Ukrajna földrajzi fekvése

Ukrajna elhelyezkedése

Ukrajna (ukránul Україна) Kelet-Európa egyik állama sajátságos természetföldrajzi és gazdaságföldrajzi jellemzőkkel.

Földrajzi fekvése

Ukrajna a kezdő, Greenwichi délkörtől keletre, Eurázsia nyugati részén, Európa keleti felében, az egyenlítő és az Északi-sark között félúton helyezkedik el. A Kelet-Európai síkság délnyugati részét foglalja el az Ukrán-Kárpátokkal és a Krími-hegységgel. Kelet-nyugati kiterjedése 1316 km (keleti hosszúság 22° és 40° között), észak-déli pedig 893 km (északi szélesség 45° és 52° között).

Legészakibb pontja – Hremjacs község közelében található (Novhorod-Sziverszkij járás, Csernyihivi terület), amelynek földrajzi koordinátái – é.sz.52°23', k.h.33°12'. Legdélibb pontja a Szarics-fok a Krím-félszigeten – é.sz.44°23', k.h.33°44'. Legnyugatibb pontja Tiszasalamon község mellett található Kárpátalján – é.sz.48°25', k.h.22°08'. Legkeletebbre fekvő pontja pedig Cservona Zirka község közelében található (Milovei járás, Luhánszki terület) – é.sz.49°18', k.h.40°13'. Ukrajna földrajzi középpontja Dobrovelicskivka közelében található (Dobrovelcskivkai járás, Kirovohrádi terület) helyezkedik el, amelynek földrajzi koordinátái é.sz.48°23' és k.h.31°10'. Ezen a helyen 1990-ben emlékjelet helyeztek el.

A második világháború utáni időben, több forrásműben (hibásan) jelentek meg olyan írások, amelyek szerint Európa középpontja Terebesfejérpatakon (Gyilove), Kárpátalján található. A geodéziai jelet az Osztrák–Magyar Monarchia hadügyi-geodéziai szakemberei állították a 19. században, a 1979-ben ezen a helyen obeliszket emeltek (jelenleg turisztikai látványosság). Az obeliszk felirata latin nyelven:

„LOCUS PERENNIS DILIGENTISSIME CUM LIBELLA LIBRATIONS QUAE - EST IN AUSTRIA ET HUNGARIA CONFECTA CUM - MENSURA GRADUM MERIDIONALUM ET PARALELLOPUM QUAM EUROPEAM – MDCCCLXXXVII”

Ukrajna területe 603,7 ezer km². Területe alapján a világ országai között a 40. helyet foglalja el, Európa országai között Oroszország után a második. A FÁK országai között Ukrajna területileg a harmadik helyen van Oroszország (17075,4 ezer km²) és Kazahsztán (2717,3 ezer km²) mögött. Ukrajnára a világ szárazulatának 0,41%-a esik, míg Európa területének 5,7%-a.

Határai

Ukrajna államhatárai a megszűnt Szovjetunió államhatárai és Ukrajna Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Moldvával közötti határok alapján lett megállapítva. Ukrajna államhatárainak hossza 7643 km, amelyből 1959 km a Fekete-tengeren (1559 km) és az Azovi-tengeren (400 km), 5684 km pedig a szárazföldön húzódik. A szárazföldi határok nagy része síkvidéken található, csak kis része húzódik a Kárpátok hegyvidéki területein. Szárazföldi határa Ukrajnának hét európai állammal van.

A leghosszabb szárazföldi határa Ukrajnának északkeleten és keleten Oroszországgal van. Az 1955 km hosszú határ az Azovi-tenger Tahanrogi-öblétől a Donyeci-hátságon keresztül, majd a Donyec folyó mentén, a Közép-orosz-hátság déli nyúlványain és a Poleszjén keresztül húzódik.

Északon, a Poleszje erdős övezetében, a Pripjaty és a Gyeszna folyók (a Dnyeper jobb és bal oldali mellékfolyói) medencéjében Ukrajnának 1084 kilométeres határa van Fehéroroszországgal.

Nyugaton az Európai Unió tagországaival, Lengyelországgal, Szlovákiával és Magyarországgal határos Ukrajna. Közülük a leghosszabb határral rendelkezik Lengyelországgal (542 km), amelynek déli része a Kárpátok hegyvidéki területein húzódik, északabbra a határvonal átszeli az Előkárpátok-hátságot, majd a Podóliai-hátság nyugati részét, a Roztoccsát. Javoriv várostól, az ukrán-lengyel határvonal átszeli a Volhíniai-hátságot és a Nyugati-Bug mentén a vegyes erdőket átszelve találkozik az ukrán-fehérorosz határral.

