Ursinus (ellenpápa)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ursinus szócikkből átirányítva)
Ursinus
Ellenpápa
Uralkodási ideje
366367
Életrajzi adatok
Elhunyt 384 után

Ursinus ellenpápaként vonult be az egyháztörténelembe. 366 és 367 között maradt hivatalában. Ellentmondásos és homályos pontifikátusa messze a jövőbe mutató tendenciákat tartalmazott a pápaság történetében.

Életéről, származásáról szinte semmit sem tudunk. Ez betudható annak is, hogy sem a világi sem az egyházi hatalom nem támogatta őt. Még egészen fiatalon Rómába került. Keresztény családból származott és az akkoriban száműzött Liberius pápa mellé állt. Hamarosan a pápa egyik első diakónusává vált. Így amikor 366-ban meghalt Liberius, joggal várhatta, hogy megválasztják. Akkoriban még csak a római egyházmegye választhatott pápát, de mindenki, aki az egyházmegyében élt. Így történt ez akkor is. A nép és az alsó papság Ursinust támogatta, de a császári hatalom és a felső osztályok II. Félix egyik követőjét, Damasust támogatták. A zsinaton a két fél nem tudott egyességre jutni, így mind a két egyházi méltóságot megválasztották a keresztény nyáj legfőbb pásztorává. A választás után mégis feszült légkör ülte meg a várost. 366 októberében már összecsaptak Ursinus és Damasus hívei, és hamarosan egész Róma felfordult. A város prefektusainak komoly feladatot jelentett megfékezni a forrongó népet. Végül Damasus győzött, és egyedül ő vette fel a pápai tisztséget.

A harcok elülni látszottak, amikor Damasus követői megtámadták Ursinus embereit, akik között szörnyű vérfürdőt rendeztek. A 137 emberi életet kioltó éjszaka után Róma prefektusai Galliába száműzték Ursinust, a biztonság érdekében.

Gall tartózkodása alatt Ursinus nem adta fel pápai ambícióit. 367 szeptemberében a császár engedélyével ismét visszatérhetett a fővárosba. Újult erővel vetette bele magát az egyházi vitákba, ám Damasus hatalma akkorra már annyira megerősödött, hogy hamarosan ismét el kellett hagynia a várost. 378-ban I. Damasus pápa egy zsinaton kitagadta őt az egyházból, és megerősítette magát a pápai hatalomban. A krónikák szerint Ursinus haláláig áskálódott Damasus ellen, de sikertelenül. 381 körül halt meg.