Urkund
Urkund (Urkony, Örkény) Anonymus szerint Tonuzoba besenyő törzsfő fia volt.[1] Nevének eredete az erkin türk méltóságnév.[2]
Tonuzobát Taksony fejedelem hívta be az országba, hogy szövetségeseként katonai erejét határvédelemre használhassa a 955-ös augsburgi vereség utáni időszakban. Népének zömét a nyugati határon a mosoni kapunál telepítette le ekkor valószínűleg Taksony, ami ekkor nyugatabbra volt, mint a későbbi Magyar Királyság határa.[3]
A besenyők közül a talmácsok törzse jött be főleg – az ő törzsfőjük lehetett Tonuzoba –, ezeknek helynevei megtalálhatók Morvaországtól (Tlumačov) Stájerországig (Tillmitsch).[4] A nyugati határra telepített besenyőket Urkund ellenőrizhette, valószínű (egyik) szálláshelyének nevét őrzi a Fertő melletti Urkony puszta őrzi.[1]
Az Örkény nemzetségről feltételezhető, hogy Urkundtól ered.
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Györffy György. 8 / Géza belső rendje., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Györffy György. A magyar törzsnevek és törzsi helynevek., Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó Budapest 1997. ISBN 963-506-108-0
- ↑ Györffy György. 4 / Kalandozás és életforma-változás., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Györffy György. 7 / Géza külpolitikája., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
