Ulama

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy sinaloai ulamajátékos

Az ulama egy ősi eredetű labdajáték, melyet Mexikó Sinaloa államában ma is játszanak, háromféle változatban is. Ez a világon az egyik legrégebbi, ma is űzött sport.[1][2]

Eredete[szerkesztés]

Az ulama a prehispán korból származó mezoamerikai labdajátékból alakulhatott ki, melynek navatl nyelvű nevéből, az ullamaliztli szóból (jelentése: gumilabdajáték[3]) származik a sport neve. Ennek a mezoamerikai labdajátéknak, melynek sem pontos eredetét, sem pontos szabályait nem ismerjük, legalább 700 (más forrás szerint 1200[4]) pályáját tárták már fel régészek a mai Mexikó területén, a délebbi közép-amerikai országokban, sőt, még a mai Arizona és Új-Mexikó államokban is, azonban arra nincs bizonyíték, hogy ezeken a pályákon magát az ulamát is játszották volna. Azt sem tudjuk, hogy vajon volt-e valamiféle rituális vagy vallási jelentése egy-egy ulama-mérkőzésnek.[1]

A játék[szerkesztés]

A mai ulamát három változatban játsszák, ezekben mind a pálya mérete, mind az egy-egy csapatban szereplő játékosok száma, mind a labda tömege különböző, de a fő eltérés abban van, hogy melyik testrésszel vagy milyen eszközzel megengedett a labda érintése.

Az első változat főként Mazatlán, Escuinapa, Concordia és Rosario községekben terjedt el. Két 4+1 fős csapat játssza egy 50–65 méter hosszú, 4 m széles pályán egy 4 kg tömegű tömör gumilabdával, melyet a játékosok csak csípőjükkel érinthetnek (kivétel a kezdődobás: ezt kézzel kell elvégezni). A játék célja, hogy a labda leessen az ellenfél térfelén és ne jusson túl a térfelet lezáró vonalon. A csípőn kívül minden más testrésszel való érintésért az ellenfél kap pontot (vagyis ravitot).[5] Elvileg a játék addig tartana, amíg valamelyik csapat elér egy bizonyos pontszámot (ebben a változatban leggyakrabban 8 pontot), ezért a mérkőzés bármennyi ideig tarthat (feljegyeztek 8 napig tartó összecsapást is), de ma már 2 óra után mindenképpen lefújják a meccset és az a csapat nyer, amelyiknek több pontja van éppen.

A pontszámítás történhet úgy is, hogy nem nulláról számítják a pontokat, hanem kezdetben minden csapat kap ugyanannyi egységet és ebből vonnak le folyamatosan.

A pálya (taste vagy taxte) középen ketté van osztva egy analco nevű vonallal (melynek mentén helyezkedik el az egy vagy két játékvezető, a veedor), szélét pedig a chivos nevű vonal jelöli ki. A négy-négy pályán levő játékos (tahure) négy különböző feladatot lát el: a male hozza játékba a labdát, a malero a felezővonal környékén játszik, a chivero hátul, a topador pedig az, aki reagál a male „lövésére”. Ezenkívül minden csapatban van még egy ötödik ember is, a golpeador, aki nem lép be a pályára, csak annak végénél helyezkedik el.

A másik két változatot Sinaloa középső és északi községeiben (Angostura, Guasave, Ahome, Salvador Alvarado és Sinaloa) játsszák inkább: ezekben vagy alkarral, vagy egy fából készült, két kézzel fogott, 5–7 kg-os ütővel lehet érinteni a labdát. Mindkettőre jellemző, hogy a pálya sokkal hosszabb (120 m) és keskenyebb (1,2–1,4 illetve 2,4–3 m), a gumilabda pedig jóval könnyebb (körülbelül 500 illetve 750 grammos). A csapatok 3-4 játékosból állnak, ritkábban kettőből. Az alkaros változatban (melyet nők is előszeretettel játszanak[6]) általában 9 pontig kell elmenni, de amikor az egyik csapat eléri az 5-öt, térfélcsere van, az ütős változat 16 pontnál ér véget, térfélcserére pedig 8 pontál kerül sor.[1][2][7]

Védőfelszerelés[szerkesztés]

Mindegyik változatra igaz, hogy hagyományosan a játékosok testfelületének legnagyobb részét nem borítja ruha, de azon testrészeiket, melyekkel a labdát ütik vagy más okból védelemre szorulnak, ráerősített gyapot- és bőrkötések, ruhadarabok védik, de a játék esetenként így is okozhat veszélyes sérüléseket. Természetesen ma már vannak, akik nem a hagyományt követve, sportcipőben, sapkában, pólóban és rövidnadrágban is játsszák az ulamát.[4]

Az alsónadrágra egy szarvasbőrből készült lágyékvédőt erősítenek és egy széles bőrövet (úgynevezett chimalét) viselnek. Az alkarral ütős játékban alkarjukra egy 1–3 cm széles, 3 méter hosszú gyapotszalagot tekernek, valamint térdvédőket és egy szarvasbőrből készült combvédőt (cuerát) vesznek fel.[7]

Források[szerkesztés]

  1. a b c Ulama, la supervivencia de un juego prehispánico en Sinaloa (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 18.)
  2. a b El Juego del Ulama (spanyol nyelven). [2013. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 18.)
  3. 'Pok-Ta-Pok', los héroes y dioses prehispánicos se enfrentan en tu celular (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 18.)
  4. a b Análisis tridimensional del Ulama de cadera, el juego de pelota de origen prehispánico (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 18.)
  5. YouTube-videó (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 18.)
  6. Ulama, el juego de pelota prehispánico que sobrevive en Sinaloa (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 18.)
  7. a b Az ulama leírása a Federación Mexicana de Juegos y Deportes Autóctonos y Tradicionales oldalán (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 18.)