Az ukrán-szlovák államközi határ (98 kilométer), amelynek a hossza a legrövidebb az Ukrajnát körülvevő államközi határok között. A határvonal [Kárpátalja] hegyvidéki és alföldi részén húzódik.

Tiszasalamon községtől (Kárpátalja) keleti irányba, 135 kilométer hosszúságban húzódik az ukrán-magyar határszakasz, amely a Kárpátaljai-alföldön, a Tisza mederben és a Tiszaháton található.

Fertősalmás községtől (Kárpátalja) keleti irányban húzódik az ukrán-román határszakasz két része, amelynek az összhossza – 608 km. Az Ukrajna és Románia közötti határvonal egyik része Csernyivci terület keleti részéig tart. Innen, Csernyivci terület keleti részétől a Dnyeszter völgyében, átszelve az erdőssztyeppi és sztyeppi övezetet, a Podóliai-hátság déli részén, csaknem a Prut folyó torkolatáig (a Duna bal oldali mellékfolyója) az ukrán-moldvai határszakasz húzódik (1222 km). A Prut dunai torkolatától a Duna és a folyó Kilijai-ága mentén a Fekete-tengerig újra az ukrán-román határ húzódik.

Geopolitikai fekvése

Ukrajna geoloplitikai fekvése

Ukrajna területe a Kelet-európai-síkság délnyugati részén helyezkedik el. Az ország területének 95%-t síkságok foglalják el, csak a legtávolabbi nyugati és a Krím-félsziget déli részén találhatók hegységek – az Ukrán (Keleti-, Erdős-) Kárpátok és a Krími-hegység. Síkvidéki felszíne előnyös a mérsékeltövi mezőgazdasági növények termesztésére, közlekedési utak sűrű hálózatának kialakításához, települések térbeli terjeszkedéséhez.

Ukrajna déli részét az Atlanti-óceán két beltengere, a Fekete- és az Azovi-tenger mossa, amelyek mindamellett, hogy kihatással vannak az ország déli területek éghajlatára, gazdasági kapcsolatot biztosítanak a télen is megközelíthető (Odessza, Illicsivszk, Herszon stb.) kikötőin keresztül Dél-Európa és a Közel-Kelet országaival, kijáratot a világóceánhoz. Ukrajna fontos kereskedelmi útvonalak keresztezésében található. Területén keresztül haladnak át az Észak- és Dél-Európát, Oroszországot és Nyugat-Európát, a FÁK országait és az Európai Uniót összekötő közlekedési utak, amelyek elősegítik az Eurázsiai országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését, különböző politikai hatalmak közeledését.

Az ország területének nagy része, kivéve a Krím-félsziget déli részét, ahol mediterrán szubtrópusi éghajlat uralkodik, a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Éghajlatára a legnagyobb mértékű hatással az Atlanti-óceán, Szibéria és a Földközi-tenger felől érkező légtömegek vannak.

Ukrajna területe különböző geológiai szerkezetű egységekből tevődik össze, amelyek meghatározzák ásványi kincsekben való ellátottságát. Nagy mennyiségben található az ország területén – kőszén, barnaszén, vasérc, mangánérc, kőolaj, földgáz, grafit, konyhasó stb.

Ukrajna természetföldrajzi fekvése előnyös iparának és mezőgazdaságának fejlődésére, külgazdasági kapcsolatainak elmélyítésére, népessége életszínvonalának emelésére. Természetföldrajzi adottságai, gazdasági potenciálja, munkaerő- és szakember ellátottsága, geopolitikai elhelyezkedése biztosítja a lehetőséget Európa fejlett országaihoz való integrálódásához.

Források

• Географічна енціклопедія України. Том 1–3. УРЕ, Київ, 1989.
• Maszljak P. O., Siscsenko P. H. (2000): Ukrajna földrajza. Kísérleti tankönyv a középiskolák 8–9. osztálya számára. Szvit, Lviv.
• Zasztavnij F. D. (2004): Ukrajna természeti földrajza. Tankönyv a 8. osztály számára. „Szvit”, Lviv.