Urbán Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Urbán Gyula
Született1938. május 24. (85 éves)
Székesfehérvár
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársadr. Lux Judit spanyol tanár, egyetemi docens.
Foglalkozásaíró, költő, rendező

SablonWikidataSegítség

Urbán Gyula (Székesfehérvár, 1938. május 24. –) magyar író, költő, bábrendező.

Élete[szerkesztés]

Édesapja, a római katolikus biharkeresztesi születésű Urbán Gyula (19041978) erdőmérnök,[1] kultúrmérnök, apai családja a Monyoki báró Urbán család, édesanyja, nemes Ódor Mária, aki baracskai kisnemesi földbirtokos család sarja volt.[2][3][4] Anyai nagyszülei nemes Ódor Lajos (1861–†?), baracskai közbirtokos és Pál Julianna voltak. Anyai ősapja, a református vallású nemes Ódor Péter (1758-1808) elköltözött Pátkáról Baracskára, ahol 1800. január 16.-án feleségül vette a helyibeli nemes Szőke Erzsébet (1766-1828) kisasszonyt. Ágnes (1844–†?) voltak.[5][6] Anyai dédszülei nemes Ódor Pál (1832–†?), baracskai földbirtokos, és Naszályi Erzsébet asszony (18361928) voltak.[7]

1963-ban végzett a prágai Károly Egyetem rendező-dramaturg szakán.

1963-1992 között az Állami Bábszínház rendezője volt. 1969 óta a Magyar Rádiónak ír és rendez gyermekdarabokat. 1975-től a Magyar Televízió számára is készít gyermekdarabokat. 1979-1980 között Venezuelában volt vendégprofesszor, majd Dániában tanított esztétikát és babjátékot. 1992-től a Budapest Bábszínház rendezője.

Felesége, dr. Lux Judit spanyol tanár, egyetemi docens, akinek az apai nagyapja dr. Lux Gyula (18841957) tanár, nyelvész, a dobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója volt; anyai dédapja dr. Mikosevics Kanut (1860-1916), országgyűlési képviselő volt.

Színházi munkái[szerkesztés]

Szerzőként[szerkesztés]

  • Hupikék Péter (1962, 1965, 1986, 2003) (rendező is)
  • A kacsalaki rejtély (1966, 1970, 1982, 2000) (rendező is)
  • A tetőn dolgoznak! (1970)
  • Aki néző akar lenni (1971)
  • Kompozíció (1972) (rendező is)
  • Tündér Ilona (1973)
  • Les petits riens (Kis semmiségek) (1975) (rendező is)
  • A két kicsi pingvin (1977-1978, 1984)
  • Falun (1980) (rendező is)
  • Itt a piros, hol a piros! (1983)
  • Kaméleon (1984)
  • La Campanella (1986) (rendező is)
  • Szerelmi álmok (1986) (rendező is)
  • Minden egér szereti a sajtot (1987, 1994, 1997, 2004-2006, 2008, 2010) (rendező is)
  • Az állatok farsangja (1989)
  • Betlehem ajándéka (1992) (rendező is)
  • A nagy bújócska (1993) (rendező is)
  • Karnevál (1993) (rendező is)
  • Párnamesék (1997) (rendező is)
  • Rosszcsont Peti kalandjai (1999, 2005) (rendező is)
  • Sampucli, az irigy perselymalac, avagy az árva nagyanyó (2006, 2010) (rendező is)
  • Ilyenek az állatok (2010) (rendező is)

Színészként[szerkesztés]

  • Fazekas Mihály: Lúdas Matyi....
  • Arany János: Toldi....Ajtónálló
  • Balázs-Szilágyi: A fából faragott királyfi....A fából faragott
  • Becht: A kispolgár hét főbűne....Impresszárió

Rendezőként[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Hangjátékok[szerkesztés]

  • Röffencs, az irigy perselymalac (1975)
  • Minden egér szereti a sajtot (1975)
  • Ping és Pong, a két kicsi pingvin
  • Cérnababa
  • Olgeborge kapitány
  • Tündér Ilona

Művei[szerkesztés]

  • Apokrif krónika (versek, 1970)
  • Családi vadászat (versek, 1974)
  • Centi (gyermekregény, Tarbay Edével, Marék Veronikával, 1977)
  • Centi barátai (gyermekregény, Tarbay Edével, Marék Veronikával, 1980)
  • Jelentések könyve (kisregény, 1990)
  • Dávid (versek, 1991)
  • Levelek egy pusztuló kertből (regény, 1993)
  • Bováriné én vagyok (novellák, 1999)
  • A tengerkék színű kiskutya története; Ulpius-ház, Bp., 2014
  • Kolumbusz utolsó utazása (versek)
  • Úrvacsora (versek)

Díjai[szerkesztés]

  • A Magyar Köztársasági Érdemkereszt (1998)
  • Séd Teréz gyűrű (2013)
  • A LEGJOBB RENDEZŐ (Jakarta)
  • A LEGJOBB RENDEZŐ (Jereván)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]