelmeztetési kötelezettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vállalkozó a munkát a megrendelő érdekében, annak elképzelései szerint végzi. A vállalkozó a munkát a megrendelő utasításai alapján köteles elvégezni. A megrendelő utasítási joga azonban nem terjedhet ki a munka megszervezésére, nem teheti a vállalkozó számára a szerződés teljesítését terhesebbé. Fontos, az, hogy a Ptk. 392§. (1) bekezdésében megjegyzi, hogy a felek ezektől a rendelkezésektől eltérhetnek, tehát itt diszpozitív a Ptk.-beli rendelkezés.

A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti, gátolja. A vállalkozó felelősséggel tartozik azokért a károkért, amelyek az értesítés elmulasztásából származnak. (Ez a rendelkezés kógens, kötelező, a felek semmilyen egyező akarattal nem térhetnek el, és nem is zárhatják ki)

Előfordulhat, hogy a megrendelő alkalmatlan anyagot bocsát a vállalkozó részére azzal, hogy használja fel a vállalkozás teljesítésére, illetve a megrendelő utasítási jogának gyakorlása során célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad a vállalkozónak. Ezekben az esetekben a vállalkozó köteles figyelmeztetni a megrendelőt. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot,a vállalkozó a szerződéstől elállhat. A vállalkozó tehát jogszabálynál fogva, ex lege elállásra jogosult, e jogát a (Ptk. 320§.) alapján-a megrendelőhöz intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. A szerződés felbontása esetében tehát a (vállalkozási)szerződés), megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal (ex tunc) szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.(Ptk. 319.§ (3)bek.) Azonban vannak azonban olyan szerződéstípusok, amelyek esetében az eredeti állapot visszaállításának lehetetlensége miatt fogalmilag kizárt a szerződések felbontása, ezért ezek a szerződések csak a jövőre nézve szüntethetők meg, ebbe a körbe tartozik a vállalkozási szerződés, amennyiben a a már teljesített szolgáltatás kizárólag munkával elérhető eredmény létrehozása. A hangsúly a teljesített szolgáltatáson van a vállalkozó részéről .Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezen esetben a jogszabály a fél (megrendelő) szerződésszegése miatt elállási jogosultságot ad a másik fél (vállalkozó) részére. Abban az esetben, ha a vállalkozó nem kezdte meg a munkát, és nem hozott létre eredményt, a szerződés hatálya alatt, az elállás felbontó jogkövetkezménye érvényesül.(Ptk.320§.) Óriási különbség, hogy léteznek azok a jogszabályokon alapuló elállási jogosultságok, jogcímek amik a másik csoportba tartoznak, amikor a jogszabály az egyik fél szerződésszegése nélkül biztosít elállást a másik félnek, ide sorolható a Ptk.395.§ (1) bekezdés.

Amennyiben a vállalkozó nem áll el a szerződéstől, úgy a kapott anyaggal vagy a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. Nem teheti meg a vállalkozó, hogy eltérjen a megrendelő utasításaitól: vagy eláll a szerződéstől vagy utasítás szerinti munkavégzést gyakorol.

A vállalkozónak tilos elvégezni a megrendelőtől kapott utasítás szerint vagy a rendelkezésre bocsátott anyaggal a munkát, ha az jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne.

A munkahely átadása a vállalkozó részére[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amennyiben a vállalkozónak a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell elvégeznie, megrendelő kötelessége, hogy a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsássa. A vállalkozó a munkavégzést mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő ennek a kötelezettségének nem tett eleget. Ha a megrendelő a kötelességét megadott határidőn belül nem teljesíti, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.

Amennyiben ugyanazon a a helyen több vállalkozó tevékenykedik a megrendelő a munkának gyors és gazdaságos befejezése érdekében köteles megteremteni a vállalkozók közti összehangolt tevékenykedés feltételeit,a vállalkozók kötelesek a tevékenységüket összehangolni.

