Urbinói Vénusz

Urbinói Vénusz
Művész	Tiziano (1538)
Típus	olajfestmény
Magasság	119 cm
Szélesség	165 cm
Múzeum	Uffizi Galéria
Település	Firenze

Giorgione: Alvó Vénusz (1510 körül)

Manet másolata az Urbinói Vénuszról (1856)

Manet: Olympia (1863)

Előtérben balra az Urbinói Vénusz, jobbra fent a Medici-Venus Zoffany festményén, Uffizi Galéria Tribuna terme, 1772 körül

A firenzei Uffizi Galériában őrzött Urbinói Vénusz c. festményt 1538-ban festette Tiziano Vecellio az urbinói herceg számára Velencében.

Alvó Vénusz

A kép nem előzmény nélkül való, mivel Tiziano mestere, Giorgione festette meg az Alvó Vénuszt, amelyet korai halála miatt nem tudott befejezni. Velencében, Girolamo Marcello házában pihent az aktkép 1525-ig.

Szabadban, tájháttér előtt velencei fiatal mezítelen hölgy szunnyad egy drapérián egyik karjára dőlve. Alakja az antik márványszobrokról ismert kivételesen arányos formákra emlékeztet. A tájat Tiziano fejezte be, talán még a drapériát is ő festette az aktképhez. Ártatlanság és nyugalom sugárzik Giorgione Alvó Vénuszából.

Urbinói Vénusz

Tiziano Urbinói Vénusza erőteljesebb érzékiséget, tisztaságot és várakozást sugároz. A kép dinamizmusát növeli az enteriőr; az ágy vörös bársonyával és fehér drapériájával éles kontrasztot alkot az akt meleg színe; a pompás szobában a háttérben két szolgáló készíti elő a fiatal hölgy ruháit, az ablakon át kéken, aranyosan ragyog az ég és a lagúna színei látszanak. Egymást követő időben (1530, 1538) került napvilágra Giorgione Alvó Vénusza és Tiziano Urbinói Vénusza. A műértő kortársak Tiziano Vénuszát találták kifejezőbbnek, de a műértői közvélemény azóta is váltakozva részesíti előnyben Tiziano vagy Giorgione Vénuszát. Sokan sejtetni vélik, hogy az antik kultúra hatásán túl Tiziano e képének dinamizmusa, elrendezése, koloritja a manierista stílus előfutára lenne, mások tagadják ezt, s teljességgel odakötik Tizianót az érett reneszánszhoz, a cinquecento festészetéhez.

Olympia

Számos későbbi nagy festőre gyakoroltak hatást Georgione és Tiziano aktfestményei, köztük volt Velázquez, Goya és Édouard Manet. Mind közül talán legnevezetesebb Manet Olympiája, Manet le is másolta pályakezdésekor Tiziano Urbinói Vénuszát, mire 1863-ban megalkotta saját először hírhedt, majd híres Olympiáját, amelynek stílusa már egyenesen az impresszionizmusba vezetett. E képen nem az érzékiség, hanem a pénzért kapható szépség és titok kap fő szerepet, ennek szimbóluma az akt bal kézfejének nyitott ujjai, amelyek a titkot igyekeznek elfedni, a háttérben levő fekete szolgáló és fekete macska is titkot sejtet, vadonatúj stílusban, az impresszionizmus stílusában.

Összefoglalás

Az nem lehet kétséges, hogy mindhárom Vénuszra hatott Itália földjén addig legszebbnek számító Medici Vénusz szobor, látták ezt a kortársak és utódaik is. Előszeretettel állították ki egy teremben a XVIII. században a Medici-Vénuszt és Tiziano Urbinói Vénuszát. A Medici Vénusz szobor európai egyeduralmát majd csak a Louvre-ban 1820-ban kiállított Milói Vénusz döntötte meg, de az már egy másik történet.

Az elemzett művek adatai

1. Tiziano Vecellio: Urbinói Vénusz (1538) (olaj, vászon, 119 x 165 cm), Galleria degli Uffizi, Firenze
2. Giorgione: Alvó Vénusz (1510 körül) (olaj, vászon, 108,5 x 175 cm), Zwinger, Drezda
3. Édouard Manet másolata Tiziano Urbinói Vénuszáról (1856) (24 x 37 cm)
4. Édouard Manet: Olympia (1863) (olaj, vászon, 130,5 x 190 cm), Musée d’Orsay, Párizs
5. A Medici-Venus szobor (Eredetije Kr. e. 3. századból; 1,53 m magas) Galleria degli Uffizi, Firenze

Források

• Az érett reneszánsz. (Historia del Arte, tomo 6.) Budapest : Corvina, 1986. Giorgione: Alvó Vénusz lásd 114. o.; Tiziano: Urbinói Vénusz lásd 142-143. o. ISBN 963-13-2250-5

További információk

• Tizian Urbinói Vénuszáról, angolul
• Daniel Arasse: Festménytalányok (Typotex Kiadó, 2010, ISBN 978 963 279 110 4)
• Daniel Arasse: Festménytörténetek (Typotex Kiadó, 2011, ISBN 978 963 9664 51 7)

Kapcsolódó szócikkek

• Medici-Venus
• Uffizi Galéria Tribuna terme