Ursitz József
| Ursitz József | |
| Született | 1911 Etes |
| Elhunyt | 2010 (98-99 évesen) Petőfibánya |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | bányamérnök |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1962) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ursitz József (Etes, 1911 – Petőfibánya, 2010) Kossuth-díjas bányamérnök, kiváló feltaláló, a Mátraaljai Szénbánya Vállalat osztályvezetője, főmérnöke.
Életútja[szerkesztés]
1927-ben a salgótarjáni kőszénbányában inasként, majd lóvezetőként dolgozott. 1929-től csatlós, majd csillés, 1933-tól segédvájár. Később Pernyepusztán (Petőfibányán) lett csapatvezető vájár.[1]
1945 után munka mellett tanult, szakérettségit tett, majd a szakszervezeti iskola után elvégezte a Közgazdasági Egyetemet, majd az Állami Műszaki Főiskolát. A mérnöki diploma megszerzése után Pécsre került, ahol a megyei pártbizottság ipari osztályán dolgozott, majd Komlón lett bányaigazgató.[1]
Részt vett a sztahanovista mozgalomban. Kiemelték, az 1950-es években a Szovjetunióba és más szocialista országokba küldték tanulmányútra.[1]
1954-től a Mátraaljai Szénbánya Vállalat osztályvezetője, fejlesztőmérnöke, végül főmérnöke lett.[1]
1959-ben frontfejtések biztosítására alkalmas hidraulikus páncélpajzsot tervezett,[2] amiért 1962-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.[3]
Családja[szerkesztés]
Apai ágon sváb felmenői voltak, a család az 1870-es években költözött Stájerországból Magyarországra.[4]
Díjai[szerkesztés]
1955-ben a Bányászat Kiváló Dolgozója címmel jutalmazták, 1956-ban a Munka Érdemrendet és a Bányász Szolgálati Érdemrendet kapta meg. 1961-ben a Kiváló Feltaláló Díj arany fokozatával, 1967-ben a Honvédelmi Érdeméremmel ismerték el. 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet és a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozták neki.[3]
1962-ben megkapta a Kossuth-díj II. fokozatát, az indoklás szerint „a bányászat műszaki fejlesztése érdekében végzett kísérletező, kezdeményező, újító munkájáért, valamint az »önmozgó páncélpajzs« alkalmazásának bevezetéséért”.[3]
2012-ben Petőfibánya község díszpolgári címmel ismerte el tevékenységét.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Pethő 2003 198–199. o.
- ↑ Pipacs
- ↑ a b c Darvasné–Klement–Terjék 1988
- ↑ Pethő 2003 198. o.
- ↑ Petőfibánya Község Díszpolgára. Mi újság Petőfibányán?, III. évf. 4. sz. (2012. december)
Források[szerkesztés]
- ↑ Darvasné–Klement–Terjék 1988: Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. 362. o. ISBN 963-05-4420-2
- ↑ Pethő 2003: Pethő László: A rendszerváltás óta folyó munkáskutatások néhány eredményéről. In.: Munkástörténet – Munkásantropológia. Szerk. Horváth Sándor, Pethő László, Tóth Eszter Zsófia. Budapest: Napvilág. 2003. 195–202. o. ISBN 963-9350-16-8
- ↑ Pipacs: Ursitz József (100%): „Hidraulikus páncélpajzs frontfejtések biztosítására” [szabadalmi oltalom], ügyszám: UI-44, lajstromszám: 147637, a bejelentés napja: 1959. május 14., Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – Elektronikus kutatás: Szabadalmi leírás (pdf)