A megrendelő ellenőrzési joga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megrendelőnek joga van ahhoz, hogy ellenőrizze a vállalkozó munkáját és a felhasználásra kerülő anyagokat. Jogszabály vagy a felek megállapodása az ellenőrzést kötelezővé teheti. Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít, eltakar és ezután az ellenőrzés a munka egyes részének elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles előzetesen megfelelő időben a megrendelőt a beépítésről értesíteni. Amennyiben a megrendelő az értesítés ellenére elmulasztja az ellenőrzést, később a beépített munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak megtéríti.

A vállalkozás tárgyának átadása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vállalkozás azáltal tekinthető megvalósultnak, hogy a vállalkozó átadja a vállalkozás tárgyát a megrendelőnek. A felek a szolgáltatás átadásakor közösen kötelesek elvégezni azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. A próba lefolytatásához szükséges feltételeket a megrendelő - a vállalkozó költségére - biztosítja, míg a próbát a vállalkozó végzi el.

A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást megadni. A megrendelő mindaddig nem köteles díjat fizetni, amíg a vállalkozó a tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, feltéve, hogy annak hiányában a szolgáltatott dolog rendeltetésszerű használatba nem vehető.

A vállalkozó szellemi alkotásának védelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amennyiben a megrendelő a vállalkozás során új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, azt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti.

A vállalkozói díj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. A vállalkozói díj esedékességére vonatkozó szabályok az alvállalkozó díjigényére is kiterjednek, tehát az alvállalkozó díjkövetelése arra tekintet nélkül esedékes, hogy a vállalkozó az alvállalkozói díjat is magába foglaló vállalkozási díjat mikor kapja meg a megrendelőtől. Előfordulhat, hogy a vállalkozó a szerződésben meghatározottaknál drágább anyagot használ fel vagy többletteljesítményt nyújt. Ilyenkor csak akkor emelkedhet a vállalkozói díj, ha a felek a vállalkozói szerződést a vállalkozó díj vonatkozásában kifejezetten vagy ráutaló magatartással módosították.

A vállalkozót a vállalkozási díj biztosítására törvényes zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, melyek a vállalkozási szerződés következtében kerültek a birtokába.

  • Amennyiben a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős és
    • 1. a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.
    • 2. a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra sem tarthat igényt.
    • 3. a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, amelyet a felszabadult időben máshol keresett, vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.

A kárveszélyviselés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kárveszélyviselés alatt azon károkért való helytállást értjük, amelyek bekövetkeztéért senkit sem lehet felelőssé tenni. A megkezdett illetve a befejezett de még át nem adott mű tekintetében a kárveszély a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályok szerint oszlik meg a megrendelő és a vállalkozó között.

A vállalkozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult mű újbóli előállítására, a megrendelő pedig annak átvételére nem köteles.

A szerződés megszűnése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vállalkozási szerződés megszűnését illetően két megszűnési oknak van az általános szabályokhoz képest nagyobb jelentősége.

A megrendelő elállása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. Az elállás megszünteti a szerződést, így az eredeti állapotot kell helyreállítani. A vállalkozási szerződés elállásánál a bíróság bármelyik fél kérelmére a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, amikor a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, ezt a nemzetgazdaság érdeke vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja.

Amennyiben a megrendelő a szerződéstől azért állt el, mert a teljesítési határidő előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelőnek már nem áll érdekében, a megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet.

Amennyiben a munka végzése során a körülmények arra engednek következtetni, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött határidő sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.

Lehetetlenülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A teljesítés lehetetlenné válása a jövőre nézve szünteti mega szerződést. A vállalkozó díjigénye a lehetetlenülés egyes vétlen eseteitől függ, melyeket a vállalkozói díjról szóló alfejezetben kerültek részletezésre.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nochta Tibor, Kovács Bálint, Nemessányi Zoltán: Magyar polgári jog Kötelmi jog Különös rész, Dialóg Campus Kiadó, 2. kiadás, 2012, Budapest-Pécs, ISBN 978-963-7296-58-1

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1959. évi IV. törvény 389. §