Unna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Unna
Unna Alter Markt.jpg
Unna címere
Unna címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kormányzati kerület Arnsberg
Kerület Unna
Alapítás éve 1032
Polgármester Werner Kolter (SPD)
Irányítószám 59423, 59425, 59427
Rendszám UN, LÜN
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 59 015 fő (2012) +/-
Népsűrűség 667 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 88,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Unna (Németország)
Unna
Unna
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 32′, k. h. 7° 41′Koordináták: é. sz. 51° 32′, k. h. 7° 41′
Unna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Unna témájú médiaállományokat.

Unna város, 67.000 ember otthona Észak-Rajna-Vesztfália területén, Németországban. Ez a város ad helyet az Unna járásnak.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Unna egy régi sókereskedelmi útvonalon található, Dortmund központjától 15 km-re (8 mérföldre).

Városszerkezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Unna részei:

Massen és Königsborn ipari és bányászati ​​terület, a többi terület vidékies jellegű.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Unna történelme során nagyon sok háború, járvány, és tűzvész pusztított.

A neolitikus korban már lakott terület volt, azonban később Hellweg városrészévé vált. A név először egy 1032-es egyházi dokumentumban szerepel. A következő néhány száz évben a város többször is harcolt, leégett több alkalommal le is égett. A 14. században a város gazdag lett, ez 1952-ben ásatások során talált nagy mennyiségű aranypénzből is megállapítható. Az érmék különböző országokból származnak, és úgy gondolják, hogy 1375 körül temették el az ott felfedezetteket. A 15. század közepén a város jelentős kereskedelmi központtá nőtte ki magát. 1597-ben több mint a lakosság mintegy fele meghalt a pestisjárvány során.

A 17. század elején a város többször gazdát cserélt vallási háborúk miatt, majd 1666-ban Poroszország fennhatósága alá került.

A lakosság létszáma 2500 főre nőtt a 19. században, 1900-ban pedig 15.000 főre. A régi városrészben sok favázas épület épült a 16. és a 19. század között.

Unna mezőgazdasági alapú város volt egészen a 19. századig, amikor már ipari jellegű lett. A szénbányászat 1870-ben kezdődött, az ipar függött tőle.

A második világháború után a bombázást túlélő kézművesek elkezdték helyreállítani az itt lévő sérült épületeket.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Unna rendezi a legnagyobb olasz fesztivált Észak-Olaszországban kétévente. Hasonlóan a többi német városhoz, Unnában készítenek hagyományos növényi italt, a "Herting Porter"-t, amelyet a város kapujánál árulnak a városba látogató turistáknak.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]